Kapok végkielégítést, ha egészségi állapotom miatt nem tudok dolgozni?

A munkáltatónak végkielégítést kell adnia az elbocsátott dolgozónak, ha 1. a foglalkoztató cég vagy intézmény jogutód nélkül megszűnik, 2. a munkáltató szünteti meg az alkalmazott munkaviszonyát felmondással, illetve ha 3. a munkáltató a Munka Törvénykönyve hatálya alól kikerül.

A Munka Törvénykönyve szerint abban az esetben jár végkielégítés a dolgozónak, ha egy adott munkahelyen minimum 3 év folyamatos munkaviszonyban áll, és a felmondás időpontjában is foglalkoztatottnak számít, vagyis érvényes munkaviszonya van. A végkielégítésre jogosultságot tehát a munkáltatónál eltöltött évek száma határozza meg.

Ha Ön és munkáltatója közös megegyezéssel válnak meg egymástól, ebben az esetben csak akkor jár végkielégítés a munkavállalónak, ha arról a felek közösen döntöttek, és annak összegéről is megállapodnak, valamint azt írásba foglalják. Ha ez nem történik meg, Ön visszamenőlegesen nem tarthat arra igényt.

A 3. eset az, amikor Ön adja be felmondását. Ha egy munkavállaló azonnali hatállyal és jogszerűen mond fel, akkor ebben az esetben is járhat számára a végielégítés. Ezt a munkáltató sokszor vitatja ugyan, de ha a dolgozó bizonyítani tudja a felmondás jogszerűségét, akkor jár számára a végkielégítés. Általában a munkaügyi bíróság döntésén múlik mindez.

Ami a megváltozott munkaképességűek szempontjából speciális szabályozás:
a megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató munkáltatóra felmondási korlát vonatkozik. Ennek a korlátnak a lényege az, hogy bizonyos speciális csoportokba tartozó munkavállalók - mint amilyenek a megváltozott munkaképességű dolgozók - esetében a felmondásnak az általános követelményeken túl további, szigorúbb feltételeknek is meg kell felelnie. Egészségi okokra hivatkozva csak abban az esetben lehet a munkaviszonyt felmondani, ha a megváltozott munkaképességű személy eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, a munkáltató pedig nem tud olyan munkakört felajánlani, ami az egészségi állapotának megfelel, és amelyben tovább lehet őt foglalkoztatni, illetve akkor is, ha a munkáltató felajánl ilyen munkakört, de azt a munkavállaló nem fogadja el. Ez nem kötelessége (közös megegyezéssel is távozhat), azonban jogilag megteheti.

Azaz a fenti helyzet előállása esetén természetesen jogosultá válhat végkielégitésre.