Kérdezz-felelek

Szeretném megkérdezni, hogy egészségi állapot romlás miatt én felmondhatok-e úgy, hogy végkielégítést is kapjak? 8 és fél éve dolgozom a mostani munkahelyemen.

Megváltozott munkaképességű vagyok, C1 kategóriába soroltak, rehabilitációs ellátásban részesülök, 2015 év eleje óta. 2015 tavaszán elhelyezkedtem, dolgoztam másfél évet, majd munkanélküli lettem. Álláskeresőként szerettem volna regisztrálni, de megváltozott munkaképességű, ellátásban részesülőket nem regisztrálhatnak jogszabály miatt. Kérdésem a következő lenne. Nem értem a jogalkotó szándékát, miért ne regisztrálhatna egy megváltozott munkaképességű (m.m.k.)személy az állami foglalkoztatási szolgálathoz, és esetleg részesülhetne álláskeresői járadékban, mint más munkáját vesztett ember? A m.m.k mellett is dolgozhattam, kaptam kb. 40 ezer Ft-t, és most hogy nincs állásom, nekem is hiányzik a megélhetés mint más, egészséges embernek. Én utánam is fizettek járulékokat vagy rosszul tudom? Talán a foglalkoztatónak nyújtott járulékkedvezményt úgy spórolta meg az állam, hogy a m.k.k. személy nem kaphat álláskeresési járadékot/ aktív korúak ellátását sem? Másik kérdésem az lenne, hogy a c1 kategória után ha olyan leletem van, amelyen az áll, hogy állapota végleges, a felülvizsgálat hozhat e másik eredményt, hogy nem vagyok rehabilitálható? C2 kategóriában úgy tudom 140.000.-Ft az ellátás. Most csak 42.000 Ft-t kapok.

Feleségem 12 éve beteg, legutóbb 2015. 06. 30-ig B2-es rokkant csoportba tartozott. Előzőleg 54% egészségkárosodást állapítottak meg 2010-ben. Ellátást 79150 Ft összegben kapott. Azóta nem volt felülvizsgálat, csak 2015-ben, ahol I. fokon 40% egészségkárosodást állapítottak meg. Ezt kifogásoltuk, megfelelő orvosi leletekkel alátámasztva. A II.fok helybenhagyta a 40%-ot. Munkaügyi bírósághoz fordultunk, ahol másfél év után Igazságügyi orvos szakértő véleménye alapján bizonyítva lett, hogy az egészségkárosodás 51%-os. Hatályon kívül helyezték az I. és a II.fokú határozatot is, és kötelezték az alperest új eljárás lefolytatására. Most ez előtt állunk. Mivel 2015.10.01-től az addigi 79150 Ft-ot levették 42605 Ft-ra, másfél évig jelentős összegtől estünk el. Kérdésem, hogy mivel helytelen minősítést alkalmaztak 2015-ben, visszakaphatjuk-e a jogsértés előtti állapotot, azaz jár-e a továbbiakban a 79150 Ft, illetve visszakapjuk-e a másfél évig jogtalanul elvett különbözetet egy összegben? Az eddigi indoklások szerint a 2010-es 54%-hoz képest a 2016-os 51% állapotjavulást jelent, tehát nem adják vissza a korábbi ellátást. Szerintünk a 2010-es minősítési szempontokhoz a 2016-os pontok nem hasonlíthatók. Az állapotjavulás csak matematikailag igaz, orvosilag nem.

Részemre a rendszeres szociális járadékot a benyújtott orvosi igazolások alapján 1992. november 22-én állapították meg és azóta folyósítják. Ennek ismeretében kérdezném, hogy 2015 és 2016 évben külön-külön emellett a juttatás mellett mennyi lehetett az évi keresetem. Azonkívül 2016-ban eladtam a lakásomat,és vettem egy kisebb értékűt. A fennmaradó "haszon" - ami a felújításra lett fordítva - beleszámít a 2016.évi keresetbe, vagy az külön kezelendő?

Vállalkozó voltam rokkantnyugdíj mellett és most a végleges nyugdíj megállapításánál ezt az időt nem vették figyelembe. Kérdésem, erre az időszakra nem jár %-os beszámítás?

Érdeklődöm, hogy II. csop. 100% (végleges) 1991-től rokkant ellátott (szül.1955.10.18) 4 órában dolgozó személynek kell komplex orvosi felülvizsgálat 2016. május 1-től. Mert nem kap támogatást a munkáltató a dolgozó után. A dolgozót a cég megkérdezi, hogy kéri vagy nem a komplex minősítést. Ha a dolgozó nem kéri a komplex felülvizsgálatot, akkor a cég mondott fel, vagy a dolgozó? (van védettség vagy ha dolgozik akkor kötelező az új minősítés)?

Rokkantsági ellátásra jogosult vagyok B2 kategóriában. Jelenleg egy betéti társaság beltagjaként én vagyok az ügyvezető tisztségviselő mint ügyvezető. A tisztséget megbízási jogviszonyban látom el. A cég jelenlegi teljes bevétele bruttó 60 000 Ft, így onnan komolyabb jövedelem, megbízási díj nem várható. A kérdés, hogy kaphatok-e rokkantsági ellátást a fentiek tükrében, vagy a vezető tisztségviselőség kizáró ok mivel kereső tevékenységnek számít.

A gyes utáni munkával kapcsolatban lenne néhány kérdésem. Egy válaszukat olvasva már tájékoztatást kaptam arról, hogy a munkáltató köteles visszavenni a munkavállalót a kérdésem az lenne, hogy még mindig így van-e. Amennyiben a munkavállaló írásban jelzi a munkáltató felé, hogy vissza kíván menni, mennyi ideig áll fenn az elbocsátás alól védelem a munkába állást követően? Amennyiben a munkavállaló 8 órás munkaviszonyról 6 órásra kívánja módosítani a foglalkoztatás idejét, abban az esetben ez előidéz-e olyan változást ami által elbocsáthatóvá válik? Gyermekem júniusban tölti be a 3. életévét, az óvoda azonban csak 09.01-től veszi fel. A törvény módosítást követően azonban az évek alatt "felhalmozott" szabadság nem fedi a kettő közötti időszakot. Van rá hivatalos lehetőség (munkáltató által vissza nem utasítható), amivel ez az időszak áthidalható?

Azzal kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy 6 havi munkaidő keretben történő munkavégzés esetén, fix havibéresként a munkaidőkeret végén a plusz órákat pontosan hogyan kell elszámolni. Ha jól tudom, a bérpótlékot (50%) a havi bér osztva 174 órával kapott "órabér" alapján kell számolni. Viszont az alapbér esetében kérdés, hogy az utolsó hónap munkanapjai alapján számított átlagbérrel (órabérrel) kell- e számolni, vagy a munkaidő keret átlag bérével. Számszerűen a 2016.12.01-től 2017.05.31-ig történő munkaidő keret esetén a havi bért 22x8-al (május 22 munkanapos) azaz 176 órával kell osztani, vagy a 6 havi bért kell (22+20+22+18+22)x8, azaz 832-vel osztani (a felsorolásban decembertől májusig levő hónapok munkanapjainak száma látható). Ha az utolsó havival kell számolni, akkor nagyon nagy eltérés mutatkozik (22%) attól függően, hogy melyik hónapban történik a munkaidőkeret elszámolása.

A cégnél, ahol jelenleg dolgozom minden évben van béremelés. Az ide év pikantériája, hogy állapotos vagyok, így csak május végéig terveztem dolgozni. Az üröm az örömben az, hogy a munkáltatóm arra hivatkozik, hogy nem kapok idén béremelést, miszerint úgy is elmegyek szülni, így nem növeli meg az alapbéremet. Kérdésem lenne, hogy jogszerűen jár-e el a munkáltatóm ebben az esetben, vagy ezzel már kimeríti az egyenlő bánásmód elvének a megsértését?

Munkáltatóm eddig görgette a ki nem adott szabadságokat, most viszont a 2013-2014-2015-ös években ki nem adott szabadságokról egy lemondó nyilatkozatot íratott alá velem, miszerint "Hivatalosan lemondok a 2016. évnél régebbi 38 nap szabadságról". Hivatkozásként az van megadva, hogy a 2016. évnél régebbi szabadság a munkavállaló részére ki nem fizethető és ki nem adható. Törvényes ez így? Van ilyenre jogszabály?

Ha a rendőrségre megy a párom akkor jár neki, arra a napra bér? Mivel hivatalos ügyben megy el.

Elrendelhető-e éjszakás műszak, ami 22 órakor kezdődik, ha ez ünnepnap reggel 6 órakor fejeződik be?

2016 december 12-óta dolgozom egy kis cégnél. A próbaidő lejárta óta még nem írtam alá új szerződést... Jelenleg 1017 március 30-ától szeretném beadni a felmondásom. Mennyi felmondási időt kell eltöltenem, és egyáltalán milyen szabályok szerint lehet eljárni ilyen esetben?

Jelenleg Gyeden vagyok a lányommal, még másfél évig kapok utána juttatást. A munkahelyemtől kapom, mivel rendelkeznek kifizetőhellyel, de én most felszeretnék mondani, mert elköltözünk, és nem fogok már visszatérni jelenlegi munkahelyemre. Fog-e változni valamit a gyedem, vagyis nem függ attól hogy a cégnél vagyok e vagy sem? Ugyanúgy fogom kapni, nincs semmi tennivalóm?

13 éve dolgozom a munkahelyemen,de egészségügyi okok miatt, december 5-e óta táppénzen vagyok. Szeretnék felmondani a munkahelyemen, jár-e nekem végkielégítés, ha az egészségi állapotom miatt nem tudok visszamenni dolgozni?

A lányom munkaviszonyával kapcsolatban lenne két kérdésem. 4 órára van bejelentve, az idei szerződése szerint 1504 Ft/óra. Január: br. 132352, nettó: 88014 Ft, febr: 120320-80012 Ft. Az első kérdésem, hogy lehetne-e kérni a főnöktől, hogy legalább 6 órára jelentse be, van-e járulékfizetésben valamilyen hátránya a munkáltatónak? A másik kérdésem: 2016 febr. hónapban megállapítottak neki egy Crohn-betegséget. Adókedvezményt benyújtotta. Önöknél azt olvastam, hogy a munkáltató kap utána járulékfizetés kedvezményt, amiről a könyvelő nem tud.

Olyan kérdésem lenne Önhöz, hogy lehet-e egy 8 órás munkám és egy 6 órás bejelentett munkám egyszerre, két különböző cégnél?

Azzal a problémával fordulok Önhöz, hogy van érettségim és OKJ-s vendéglátó- eladó képesítésem. 2015-ben amikor a jelenlegi munkahelyemre kerültem a 450 Ft-os órabér (napi 14 óra, egy hónapban 210 óra) fedezte a minimálbér összegét. Ez évben ez megemelkedett és a munkáltatónk nem emel. Jogosult vagyok erre a garantált bérminimumra? Pultosként dolgozom egy falusi kiskocsmában. Január végén megkaptuk a szerződésmódosításunkat amin a bruttó bér 161000 Ft, de munkáltató nem hajlandó kifizetni. A kolléganőmmel nem írtuk alá a papírt. Mit tegyünk?

Munkáltatói vissza nem térítendő, adómentes lakáscélú támogatás igényelhető-e, meglévő lakástulajdon esetén (47 m2 - 1 szoba), második lakásra (35 m2 - 1 szoba).