Szervezeti ombuds– SEGÍT, HA TUDSZ RÓLA! ( Az első reprezentatív kutatás eredménye)
Az első ombuds tevékenységgel kapcsolatos reprezentatív felmérés eredmény olvasható, amely során a Századvég Alapítvány 1000 fő vállalati vezetőt és 1000 lakost kérdezett le a munkahelyi konfliktusokról és a szervezeti ombuds ismertségéről.
Köszönjük a Századvég Alapítványnak a kutatás lebonyolítását és az eredmények publikálását.
A kutatás eredményének az összefoglaló:
SZERVEZETI OMBUDS – SEGÍT, HA TUDSZ RÓLA!
A munkavállalók jelentős része munkája során több olyan helyzettel is találkozik, amely súrlódáshoz, összetűzésekhez vezet a munkavállalók között vagy a munkaadó és a munkavállaló között. A vállalkozások döntő része nem rendelkezik ugyanakkor szakszervezettel vagy érdekképviselettel, mely probléma a foglalkoztatottak közel háromnegyedét tömörítő kkv-szektor esetében hatványozottan igaz. A problémára hatékony választ adhat a szervezeti ombuds funkció, mely szerepkör bizalmas segítséget nyújthat a munkavállaló részére a vállalaton belüli konfliktusok kezelésére – derül ki a Századég által készített kutatásból.
A magyar vállalkozások leggyakrabban az ügyfelekkel/vásárlókkal szembeni konfliktusokkal szembesülnek, ugyanakkor nem ritkák a vállalaton belüli konfliktusok sem, melyek jellemzően az azonos beosztásúak között jönnek létre.
A kialakuló konfliktusok kezelésére a magyar vállalkozások eszköztára korlátozott. Leggyakrabban (az esetek 80 százalékában) a megbeszélést alkalmazzák egy konfliktusos helyzet megoldására, azonban ez nem segít minden esetben, főképp egy elmélyült konfliktusos szituációban. A vállalkozások 90 százaléka nem rendelkezik munkavállalói érdekképviselettel vagy szakszervezettel Magyarországon. Az arány a nagyvállalatok esetén valamivel jobb, de körükben is csupán 60 százalék rendelkezik ilyen intézménnyel. Emellett a vállalatok 90 százaléka konfliktuskezelési tréninget sem alkalmaz.
Felvetődik tehát a kérdés, hogy az elkerülhetetlen konfliktushelyzetek esetén a munkavállaló kihez fordulhat?
A vállalkozások többsége a munkavállaló felettesét jelölte meg, mint a konfliktusok kezelésére alkalmas személyt. Ugyanakkor a hierarchiából adódó feszültség, a felettesek konfliktuskezelési képzettségének hiánya, valamint a bizalmasságot megkövetelő problémák miatt ez a megoldás sok esetben nem hatékony.
2. csoportábra: Konfliktuskezeléshez kapcsolódó szervezetek, személyek
A problémára hatékony választ adhat a szervezeti ombuds funkció, amely a munkavállalók részére egy megbízható és könnyen elérhető első lépésként bizalmasan – teljes titoktartás mellett – és informálisan a szervezeten belüli sérelmek, félreértések, panaszok, konfliktusok, egyenlőtlen és tisztességtelen bánásmód megoldásában nyújt támogatást. Ugyanakkor a vállalatok többsége (65 százaléka) sajnálatos módon nem is hallott a szervezeti ombuds funkcióról, és 78,1 százalékuk nem is támogatná annak létrehozatalát, amely arány a nagyvállalatokra szűkítve hasonlóan magas.
A 18-60 éves aktív munkavállalók többsége nem hallott a szervezeti ombuds funkcióról, habár támogatná annak létrejöttét.
A vállalatokhoz hasonlóan a munkavállalók sem mondhatók tájékozottnak a szervezeti ombuds funkcióval kapcsolatban. A lakosság mindössze 16 százaléka hallott a szervezeti ombuds szerepről, míg az aktív korú
(18-60 éves), aktív munkavállalók szintén csupán 17,4 százaléka hallott a szerepkörről. Legnagyobb arányban (60 százalék) az egyetemet végzettek halottak a funkcióról.
Ugyanakkor a szerepkör bemutatását követően a munkavállalók többsége (52,5 százalék) támogatná saját vállalatánál a funkció kialakítását saját munkahelyén, amely arány tekintetében éles törésvonal figyelhető meg a vállalatok álláspontja és a munkavállalók között. A szervezeti ombuds pozíció létjogosultságát tovább erősíti, hogy a munkavállalók közel fele (47,7 százaléka) igénybe is venné a szolgáltatást.
3. ábra: Támogatná-e a szervezeti ombuds funkció létrejöttétmunkahelyén/vállalatánál/vállalkozásnál?
A szervezeti ombuds létrehozását a nők, a 30 év felettiek és az alacsonyabb iskolai végzettségűek támogatják nagyobb arányban. Az eddigi munkahelyi tapasztalataikra építve az aktívan dolgozó nők több mint fele (52,1 százaléka) igénybe is venné a szolgáltatást, szemben a férfiak körében 44,2 százalékos popularitással.
A szervezeti ombudsra a munkavállalók a fizetési- és érdekkülönbségek elsimítása tekintetében számítanának elsősorban, melyet arra alapozunk, hogy a fizetési- valamint az érdekkülönbségekből adódó konfliktusokkal gyakrabban szembesülő munkavállalók szignifikánsan magasabb arányban támogatnák a szervezeti ombuds funkció kialakítását és fordulnának is hozzá. A funkció iránt főként azokon a munkahelyeken mutatkozott igény, ahol az azonos beosztású munkatársakkal gyakoriak a konfliktusok, vagy ahol magas elégedetlenség látható a munkavállaló felé tanúsított bánásmód tekintetében.
A funkció kialakításában, hatékony bevezetésében és működésében segíthet a Szervezeti Ombuds Egyesület,amely 2019 októberében azzal a fő céllal alakult, hogy megteremtse és elterjessze a szervezeti ombuds értékeit hazánkban, azaz a szervezetekben előforduló panaszok, konfliktusok és problémák szisztematikus felmérését és azok informális kezelését.
A teljes cikk és a kutatás eredménye a Századvég weboldalán jelent meg, amely az alábbi linken érhető el.
Egyesületünk közelgő eseményei:
Szervezeti ombuds képzés – 2022. március 24.
Egyesületünk 2019-ben azzal a főcéllal alakult, hogy megteremtse és elterjessze a szervezeti ombuds értékeit hazánkban, azaz a szervezetekben előforduló panaszok, konfliktusok és problémák szisztematikus felmérését és azok informális kezelését. Feladatként határoztuk meg, egy olyan szakmai közösség létrehozását, amely a szervezetben felmerülő informális konfliktuskezelésben nyújt támogatást.
