„A vezetőknek olyan struktúrát kell létrehozniuk, amiben a vállalkozói autonómia lehetséges” – mondja Nikolaus Franke, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (WU) Vállalkozói és Innovációs Intézetének igazgatója, egyetemi tanár. Az alkalmazottaknak felhatalmazást kell kapniuk, és a tényleges vállalati értékeknek elő kell segíteniük az innovációt. Ugyanis innováció és problémamegoldás tekintetében az emberek egyelőre jobban teljesítenek, mint a mesterséges intelligencia. Kik is azok az intrapreneur-ök, azaz belső vállalkozók?

Egy friss kutatás szerint a vezetők fele már nem a tapasztalatot, hanem a pályázó munkával kapcsolatos attitűdjét és az AI ismeretét tartja döntőnek egy recruitment folyamat során. A mesterséges intelligencia beépül a felsővezetők, a HR, a csapatvezetők és az egyén munkájába. Mivel még mindenki tanulási szakaszban van, ezért elengedhetetlen az egymástól való tanulás, az empátia, és a hitelesség. Egyelőre nem átképzésre, hanem továbbképzésre van szüksége a munkavállalóknak – sorolta a HR Portalnak Martin Giesswein, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (WU) vezetőképző akadémiájának digitális közgazdaságtan és vezetés oktatója.

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt, mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat - derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből, amelynek eredményeiről a nemzetközi tanácsadó cég kedden közleményben tájékoztatott.

Nemcsak a multinacionális nagyvállalatok, hanem már a hazai nagyobb és kisebb cégek is felismerték, a versenyképesség megőrzésének érdekében nem csupán technológiai újításokra van szükség, de a munkavállalók fejlesztésére is időt és pénzt kell fordítani. A Tréning Kerekasztal - az ország 13 vezető tréningcégét tömörítő egyesület - áttekintette a hazai tréningpiac 2023-as alakulását, és tapasztalatai alapján levonta a szakma szempontjából legfontosabb következtetéseket. Münnich Ivánnal, a szervezet elnökével beszélgettünk.

A mozgás örökös fejlődésre, céltudatosságra, hitre, alázatra, kitartásra és csapatmunkára tanít. Ezek a képességek nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki vezetői székbe kerüljön. A francia ESSCA School of Management International magyarországi Kampusza a Budapesti Francia Intézettel együttműködve, a „legzöldebb” Olimpiai Játékokhoz kapcsolódva 2024. május 15-én kerekasztal beszélgetést szervezett, amelynek fő témája az volt, hogy milyen szerepe van a sportnak a vezetői készségek kialakulásában.

Határozottság, konfliktuskezelés, problémamegoldó képesség és empátia: ezek a legfőbb vezetői tulajdonságok, melyek édesanyaként is elengedhetetlenek a magyarok szerint – derült ki a Yettel friss, országos, anyák napja alkalmából készített kutatásából. Az is kiderült, hogy tízből nyolc válaszadó szerint a gyereknevelés során tanult készségeket a munkavégzésben is lehet kamatoztatni.

A mesterséges intelligenciára érdemesebb nem veszélyként, hanem a digitális műveltség részeként tekinteni, aminek a fejlesztése nemcsak a vállalatok, de a dolgozók számára is fontos, hiszen ezzel tudják megőrizni helyüket a munkaerőpiacon - tanácsolja a K&H HR vezetője. Az átfogó, naprakész számítógépes ismereteknek - ami ma már az AI használatot is magába foglalhatja - ugyanis komoly szerepük van a vállalatok hatékonyságának növelésében, illetve a munkavállalók elhelyezkedési és előrelépési esélyeinek szempontjából is. A digitális szakismeretek bővítése ezért mindkét fél számára komoly lehetőség a fejlődésre, sőt, egyre inkább elengedhetetlen – és még uniós forrás is igénybe vehető rá.

Rengeteg érzelem, meggyőződés, konfliktus és öröm, egymástól tanulás és összefeszülés övezi az interkulturális szervezetek működését. A nyelvi különbözőségek, az eltérő kulturális normák és szokások és a másféle nonverbális kommunikáció árnyalja ezt a kérdést. Ugyanakkor tudományos kutatások is alátámasztják, hogy a sokszínűségnek rengeteg előnye is van. De ne szépítsük, nehézsége is. Szabó Valéria tapasztalt szakemberek segítségével járta körül a témakört.

A generatív mesterséges intelligencia (AI) térnyerésével a munkavégzéshez szükséges készségek 2030-ra várhatóan 68%-kal változnak majd világszerte 2016-hoz képest. Ennek ellenére a LinkedIn legfrissebb jelentése szerint a vállalkozások jelentős része Európa-szerte lemaradásban van azzal kapcsolatban, hogy felkészítse a munkaerőt a mesterséges intelligencia használatára.

Employer branding, toborzás, munkáltatói márka, karrierút, megtartás, juttatások, bérbenchmark stb. Szinte már elcsépelt szavak, unalomig ismételjük és ezen kifejezések mögötti tartalommal igyekszünk nap mint nap azon dolgozni, hogy a kellő munkaerő-létszám rendelkezésre álljon. Nem is tudom hányadik éve hozzák a statisztikák az első helyen a munkaerő-megtartást, mint elsődleges HR feladatot. De vajon azon elgondolkodtunk, hogy azon emberek esetében, akiknek a kezébe a jövő generációjának képzettsége, skilljei, drámaiabban kifejezve a jövő munkaerőpiacának minőségének a záloga van, ott ezek a fogalmak hogyan jelennek meg vagy megjelennek e egyáltalán? Gál István írása.

A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító országba. Így humán tőkéjüket (tudásukat, képességeiket, kreativitásukat) egy másik gazdaságban kamatoztatják, serkentve ezzel a fogadó ország gazdaságát. Magyarországon a magasan képzettek elvándorlási rátája jelenleg közel 7 százalék.

Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a hallgatók 23%-a komolyabb vagy nagyon komoly pénzügyi gondokról számolt be. Ez az egyik oka annak, hogy ma az egyetemeken, főiskolákon tanuló diákok többsége (57%) folyamatosan vagy alkalmi jelleggel munkát vállal, sőt már a tanulmányokra való jelentkezésnél is fontos szempont, hogyan tudják a tanulmányi és munkahelyi kötelezettségeiket összehangolni.

A feltörekvő technológiák, például a robotika, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a virtuális és kiterjesztett valóság, valamint az emberi agy működését utánzó számítástechnika az előrejelzések szerint az elkövetkező évtizedekben átalakítják majd az életünket és a munkánkat. Az Institute for the Future legutóbbi jelentése pedig még erőteljesebben fogalmaz, szerintük a „2030-ban létező állások 85 százalékát még fel sem találták, így az új tudás megszerzésének a képessége értékesebbé válik, mint a tudás maga”. Ezért is egyre fontosabb kérdés a felsőfokú tanulmányaikat megkezdő hallgatók számára, hogy valóban jövőbiztos tudást adó szakot válasszanak.

A Miskolci Egyetem (ME) és a United Call Centers Kft. (UCC) stratégiai keretmegállapodást írt alá a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó együttműködésről. A közös projekt kiemelt célja, hogy a Miskolci Egyetem MI-hoz kapcsolódó képzéseit, egy a területen már sikeresen működő vállalat gyakorlati tudásával gazdagítsa, ezzel hozzásegítve a hallgatókat a piacon rendkívül értékes tudás megszerzéséhez.