Kérdezz-felelek

Sajnos elértem a nyugdíjkorhatárt, így kénytelen vagyok megbarátkozni a nyugdíjas élettel. 1954-ben születtem, és a nyugdíjigazgatóságnak elküldtem a szükséges dokumentumokat az érvényes szolgálati időm megállapítása céljából. A megállapított szolgálati időm 21 év és 178 nap, mivel a Kazahsztánban eltöltött közel 6 évet nem számoljak be egy felmondott államközi szerződésre hivatkozva. Mivel Szabolcs megyében lakom, így gyakran találkozom Ukrajnából áttelepültekkel, és ők akik annak ellenére, hogy Magyarországon egy napot se dolgoztak magyar nyugellátást élveznek. Ukrajna mint Kazahsztán is az egykori szovjet köztársaságok tagjai tudomásom szerint kölcsönösségi alapon megállapodást kötöttek a nyugellátás tekintetében is, amely jelenleg is érvényben van. Az utolsó elismert munkanapom 2001 január 1., ezt megelőző év havi átlagkeresete 1 347 000 forint volt. 2001 utan Kazahsztánban és a Közel-Keleten dolgoztam, de kétségeim csak a Kazahsztában eltöltött éveimmel kapcsolatban vannak. A kérdésem az lenne, hogy jogos-e a kazahsztáni évek negligálása, mivel ott minden törvényes járulékbefizetésnek eleget tettem. A másik kérdésem pedig az, hogy létezik-e valamilyen matematikai összefüggés, amellyel a várható nyugdíj összegét ki lehet számolni.

Kérdésem az lenne, hogy a nők 40 éves szolgálati idejébe hogyan számolják az alábbi időszakot? 1981-ben féléven túli betegállományban voltam. Akkor azt az információt kaptam, hogy fél év után tartós távollétbe helyezett a munkáltató. A 8. hónap után tudtam újra felvenni a munkát.

Ha munkahelyi baleset miatt vagyok tartósan táppénzen akkor is megvonhatják a cafetériámat?

A nők 40 éves nyugdíját szeretném igénybe venni. 1977-óta dolgozom, 1961-ben születtem és a napokban töltöttem be 56. évemet. Az elmúlt héten már megkaptam a nyugdíjszámításomról a határozatot, mely szerint 2016. december 31-ig 39 év és 90 nap a figyelembe vehető idő, és ebből kereső tev. járó jogviszonyban szerzett idő 33 év és 98 nap (1977. szeptembere óta dolgozom, levelezőn érettségiztem.) Jelenleg is dolgozok, irodai alkalmazott vagyok. 17. éve dolgozom jelenlegi munkahelyem, ahol rendes évi szabadságom 30 nap, melyből 6 napot már kivettem ebben az évben. Egyéb szabadság nem jár részemre, mivel 2 gyermekem felnőtt. Úgy számoltam, hogy 2017. október 2-án kell, hogy megszűnjön a munkaviszonyom. Mennyi szabadságot vehetek ki még addig? Illetve mikor kell elmennem a Nyugdíjbiztosítóhoz, hogy a pontos határnapot megadják, és mi egyéb teendő, ill. nyilatkozat kitöltése szükséges még, stb., mielőtt nyugdíjba tudnék menni?

Érdeklődnék, hogy a korkedvezményes nyugdíjat hogy számolják ki? Férjem 1958.06.13-án született, van 6 év korkedvezménye és 44 év és 175 napja visszaigazolva.

58 éves vagyok, kiszámíttattam a Nyugdíjfolyósítóval az éveimet, egyezik minden adatom. A problémám az, hogy a második gyermekem tartósan beteg volt. Ő 1986-ban született. Ekkor vele majdnem 10 évet kellett otthon maradnom meghosszabbított GYES-en. Emiatt összesen több, mint 12 évet voltam GYES-en. Ebből maximum 10 év számítható be a negyven évbe, illetve a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időnek a harminc évet el kell érnie a harminckettő helyett. Akinek az első gyermeke volt tartósan beteg az a GYES-en töltött 10 év alatt megszülhette a második, harmadik, stb. gyermekét. Akinek viszont a második gyermeke lett beteg és előtte GYES-en volt, az elveszítette az első GYES-es éveit. Ez szerintem hátrányos megkülönböztetés. Nyilván nem vagyunk sokan, akiket ez érint, ezért nincs nagy visszhangja. Többszörösen hátrányosan érintett, hogy meghosszabbított GYES-en kellett lennem, mivel töredéke volt a GYES összege az átlagfizetésnek, valamint ez idő alatt megszűnt a munkahelyem, munkanélküli lettem. 9 hónapos intenzív (heti 5 nap, napi 5 óra) számítógépes és angol tanfolyamot végeztem el a Munkaügyi Központ szervezésében, hogy elhelyezkedési esélyemet növeljem. Ez sem számítható be a keresőtevékenységbe. Fogyatékos gyermekre tekintettel a jogosultsági időn belül a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek a harminc évet el kell érnie. Itt nem lehet találni valami egyedi lehetőséget, hogy ezt csökkenteni a teljes GYES idejével? Arra gondoltam, hogy egyéni méltányossági kérelmet adok be a Nyugdíjfolyósító vezetőjéhez. Amennyiben kérelmemet nem támogatják, úgy hová fordulhatok ez ügyben? Van valami ötlete, hogy ezt a hátrányos megkülönböztetést orvosolni lehessen?

A testvérem az 57 évet januárban betöltötte, szeretne kedvezményes nyugdíjba menni. Van 37 éve bedolgozva és beteg anyukámat is ő gondozta haláláig, azt viszont nem tudja igazolni legfeljebb a szomszédokkal vagy testvérekkel, akik láttuk. Ezek az évek kiesnek neki, így elmehet előnyugdíjba?

63 éves vagyok, 40 éves munkaviszonnyal mentem nyugdíjba. Nyugdíjasként dolgozom, 4 órában havi 63.750 forintért. Van egy 20 éves lányom, aki tanul, júliusig kapom utána a családi pótlékot. Így az adókedvezményt is igénybe vehetem addig? Tavaly minden világos volt, de most sokkal többet vonnak le. Ennyit változott a jogszabály vagy valamit nem jól értelmeznek a könyvelők?

Tanárnő vagyok, 1955 májusában születtem, 1978 őszén, az egyetem után kezdtem dolgozni, máig. De 1989-ben volt egy 3 hónapos időszak, amikor nem dolgoztam, mert munkahelyet váltottam. Ez hogyan befolyásolja az én nők 40 éves kedvezményes nyugdíjba menetelemet?

Ha jelenleg a komplex minősítésem meghaladja a 30%-ot c2 kategóriában,viszont 2011 december 31.-én II csoportú 80%-os rokkant voltam jár - e nekem alanyi jogon közgyógy ellátás? Sehol nem kapok erre egyértelmű választ és a leírtak sem egyértelműek. Közgyógyellátási kérelmem elutasította az illetékes Járási hivatal, viszont a Nyugdíjfolyósítótól évek óta kapom az ellátottak utazási kedvezményét, aminek ugyan az a feltétele mint az alanyi jogos közgyógynak. Ön szerint ki hibázik?

2017 augusztusában lesz meg a teljes 40 év közalkalmazotti jogviszony, ebből 38 év ugyanazon a munkahelyen. Ha a hölgy a 40 évre vonatkozóan kéri a nyugdíjazását, jár-e a 8 hónapnyi felmentési idő, vagy csak a 60 napnyi illetve a kérdés még az, hogy ha kivárja azt, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérve (2019. márciusában esedékes) kérje a felmentését, akkor jár-e szintén a 8 hónapnyi felmentési idő (visszaszámolva a 64. év elérését) plusz végkielégítés a hosszú egyugyanazon eltöltött munkahelyre tekintettel vagy sem. Tehát van-e jelentős különbség a juttatások tekintetében a 2 féle nyugdíjba való vonulás között vagy sem?

A következő kérdésem lenne. 67 éves leszek júniusban, férjem 68 éves. 48 éve vagyunk házasok, de férjem 6. éve elköltözött egy fiatalabb hölgyhöz. Nem váltunk el, szinte napi kapcsolatban vagyunk. Nem kívánom a halálát. Azt szeretném tudni, ha esetleg ez bekövetkezik, ki jogosult az özvegyi nyugdíjra?

2002-ben rokkantnyugdíjas voltam, ami 67%-os egészségromlást jelentett, de visszavették az 59. évem betöltése után rehabilitációs ellátásra. Többször szerettem volna a rosszabbodást beadni, de a körzeti orvosom állandóan lebeszélt. Jelenleg az állapotom olyan, hogy az ízületeim, térdeim tönkrementek, műtétek tömkelegén mentem keresztül. Dolgozni nem tudok, menni szinte már alig tudok, 2002 óta nem is tudtam munkát vállalni, mert ülni sem tudok sokáig a gerincem miatt, kezeimmel nem tudok fogni, állandó gyógyszert szedek. Mire számíthatok, ha beadom a felülvizsgálati kérelmet?

Azt szeretném kérdezni, hogy lehetek-e tartósan álláskereső rehabilitációs ellátás juttatása mellett? A rehabilitációs ellátásomat meg szeretném tartani, az álláskeresési járadék nem kellene.

Válaszát szeretném kérni, abban 85% egészségkárosodásom van, rehabilitációs járadékban részesülök, vállalhatok-e munkát 8 órás munkaidőben.

Vidéken dolgozom óvodapedagógusként. 2017 tavaszától a polgármesternő döntése alapján ezután nem kapunk étkezési utalványt. A hivatalban mennek a rendszeres közös ebédek, a repi étkezések, ilyen- lyan vendégségek, vezetők vacsorája stb. Tudjuk, mert az óvoda konyháján készítik a menüt. Sejtjük, de nem bizonyított, hogy a hivatalban dolgozók továbbra is kapják a cafeteriát, de ez csak találgatás. Kérdésem, hogy van-e kötelezettsége e téren a munkáltatónak, adható, vagy adni kell a közalkalmazottaknak a cafeteriát!

Vehetek-e igénybe adókedvezményt, ha rehabilitációs ellátásban részesülök Magyarországon és Ausztriából rokkantnyugdíjat kapok. Magyarországon élek, nem dolgozok, fogyatékosságom van.

Munkahelyváltás előtt állok, s már több állásinterjún is részt vettem. 2 héttel ezelőtt voltam egy interjún, ahol a cég részéről nagyon meggyőzőek voltak és nekem is tetszett az amit hallottam. A beszélgetés végén elhangzott, hogy itt a cégnél felmondás esetén 1 évig 2 havi nettó béremet, 1 év után a következő egy évig 1 havi nettó béremet vissza kell fizetnem. Nem találkoztam még ilyennel, meg is lepett a dolog, de ők egyfajta visszatartó erőnek tekintik ezt. Kérdésem mennyire jogszerű ez a fajta visszafizetés, hogy valakinek 2 év munkaviszony után is felmondás estén még egy havi fizetését vissza kelljen fizetni-e és ha igen mennyire alkalmazzák a munkáltatók?

Érdeklődnék olyan iránt, hogy mikortól és hány % jár délutános pótlékként. A történetem: a cégünknél hivatalosan állandó 1 műszak van 6:00 - 14:00, ám a megnövekedett forgalom miatt már 3 hónapja úgy kell járni dolgozni, hogy 1 hét 5:30- 13:30, 1 hét 13:30 - 21:30. Így 1 hónapban 2 hetet délutánba töltök el, és sajnos nincsen semmilyen pótlék, pedig tudomásom szerint 18:00 - 21:30-ig köteles lenne fizetni a munkáltató pótlékot. Jelenléti ívben ha délután megyünk akkor is 6:00 - 14:00 -ig kell beírni magunkat. Nagyon szeretnék erre választ kapni, hogy mikortól és mennyi % járna pótlékként.

Vállalatunk közölte velünk, hogy megszakítás nélküli munka rendben dolgozunk. Igaz nem értem miért, hiszen mi csak nappal járunk szinte, nagyon ritka hogy éjszakára kell menni. Igaz van olyan terület, ahol váltják egymást az emberek és éjszakára kapnak 30 % pótlékot, ha nekünk kell bemenni, mi 15%-ot kapunk. Most bejelentették, hogy eddig kaptunk fizetett ünnepre bért ha hétköznapra esett és nem dolgoztunk. Szerintük ez megszűnik ilyen nincs, és csak az kap aki dolgozik fizetett ünnepen. Délutáni pótlék nem jár éjszaka nem dolgozunk csak ritkán vasárnapi pótlék sem járna, de kegyelemből aki dolgozik. Kérdezném, hogy ha nappalosak vagyunk mindig miért vagyunk megszakítás nélküliben? Valójában tényleg nem jár az órabérben dolgozóknak fizetett ünnepre semmilyen bér ha nem esik rá az az napi beosztás? És ha be kell ugrani dolgozni miért 15 %az éjszakai pótlék? Vasárnapra ha dolgozunk jár valami?