2021 márciusában 303 600 regisztrált álláskeresőt tartott nyilván a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ).

A nők munkanélküliségi rátája a 2019-es 3,3 százalékról 4,2 százalékra nőtt tavaly. 2011 óta ez az első év, amikor romlott ez a mutató.

Spanyolországban és Görögországban a 16 százalékot is eléri a munkanélküliségi ráta. A harmadik legrosszabbul teljesítő EU-tagállam Litvánia 9,6 százalékkal.

Magyarországon 2014-ben lépte át a 2 millió főt a foglalkoztatott nők létszáma. A növekedés, ami 2009 óta töretlen volt, tavaly megbicsaklott.

A foglalkoztatottak több mint 7 százaléka, összesen 14,3 millió ember dolgozott az egészségügyi ágazatban 2020 harmadik negyedévében az Eurostat adatai szerint. A tagállamok mindegyikében döntő többségben vannak a nők ezen a területen.

2011-től 2018-ig folyamatosan nőtt az alapnyilvántartásban szereplő ápolók száma Magyarországon az Állami Egészségügyi Ellátó Központ adatai szerint. 2011-ben 65 656-an dolgoztak ezen a területen, 2018-ban pedig majdnem 80 ezren.

Tavaly decemberhez képest több mint duplájára nőtt a csoportos létszámleépítéssel érintett munkavállalók száma januárban - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. 2020 utolsó hónapjában 171, idén januárban 383 embert bocsátottak el így.

Az Eurostat adatai szerint 2019-ben Bulgária után hazánkban volt a legalacsonyabb a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott százalékában az EU-tagállamokban. Az Eu-s átlag 18,5%.

Spanyolországban (16,4%) és Görögországban (16,1%) volt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta az EU-tagállamokban az Eurostat novemberi adatai szerint. Az októberi adatok szerint hazánkban 4.5% volt a munkanélküliségi ráta. Az uniós átlag 7,5 százalék.

Míg 2008-ban 85 ezer ember dolgozott Magyarországon a járműgyártásban, 2018-ra ez a szám 170 ezer fölé nőtt. A statisztikai adatsorok tanúsága szerint évente átlagosan körülbelül 10 ezerrel bővül az alkalmazotti létszám ezen a területen.

Míg Görögországban csaknem 17 százalék volt októberben a munkanélküliségi ráta, Csehországban mindössze 2,9 százalék ugyanez a mutató. Magyarország Lengyelország, Málta és Hollandia után az 5. legjobb adattal büszkélkedhet az EU-tagállamok között.

Míg 2005-ben nem érte el a 100 ezer forintot a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete, 2010-re ez az összeg 133 ezer forint fölé emelkedett, idén pedig 272 ezer forintra nőtt a vállalati szektorban.

Éves szinten 30 milliárdos a hazai klímaberendezés-piac, nagyságrendileg 100 ezer lakossági és irodai célú klímaberendezést telepíthetnek az idén Magyarországon - tudta meg a Világgazdaság.

Hiába a munkaerőhiány, igazán jó állást és ajánlatot nem is olyan egyszerű kapni, legalábbis olvasóink szerint. Legutóbbi olvasói szavazásunkban feltettük a kérdést, hogy könnyen találnak-e jó állásajánlatokat, ha munkát szeretnének váltani.