Kérdezz-felelek

Segítséget kérek abban, hogy eltájékozódjam a következő kérdésben: a nők 40 éves jogosultsági idejében beleszámítják az ipari iskolai éveket. Elküldte a nyugdíjhatóság a kiszámított időmet, de nem számította bele ezeket az éveket (3 év). Mi a szabály erre és mit tehetek, hogy beleszámítsák a jogosultsági időbe ezt?

1956. júniusában születtem. C2-es rokkant ellátott vagyok. Az öregségi nyugdíj megállapítását már kérnem kellene, de már a mostani számításaim szerint lényegesen kevesebb lenne, mint az amit most rokkant ellátottként kapok. Kérdésem: ha nem igényelném a nyugdíjkorhatár betöltésekor az öregségi nyugdíjat, hanem maradnék rokkant ellátott ugyanezzel a havi ellátással életem végéig, milyen hátrányok érhetnek a későbbi évek folyamán?

A vőnk 2008. március 8-án halt meg. Maradt 2 kiskorú gyermek, akik most 16 évet töltötte be és másodikos a gimnáziumban;a másik gyermek most fejezi be a nyolcadik osztályt és felvételt nyert 5 éves középiskolába, ő 14 évet töltötte be május 1-én. A lányom kapja az özvegyit és a két gyermek után az árvaellátást. Szeretném megtudni,hogy meddig kapja az özvegyit és az árvaellátást, ha a gyermekek még tovább tanulnak. Neki feléled-e egyáltalán az özvegyi nyugdíja ha eléri az öregségit. A Lányom.1971.10.13-án született.

A férjem 2002. május 22-én halt meg, 1 évig kaptam az özvegyi nyugdíjat, 2014. július 1-től mentem nyugdíjba 40 év szolgálattal. Jár-e az özvegyi nyugdíj?

Szeretném tudni,hogy rokkantsági ellátás mellett közalkalmazotti munkaviszonyban dolgozónak mennyi éves szabadság járna,valamint 12 órás munkavégzésre váltott műszakban dolgozhat-e,valamint a szombat,vasárnapi munkavégzés során jár e pótlék?(A munkakezdés reggel fél 8-tól este fél 8-ig, az éjszakai műszak este fél 8-tól másnap reggel fél 8-ig tart)

Érdekelne a válasz egy kérdésre, hátha Önök meg tudják adni: mostanában járok interjúkra és a végén megkérdezik, hogy jelentkeztem-e máshova, várok-e onnan visszajelzést. Elég furcsának érzem, hogy erre rákérdeznek, mert nem tudom, ez az ő döntésüket milyen irányban befolyásolhatná ill. amikor utoljára évekkel ezelőtt kerestem állást, egyszer sem szegezték nekem ezt a kérdést.

Ezúton szeretném segítségüket kérni abban, hogy szeretném igénybe venni a betegségem után járó adókedvezményt (epilepszia). G4090 Általános epilepszia k.m.n kód! A munkahelyemen jelezték, hogy erre a betegségre sajnos nem jár adókedvezmény! A szakorvosom pedig azt a tájékoztatást adta, hogy igenis járjak utána mert nekem is jár az adókedvezmény. Mivel 5 éve dolgozom így nem szeretném annyiba hagyni a dolgot.

A havibéres dolgozó folyamatos munkarendben, 9 havi munkaidő keretben dolgozott, mely keret első 8 hónapjában ledolgozta a törvény által az adott 9 hónapra eső munkaórákat. A 9.hónapban a munkáltató nem kívánja munkára beosztani, így természetesen a munkavállalónak erre a hónapra csak az alapbért kell kifizetni (alapesetben). De mi történik ha a fenti helyzet annyiban változik,hogy munkavállalónk a kilencedik hónapban (ami 30 napos,160 órás) 15 naptári napot táppénzen tölt? (A betegszabadságot már elhasználta).

Az építő iparban dolgozom, és sajnos mióta van ez az egyszerűsített bejelentési forma azóta sok ismerősöm fizetett az Apeh/Navnak. Most rajtam is követelnek be nem fizetett adót, igaz "csak" 27.000 forintot. A kérdésem az lenne, hogy hogy lehet ezt az összeget, vagy bármely ilyen jellegű összeget visszaszerezni a vállalkozótól. Ottlétem alatt egyszer sem írtam alá, vagy láttam volna bármilyen iratot vagy összesítőt amit alá kellett volna írnom. Mellesleg semmilyen szerződés nem köttetett.

Úgy alakult,hogy 3 év után találtam egy lakóhelyemhez pár percre található munkahelyet. Èvekig napi kb. 50- 55 percet utaztam,oda- vissza,ezért nem tudtam 8- órában dolgozni, így nagyon keveset kerestem, ami nem fedezte a kiadásaimat! A felmondást közös megegyezéssel,2 hetes intervallumban írtuk alá. A szerződésbe belefoglaltam,hogy mint munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig a tárgyévre arányosan járó szabadságot nem veszem igénybe,így annak pénzbeli megváltását a munkáltatónak a többi járandósággal az utolsó napon kell elszámolnia felém! Másnap üzenetek áradata zúdult rám,hogy 1 hónap a felmondási időm!

Gyermekeim 6,4 évesek, a legkisebb júliusban lesz 2. Februárban visszamentem dolgozni. A régi munkahelyemen 3 műszakos munkarend van heti váltásban, a hétvégék, ünnepnapok elvileg szabadnapok, de nem mindig. Januárban megbeszéltem a főnökömmel, hogy én csak heti 3 éjszakás műszakot vállalok, kellek-e így? Eddig rendben is volnánk, csakhogy a kedves főnök április közepén bejelentette, hogy "itt 5 napos munkarend van, neki ez így nem jó, gondolkodjak az 5 napban.

Ha én három pici gyerek mellett éjszaka dolgozom, az nem "legális" még akkor sem, ha én kértem?

1955 májusi születésű vagyok, ami azt jelentené, hogy az öregségi nyugdíjat 2019 május 16-án tölteném be. 2019 májusában tölteném be az öregségi nyugdíjat, viszont szeretnék tovább dolgozni. 2006 áprilisában rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, 67 %, melyet 2012 március 1 napjával elvettek tőlem (akkor 117.800.Ft.volt a rokkantsági nyugdíj). A Nyufi ügyintézője javaslatára újabb beadvánnyal éltem, melyet 2012 május hónapban adtam be, mivel az ügyintéző eddig húzta az időt az információ- adásával, és nem közölte, hogy gyorsan újabb beadvánnyal kell élnem !

Jól értem, hogy akkor szinte senki sem jogosult végkielégítésre, aki él a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási (40 év utáni) lehetőségével? Hiszen a nyugdíjkérelmet csak úgy adhatja be, ha már a munkáltatója felé felmondott, és a felmentési, felmondási idő lejárt. Azonban, amikor jogosult lehetne eredetileg a végkielégítésre, a felmondás miatt pedig már nyugdíjasnak tekintik? Holott éppen a két eset között van, ill. egyik a másikra és viszont utal?

Munkahelyemen 20 éve dolgozom csoportvezető, termelés irányítóként lett a munkaszerződésem, de amilyen feladatokat el kellett látnom, arról sem végzettségem, sem oktatás, sem továbbképzést nem kaptam a cégtől. Elvárások, magaláztatások, fenyegetőzések, rágalmazások, fizikai -és mentális túlhajtás eredményeként a lelki terror miatt, egészségi károsodásaim lettek. 2 hónapja kezelnek:vérnyomás, nőgyógyászati, izomideg részleges bénulás, pánikzavar rohamokkal, betegállományban vagyok. A cég tulaja megfenyegetett, hatalommal visszaél,a kollégákkal embertelenül beszél, viselkedik. A vezetőnk megalázó módon beszél a csökkentett munkaképességű kollégáinkkal is: fenyegetőzik, lelki terrort használ, kényszerít minket a munkaidő lejárta utáni munkára. Kirúgással fenyeget, nem kapunk fizetést, levonják minden hónapban a béreket nem jó teljesítés címén, de nincs semmilyen mozgóbéres rendszer rá. Mindezt a minimálbéres fizetésre építették.Ez az összeg 1500-15000-ig is terjedhet, pedig minimálbér jövedelemről beszélünk.Engem tönkretettek, megaláztak beteggé tettek, megfenyítés hatása alatt aláírattak velem dokumentációkat. 20 év után nem kérek semmit csak azt ami jár nekem: végkielégítésre, egészségi károsodásaimra kártérítés az igényem. Az aláíratott dokumentáció pozíció visszaminősítése, órabér csökkentése, prémium elvonása 1-évig,béremelés elvonása 1-évig,igazgatói írásbeli fegyelmi (olyan konfliktusért kaptam ami rágalom,tudok bizonyítani mindent).Munkaügyi bíróságra ,és a munkavédelmi hatósára szeretnék feljelentést tenni,mert több van ebbe a helyzetbe: férjemnek nincs szerződése, szeptember óta dolgozik csökkentett munkaképességűként. Kérdésem a következő: ha feljelentem az igazgatót,és az igazgatónőt nekem kell-e plusz anyagi vállalás.

Munkahelyemen nyolc órában dolgoztam, de elmentem szülni. Nemrég visszamentem gyed mellett négy órába dolgozni, és mikor rákérdeztem, hogy mikor kapom meg a cafetériás papírom, azt mondták, hogy négy órában nem jár. Pedig nyolc órában kaptam. Kérdésem az lenne, hogy akik négy órában dolgoznak azoknak tényleg nem jár a cafetéria?

Több mint két éve dolgozom egy önkormányzat alkalmazottjaként közalkalmazotti munkaviszonyban.A munkaszerződésem szerint a munkarendem és a munkaidőm az általánostól eltérő,nem több műszakos munkarend. Heti 40 óra. Mivel ez egy vendéglátó egység,ezért szombaton és vasárnap is,sőt a munkaszüneti napokon is dogozom,attól függően, hogy esik rám a beosztás. 2016.dec31.-ig dolgoztam úgy, hogy egy egész hetet 5 napig 12 órában 2 napot 14 órában.Majd a következő héten szabad voltam. Ebben az évben minden nap 12-től este 8-ig ill. hétvégén 14-től 22-ig dolgozom. Kérdésem az lenne, hogy jár-e délutános pótlék ill. a hétvégékre és a hivatalos állami ünnepekre jár-e nekem pótlék. Jelenleg a minimálbért kapom + 15400 ft kulturális pótlékot kapok. A szabadnapok pedig legtöbbször hétközbenre esnek.

Férjem 1990. óta dolgozik jelenlegi munkahelyén, mely állami cégnek mondható. Most szeretne felmondani. A munkájával sajnos hallásromlás is együtt jár, ezen kívül (állami cég lévén) a munkabére sem tükrözi a cégnél eltöltött idejét. 2 évvel ezelőtt munkahelyi balesete is volt, az orvosi papírokat és a baleseti jegyzőkönyvet háromszor is bekérték tőle, de a 100%-os táppénzét azóta sem számolták el, sőt, az általuk számfejtett pluszt visszavonták tőle, mondván, addig nem tudnak a 100%-os táppénz ügyében eljárni. A kérdésem az lenne, hogy munkavállalói felmondás esetén van -e mód arra, hogy (ha nem is a törvényes összegű) végkielégítést kapjon? Kérhet- illetve kaphat -e esetleg a 27. éve tartó lojalitására hivatkozva végkielégítést? Ha van erre lehetőség, mi a teendő?

Kereskedelemben dolgozom teljes munkaidősként, de egyenlőtlen munkaidőbeosztásban, 3 havi munkaidőkeretben. A problémám a szabadságok elszámolásával van. Ugyanis napi 10 óra a munkaidő, viszont a szabadságot napi 8 órával számolják. Példa: Kiveszek 3 napot, napi 10 órával számolva az ugye heti 30 óra. A cég viszont ezt 4 napnak számolja el, 2 órát levonva. Mikor ezt szóvá tettem, azt a választ kaptam, hogy a szabadságokat mivel órában számolják el, ezért ez szerintük szabályos. Ez igaz, ha nem, akkor mit lehet ilyenkor tenni?

Anyukám 1960.09.01-én született és 5 napja kapta meg a nyugdíj-folyósítótól az összesített éveit. Sajnos nincs még meg a 40 éve, csak 32 igazolt, de dolgozott kb-2-3 évet a 90-es évek elején magáncégeknél, ahol nem volt bejelentve. Az a kérdésünk, hogy érdemes e ezekkel az évekkel foglalkoznia? Mert hallottuk, hogy esetleg tanukkal bizonyíthatná ezeket az éveket is. Illetve azt is hallottuk, hogy ezeket a vállalkozókat ennek kapcsán megbüntetnék. Mire lehet ilyenkor számítani, esetleg több milliós büntetésre? Mert mi kis településen élünk, és ezt nem szeretné felvállalni az Anyukám.