Bárki lehet coach? Milyen „személyiségkoktél” kell a jó coachinghoz?
Sok coach életében február 15. gyökeres változást hozott. A jogi szabályozás korlátozta, hogy ki használhatja a coach megnevezést. Ez sokakat arra késztethet, hogy újragondolják, milyen lehetőségük van a coaching területén. Kilépve a jogi útvesztők labirintusából, ebben az újratervezésben segíthet, ha áttekintjük, milyen lélektani típusok illeszkednek leginkább a coach-kompetenciákhoz és megvizsgáljuk, hogy a praktizáló coachok körében melyek a jellemző személyiségvonások.
Nehéz idők járnak manapság a coachokra… Egyik napról a másikra (február 15.), több ezren veszítették el ezt a megnevezést, hiszen az aktuális törvény szerint csak az jogosult erre a „cím”-re, akinek ez irányú felsőfokú végzettsége van. Nem kétségbe vonva a megfelelő, hiteles szakmai felsőfokú végzettség jelentőségét, mégis meglehetősen méltánytalannak tűnik, hogy „füstté” vált sokak coaching képesítése.
Az igazi szakmai sikerekhez persze nem feltétlenül kell diploma. Hány olyan színészt és képzőművészt ismerünk, akik felsőfokú végzettség nélkül értek el hatalmas sikereket. Vagy vegyük például Steve Jobs-t: híressé váltak egy egyetemi diplomaátadón elmondott szavai: „Soha nem álltam olyan közel a diplomához, mint most…” Ugyanis nem volt felsőfokú végzettsége. De tudok olyan esetről is, hogy egy telefonokat gyártó cég egyik legjobb fejlesztőmérnökéről derült, hogy nincs felsőfokú végzettsége.
A lényeg tehát, hogy nem feltétlenül a diploma tesz valakit igazán hiteles, hozzáértő szakemberré. Különösen igaz ez a művészeti, alkotó területekre. Az emberekkel foglakozó szakmáknál, így sokak szerint a coaching folyamatokban is, jelentős szerepe van például az intuíciónak, a coach megérzésének, kreativitásának, kapcsolatteremtő képességének.
Ezzel összefüggésben felmerül az a kérdés, kialakíthatóak-e, fejleszthetők-e a coachinghoz köthető kompetenciák: lehet-e bárkiből coach?
És rögtön itt a másik kérdés is: vannak-e olyan személyek, akik tulajdonságaiknál fogva tekinthetők „született coachnak”?
Ha meg akarjuk ragadni a coachinggal összefüggő személyes adottságokat, a rátermettséget és arra a kérdésre keressük a választ, hogy létezik-e a „caoch-személyiségtípus”, akkor két irányból közelíthetünk a válaszhoz:
- Az elvárt coach-kompetenciákból kiindulva megnézzük, melyik személyiségtípus felel meg legjobban az elvárásoknak és ebből következtetünk az „ideális” lélektani típus(ok)ra.
- A már praktizáló coachok személyiségtípusait vizsgáljuk meg, és azt feltételezzük, hogy létezik egyfajta „természetes kiválasztódás”, tehát valószínűleg nem véletlenül vannak ilyen adottságokkal rendelkező szakemberek ezen a területen.
A személyiségtípusok meghatározásánál az egyik legnépszerűbb kategorizálást a MBTI indikátor használható. (Myers-Briggs személyiségtípusok l. részletesen: http://mbti-lelektanitipusok.hu)
Mint ismeretes, az MBTI a személyiséget, az emberi viselkedést –egy kérdőív segítségével- négy oldalról méri fel:
A személy külvilághoz való viszonyulása, honnan szerzi energiáját:
extraverzió (extraversion, E) és introverzió (introversion, I);
Információgyűjtés, észlelés jellemzői:
érzékelés (sensing, S) és intuíció (intuition, N);
Döntéshozatal módja:
gondolkodás (thinking, T) és érzés (feeling, F);
Életstílus, életvitel:
megítélés (judging, J) és észlelés (perceiving, P).
A lehetséges kombinációk alapján, 16-féle személyiségtípus különböztethető meg.
Visszatérve annak elemzéshez, hogy létezik-e „coach-személyiségtípus”, nézzük először az 1.-es pontban vázolt lehetőséget: az elvárt coach-kompetenciák alapján vajon melyik az a lélektani típus, amelyik leginkább illeszkedik az elvárásokhoz?
Kiindulásként az ICF (International Coach Federation) által meghatározott coach-kompetenciákat használhatjuk. (l.: http://www.coachfederation.hu/icf-coach-kompetenciak) és ebből vezetjük le az elvárásokhoz leginkább illeszkedő MBTI lélektani típust/típusokat. Szerencsére ezt a munkát már elvégezte egy ausztrál coachkutató. (Calvin Chuang: Can Anyone Coach? Personality Types and their relationship to the coaching profession. Coaching Research Papers)
Eszerint a coach-kompetenciákhoz leginkább illeszkedő személyiségtípusok:
ENTJ – „Vezetők”
ENFJ – „Tanítók”
INFJ – „Tanácsadók”
INTJ - „Zsenik”
Az alábbi ábrán látható a teljes populáció MBTI szerinti megoszlása Az ábrából leolvasható, hogy a 4 kívánatos személyiségtípus aránya a teljes populációban 10,7%. Ebből az értékből következik, hogy csak minden 9.-10. ember rendelkezik a coaching szempontjából preferált személyiségjegyekkel.
Az alábbi ábrán látható a teljes populáció MBTI szerinti megoszlása Az ábrából leolvasható, hogy a 4 kívánatos személyiségtípus aránya a teljes populációban 10,7%. Ebből az értékből következik, hogy csak minden 9.-10. ember rendelkezik a coaching szempontjából preferált személyiségjegyekkel.
Más oldalról közelíthetjük a coachok személyiség jellemzőit, ha azt vizsgáljuk meg, hogy milyen MBTI lélektani típussal rendelkeznek a praktizáló coachok. (2. megközelítés)
Bár kevés szakirodalmi forrás foglalkozik ezzel a kérdéssel, egy hiteles tanulmány tartalmaz erre vonatkozó kutatási adatokat. Sőt a képet még árnyaltabbá teszi, hiszen több támogató foglakozási csoportot is vizsgál. (MBTI® types and executive coaching Jonathan Passmore, Margaret Rawle-Cope, Carla Gibbes & Mark Holloway, The Coaching Psychologist Volume 2, No. 3, December 2006)
A tanulmányban szereplő adatok és a hivatkozott más források felhasználásával a következő ábrák állíthatók elő (saját szerkesztés). (Megjegyzendő, hogy a coachokra, pszichológusokra vonatkozó adatok az Egyesült Királyságban elvégzett felméréseken alapulnak.)
Látható, hogy a leginkább domináns lélektani csoport az ENFP („Bajnokok”) és viszonylag kicsi a személyiségbeli eltérés a coachok és a pszichológusok között.
Szétbontva az egyes foglalkozási csoportokat és „sorba állítva” a leginkább meghatározó lélektani típusokat a következő szemléletes ábrákat kapjuk:
Az látható, hogy mindegyik foglalkozási kategóriában az ENFP – „Bajnokok” lélektani típus vezet. (3 kategóriában jelentős különbséggel)
Összegezve a coachokra vonatkozó adatokat, az első 4 meghatározó típus a következő:
ENFP – „Bajnokok”
INFP - „Gyógyítók”
INTJ - „Zsenik”
ENTP – „Feltalálók”
A két megközelítés (tanulmány) eredményeinek összehasonlítása – milyen lélektani típusok meghatározóak a coaching folyamatban?
1.tanulmány alapján |
2.tanulmány alapján |
||
ENTJ |
„Vezetők” |
ENFP |
„Bajnokok” |
ENFJ |
„Tanítók” |
INFP |
„Gyógyítók” |
INFJ |
„Tanácsadók” |
INTJ |
„Zsenik” |
INTJ |
„Zsenik” |
ENTP |
„Feltalálók” |
Látható, hogy a két halmaz közös eleme a „Zsenik” – tehát, aki ebbe a lélektani kategóriába tartozik, jól illeszkedik a coach-kompetenciákhoz, és aki praktizáló coach, az jó eséllyel tartozik ehhez a személyiségtípushoz… Még egy dolog biztos: a coachok számára –mint kompetencia- az intuíció (N) szerepe meghatározó. Biztos, hogy a coachok többségére igaz, hogy tényszerű észleléssel indítanak, de szinte azonnal a tények közötti összefüggésekre irányítják figyelmüket, a dolgokban rejlő lehetőségeket, mélyebb jelentéseket keresik.
Az egyéb dimenziók mentén tapasztalt eltérések nem jelentősek, illetve további elemzést igényelnének.
Ha a két tanulmány alapján, feltesszük azt a kérdést van-e valamilyen „halmozódás” a coachok-ra vonatkozóan a 4 kiemelt lélektani típusra vonatkozóan, akkor az alábbi ábrát kapjuk.
Levonható az a következtetés, hogy a coachinghoz illeszkedő 4 leggyakoribb lélektani típusra vonatkozóan a coachok az átlagos populációhoz képest mintegy 3,5-szörös gyakorisággal fordulnak elő. Ez nem lehet véletlen.
A felvázolt adatok és ábrák lehetőséget adnának az összefüggések mélyebb elemzésére is, azonban ez meghaladná a jelenlegi bejegyzés kereteit. Most csak egyetlen érdekes adatot emelek ki: a coachok esetében meglehetősen alacsony a „Vállalkozó” (ESTP) típus megjelenése. Ez különösen annak tükrében lehet érdekes, hogy sok coach vállalkozóként tevékenykedik.
Összefoglaló
Most már válaszolhatunk a bevezetőben feltett kérdésekre: tulajdonképp mindenki lehet caoch! Ez azt jelenti, hogy aki kellő elszántsággal rendelkezik, hogy ezen a területen tevékenykedjen, és nem rendelkezik a coachinghoz leginkább illeszkedő lélektani típussal, annak viszont nagyon sokat kell dolgozni magán.
Az adatok elemzéséből az is kiderült, hogy vannak olyan lélektani típusok („született coachok”), amelyek potenciálisan alkalmassá tehetnek embereket (kb. minden 7.-9. embert), hogy ezen a területen dolgozzanak. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy belőlük coachok lesznek. Az élet más területein is lehetnek sikeresek ezekkel a kompetenciákkal.
Még a kellő adottságokkal rendelkező és a coaching terület után érdeklődőkből sem lesz feltétlenül eredményes coach. Tudjuk, hogy a kedvező személyiségvonások mellett még sok egyéb tényező –például motiváció, folyamatos tanulás- kell ahhoz, hogy valaki sikeres coach-csá váljon.
Akiben viszont megvan az adottság és az elszánás, hogy embereket támogasson az élet sok-sok területén, az szakirányú felsőfokú diplomával, vagy anélkül is elérheti az általa óhajtott célokat!
Csuport László (ENTP) „Born to support”
HR MBA, viselkedési közgazdász, stresszkezelési facilitátor