Kérdezz-felelek

Esetleg egészségügyi gondjaimra hivatkozva, ezt orvosi papírral igazolva, azonnali hatállyal benyújthatom-e felmondásomat?

Segítségét szeretném kérni, hogy amennyiben olyan településen dolgozom, amely 23 km-re található a lakhelyemtől, tehát napi 46 km az út oda-vissza és nem közelíthető meg tömegközlekedéssel, ebben az esetben mint köztisztviselő a gépkocsi használatához milyen költségtérítés adása kötelező, illetve milyen hozzájárulás adható (karbantartásra, javíttatásra, ....)? Kell-e üzemanyag elszámolást vezetni? Saját tulajdonú autóra lehet-e csak az elszámolást kérni?

Tatabányán dolgozom, mint megváltozott munkaképességű részmunkaidőben. A kérdésem az lenne, hogy a cafetériát mikor kell adnia a munkáltatónak, a fizetéssel együtt vagy más időpontban. Én kérdeztem a munkaügyet, azt mondták hogy mindig a fizetéssel együtt utalják az OTP-nek, de azok ülnek rajta. A fizetés után ami 10-én van, de megkapjuk általában 5-6-8-a körül ez változó. a cafetéria meg 15-17-e körül van a kártyánkon. Szeretném megkérdezni, hogy tényleg "ülhet" e az OTP a cafetériánkon, és amikor neki tetszik utalja a kártyánkra.

Csak olyan szabadidős tevékenységekre használható fel ez a zseb, ami főként sportolással kapcsolatos? Illetve még az lenne a kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy vásárlásra felhasználható-e ez a zseb? Pl: sportruházat/eszközök, túraruhák/eszközök.

Van egy kiértékelésem a nyugdíjfolyósító igazgatóságtól és amit nem értek. Mit lehet érvényesíteni a fogyatékos gyereket nevelők jogosultsági idejébe? Három gyermekem van, a 2. fogyatékkal született vele voltam 5 évig gyesen. A harmadik gyermekemmel 3 évet. Első gyermekemmel nem voltam gyesen, csak szülési szabadságon 6 hetet.

A "megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira (többek között)jogosult az, aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt". Ugyanakkor: "Ha a jogosult nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel az ellátást a 2012-ben érvényes minimálbér összege (93.000,- Ft) alapján állapítják meg". Például: "Az igénylőnek egyáltalán nincs átlagjövedelme, ezért a rehabilitációs ellátás összege minimálbér 40%-a, azaz 37.200 forint". A kérdésem az lenne, hogy amennyiben az igénylőnek egyáltalán nincs átlagjövedelme, annak nincs igazolt munkaviszonya sem, mégis jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátására?

Kérdésem indítandó KATA adózó egyéni vállalkozással kapcsolatos. Azt már sikerült a jogszabályok szövevényéből kiszűrni, hogy rokkantsági ellátásban részesülő magányszemélynek csak 25 ezer forint KATA-t kell fizetnie. A gondom a jövedelem megállapításával van. Az adójogszabály azt mondja, hogy a KATA adózó magánszemély jövedelme a bevétel 60%-a. Ez az összeg kerül például egy NAV által kiadott jövedelemigazolásra. De: Most ellentmondó véleményeket olvastam a rokkantsági ellátás melletti jövedelem összegéről. Nem tudom értelmezni, hogy mi lesz a magánszemély jövedelme KATA adózás esetén abból a szempontból, hogy a rokkantsági ellátás folyósítását ne szüntessék meg. Tételezzük fel, az egyéni vállalkozásban minden hónapban 250 ezer forint lenne a bevétel, ezt számlázná ki az egyéni vállalkozó. Ebben az esetben megszüntetik az ellátását? (2014. január 1-jétől hatályos szabály szerint a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül minden hónapban meghaladja a mindenkori minimálbér 150 %-át. A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.) Jelenleg a garantált bérminimum összegének 150%-a 193.500 forint. Ha a feltételezett 250.000 forintos bevétel 60%-a tekintendő minden szempontból (nem csak adójogilag) jövedelemnek, akkor ez csak havi 150.000 forintos jövedelmet jelent, nem éri el a jogszabályi 193.500 forintos korlátot, tehát folytatható a vállalkozás a rokkantsági ellátás megszüntetése nélkül?

Orvosként Dániában dolgozom teljes munkaidős jogviszonyban. Magyarországon van egy vállalkozásom amelyik egy egyszemélyes Kft. Mivel egy másik EGT tagállamban fizetik utánam a jutalékokat, így Magyarországon a vállalkozásomban nem kell magam után semmilyen járulékot fizessek. Az a kérdésem, hogy az OEP-en kívül más hatóságnak (pl: NAV) be kell-e jelentsem, hogy nem Magyarországon hanem egy másik államban fizetnek járulékot utánam? Ilyen esetbe is kell A1-es nyomtatványt kérjek a dán hatóságoktól vagy elég ha a dániai munkaszerződésemet bemutatom a NAV-nak?

Szeretném megkérdezni, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásába beleszámít-e a külföldi munka? Én már több mint 5 éve dolgozom Németországban, ha igen akkor kb. 8 év múlva hazamehetünk ha meg lesz még ez a kedvezmény akkor. Vagy ha nem, akkor pl ha nem dolgoznék már, de ha betöltöm a 65. évet, akkor igényelhetem a rendes nyugdíjat?

Anyósom most kapta meg a határozatot, hogy rokkantsági ellátást állapítottak meg. Egészségi állapot mértéke 27%. Állapota alapján a D minősítési kategóriába tartozik. Rehabilitációja nem javasolt, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható. Felülvizsgálata nem javasolt. Olyan kérdésem lenne, hogy igényelhet közgyógyellátást vagyis megkapná-e? És ha igen akkor mennyit és hol kell igényelni? Neki ez alanyi jogon jár? milyen más támogatást igényelhetne még. Így amit kap összesen vagyis a jövedelme 48010 Ft. Járna neki még valami támogatás?

A kérdésem az lenne, hogy ha valaki május 3-a óta baleseti táppénzen van december közepéig megilleti-e a 13. havi fizetés?Vállalati szektorban dolgozóról van szó.

Egy nagyvállalatnál dolgozom 25 éve. Idén, pár hét múlva, az üzemegységemet kiszervezik egy zrt-be, ahova jogfolytonossággal minden munkavállalót átvesznek. Az új vállalatnál a feltételek, munkakörök és a kollektív szerződés egy év időtartamra nem változik, viszont utána besorolnak minket egy másik céghez, aminek a feltételeit és a munkavállalókra vonatkozó változásokról még senki sem tud semmit. Én szeretnék továbbra is az anyavállalatnál maradni, ahova át is vennének, viszont a jelenlegi szolgálatvezetőm nem enged, (indoklása szerint, mert jó munkaerő vagyok) a kiszervezés miatt pedig a MT-re hivatkozva nem maradhatok ott, hiszen a munkafeltételeim nem változnak. Ha felmondok és újra belépek az anyavállalathoz, elveszítem az eddig ott eltöltött éveimet és kevesebb órabérért vennének vissza, tehát a nulláról indulhatnék megint, de legalább a szakmámban maradnék. Ha az új társaságnál folytatom a munkát, akkor viszont kétséges számomra, hogy egy év múlva - amikor átkerülünk egy másik céghez - akkor megmaradnak e az anyavállalatnál eltöltött éveim és ezzel a törzsgárdám, juttatásaim, változni fog e a munkaköröm és annak a helye, illetve a bérem. Ha igen, akkor megint indulhatok a nulláról és akkor már kétséges az is, hogy ha kilépnék onnan, akkor az anyavállalat átvenne. Kérdésem, hogy van e olyan lehetőségem, hogy a jelenlegi munkaadó cégemnél maradjak úgy, hogy ne érjenek a fent említett hátrányok?

2011 októbere óta gyermekeimmel folyamatosan tgyáson, gyeden, gyesen vagyok. Jelenleg a legkisebb után 2017 októberéig cseden vagyok - már folyósítják az ellátást. Ezt megelőzően 2001. februárjától dolgoztam folyamatosan a munkahelyemen. Jelenleg a cég adásvétele folyik, aminek nem tudni a kimenetelét, félő, hogy esetleg a dolgozók elbocsátásra kerülnek. Ami biztos, hogy most még végkielégítéssel (közös megegyezéssel) el lehet jönni a cégtől. Amennyiben(végkielégítéssel, szabadságmegváltásokkal, felmondási idővel) megszüntetésre kerül a munkaviszonyom a csed folyósítása alatt, akkor mi a teendőm? Gyermekünk 2 éves koráig még biztosan otthon szeretnék maradni. Jár-e továbbra is a csed változatlan feltételekkel? A már folyósított ellátást folyósítják tovább, vagy érinti-e hátrányosan a munkaviszony megszüntetés az ellátás folyósítását? Illetve később a nyugdíjnál ennek nincs-e valami következménye? Amennyiben a már folyósított GYED ideje alatt (2017. október 28. napjáig) kerül megszüntetésre a munkaviszonyom, a GYED alatt biztosítottnak számítok-e? Vagy esetleg kell-e járulékot fizetnem ahhoz, hogy biztosított legyek? GYES alatt biztosított vagyok-e, vagy kell-e járulékot fizetnem, hogy az legyek? Vagy a GYES alanyi jogon jár mindenkinek? Esetleg, ha a gyerek 3 éves kora után nem találnék munkát, részesülhetek-e azonnal munkanélküli ellátásban? Végkielégítés után hogyan kell adózni? Milyen járulékot vonnak belőle?

Gyermekem 25 éves egyetemi tanulmányait befejezte, de nem dolgozik sehol, jelenleg külföldön tartózkodik. Hogyan tudjuk a bejelentését nélküle intézni, ha nincs nálunk semmilyen hivatalos okmánya és meghatalmazásunk sincs?

Magam után fizetem a járulékot mint magánszemély, hogyan tudnám nyomon követni mennyit fizettem be és van-e elmaradásom?

Esti tagozatos egyetemi hallgató, ha nincs semmilyen munkaviszonya, rendelkezik-e tb-vel automatikusan, amíg az egyetem hallgatója?

Ügyfélszolgálati ügyintézőként dolgozom. 2 gyerekem van, egy 8 éves, és egy 2 és fél éves. Áprilisban járt le a gyedem, és a szabadságom után júniusban kezdtem el 6 órában dolgozni gyes mellett. Az ügyfélfogadási időhöz igazodva, hétfőn, szerdán, pénteken 9-15 óra, kedden és csütörtökön 10-16 óra között. Decemberben bezár az az iroda, ahol dolgozom, és az egyik plázába nyílik az új, és oda akarnak áthelyezni. Ott két műszakban kell dolgozni, a délutáni 21 óráig van, és persze hétvégén is. Szóval nem egy családbarát. Van olyan iroda, ahol marad a régi nyitva tartás, kell is oda ember, közlekedésileg is megfelelne, viszont a közvetlen felettesem megzsarolt, hogy csak úgy mehetek oda, ha 8 órába dolgozom. Úgy pedig se az iskolába, se a bölcsődébe nem érek oda időben. Kérdésem az lenne, hogy mik a jogaim ebben az esetben? Még annyi, hogy az elmúlt hetekben volt az év végi leltárunk, és egy másik ügyfélszolgálatra osztottak be leltár ellenőrnek, ami este 20 órakor kezdődött (az ügyfélszolgálat zárása után) és majdnem éjfélig tartott. Ez mennyire volt jogszerű?

Határozott idejű munkaviszonyom 2016. november 30-án jár le, amelyet nem kívánok meghosszabbítani. Ezen a napon viszont éppen szabadnapos leszek. Megtehetem-e, hogy 30-án, a szabadnapomon írom alá a kilépéshez szükséges papírokat vagy mindenképpen el kell intézem az azt megelőző napon?

Az lenne a kérdésem, hogy rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra jogosult személy, ha 4 órában van foglalkoztatva, akkor a minimálbér felének a 150%-ánál nem kereshet többet 3 hónapon keresztül?

2017. november 30-án leszek jogosult a nők 40 éves nyugdíjba vonulására. A felmentési időm (közalkalmazottként dolgozom) 8 hónap, amit ha jól számolok április 1-én kezdődik az első 4 hónap munkavégzésre kötelezett idő. 2017 januárban lesz egy szemműtétem, amit majd egy másik követ. Ezen időszakokban valószínű táppénzes állományban leszek. A felmentési időmet és a nyugdíjra való jogosultságomat hogyan befolyásolja a táppénz?