Kérdezz-felelek

A közelmúltban felmondtam a munkahelyemen egy másik, jobb munkakör reményében. A helyzet azonban sajnos nem úgy alakult ahogyan reméltem, így sajnos állás nélkül maradtam. Bementem a munkaügyi központba azzal a reménnyel, hogy regisztrálnak, de amint meghallották hogy rokkantsági járadékkal rendelkezem, azzal a lendülettel töröltek is a rendszerből, mondván hogy két ellátás egyszerre nem járhat nekem. Azt eddig is tudtam, hogy rokkantsági ellátás és rehab járulék mellett nem lehet közmunkát végezni, de én úgy tudom hogy a rokkantsági járadék az már viszont más. Végigolvastam róla mindent, amit találtam, és még direkt ki is hangsúlyozzák mindenhol hogy nem akadály, ha a kérelmező munkaviszonyban vagy egyéb, munkavégzésre irányuló viszonyban van...érdeklődnék hogy akkor hogy is van ez...?

A komplex minősítést végző I. fokú szakértői bizottság összefoglaló véleménye szerint: Minősítés B1, rehabilitálható. Napi 4 órában dolgozom. Betegségem miatt jár a súlyos fogyatékosság utáni adókedvezmény. Szeretném kérdezni, hogy jár-e az 5 nap pótszabadság?

1954. november 8-án születtem, így 2018. május 8-án töltöm be a nyugdíjkorhatárt. 2016 július 26-tól rokkantsági ellátást (C2) állapítottak meg. A határozatban többek között ez áll: "A komplex minősítés időbeli hatálya végleges egészségi állapotú személy esetén a megváltozott munkaképességű személy haláláig tart". Tehát a megállapított rokkantsági ellátás is halálomig tart (én ezt szeretném!) a nyugdíjkorhatár elérésekor is? Törvényszámot is megköszönném!

Az lenne a kérdésem, hogy a felmentési időre járó távolléti díjat hogyan kell kiszámolni. 40 évig dogoztam általános iskolában. Most megyek nyugdíjba. Szeptemberben kaptam új átsorolást. Alapbérem emelkedett, viszont már nem kapok osztályfőnöki bérpótlékot, csak a nehéz körülmények között végzett munkáért kapott bérpótlék maradt meg. Azt szeretném megkérdezni Öntől, hogy nekem jár-e az előző 6 hónap pótlékainak átlaga. Ebben az időben 34000 forint volt a bérpótlék összege, most 17000 forint. Október 4-én kapott fizetésem, az új alapbér plusz a fent említett egy pótlék.Szeptember elején a régi besorolás szerinti két pótlékkal növelt fizetést kaptam, pedig már augusztusban is fel voltam mentve a munka alól. Lehet, hogy a 4. hónapban fogják a különbözetet rendezni?

Érdeklődni szeretnék a szabadságos napok mennyisége és az egy szabadságos napra eső kifizetendő órák számát illetően. Ehhez a következő információkat tudom nyújtani: 2016 február 27. óta vagyok határozatlan idejű munkaviszonyban, napi 12 órát dolgozom, hétfőtől vasárnap is, az egyik héten 3 a következő héten 5 napot dolgozva ( ez váltakozik aszerint, hogy nappalos vagy éjszakás műszakban dolgozom ). Kérdésem a következő: 1. ha szabadságra megyek, a munkaadó hány órában köteles kifizetni a szabadságon lévő napjaimat? 2. ha 25 nap szabadság jár, akkor az 25 x 8 óra vagy 25 x 12 óra kifizetéssel jár 3. Létezik olyan, hogy a munkáltató azért nem ad ki egy hónapban 5 nap szabit, mert nem IDŐARÁNYOSAN veszem ki, és csak 3 napot fizet ki a másik 2 napot csak igazolja? (augusztusig csak 8 napot vettem ki, szeptemberre viszont az 5 napot csak a fentiek alapján akarja kifizetni...)

2016.július 20-án munkaviszonyt létesítettem egy külföldi vezetésű céggel. A munkaviszony határozatlan időszakra jött létre 3 hónap próbaidő kikötésével. A munkaszerződés szabályos volt, de a Munka törvénykönyvében előírt munkáltatói tájékoztatást nem kaptuk meg. Ennél nagyobb problémát jelent, hogy a munkabérünk eleinte késve, később egyáltalán nem érkezett meg, az augusztusi fizetésemnek csak 60 százalékát fizette ki a munkáltatóm. Mivel a háttérben megváltoztak a tulajdonosok szándékai, a munkáltatónk eltűnt (külföldön tartózkodik), és így a munkabér tartozáson kívül a felmondás módja is problémás. A cégnek van egy magyar alkalmazottja, de mivel nem ő gyakorolja a munkáltatói jogokat, ő is csak beosztott, hozzá nem fordulhatok. Hogy lehet az elmaradt munkabéremhez, illetve a kilépő papírjaimhoz hozzájutni?

2006-ban mentem nyugdíjba. 15 évet dolgoztam egészség károsító munkahelyen. Kérdezni szeretném, hogy hogy számítják be az eltöltött 15 évet? Hol nézhetek utána a listának, hogy azokat a munkahelyeket, ahol én dolgoztam, besorolták-e az egészségkárosítók közé? (gumi- és akkumulátorgyárban dolgoztam)

A napokban töltöttem be a 63. életévemet és amiatt kerestem fel a Nyugdíjfolyósító Intézetet, hogy a jelenlegi megváltozott munkaképességű ellátásomat a végleges öregségi nyugdíjra átváltassam. Az ügyintéző hölgy ekkor hívta fel a figyelmemet arra, hogy nem lát nyugdíjjárulék fizetéssel kapcsolatos adatokat a nevemen azon időpont óta (2015.08.06.) amióta határozattal megállapították ezt a rokkantsági ellátásomat. A könyvelőm szerint ugyanakkor nekem a főállású egyéni vállalkozói tevékenységem után csak a 7050 forint Eü hozzájárulást kellett fizetnem. A kérdésem az, hogy kinek van igaza, milyen járulékokat és milyen összegekkel kellett volna fizetnem?

Érdeklődni szeretnék, ha valaki nyugdíj mellett dolgozni szeretne, milyen fizetési kötelezettségek vonatkoznak rá? Összeadják a nyugdíjjal a nettó vagy bruttó bért?

Kérdésem az lenne, hogy a cégem ahol megszakítás nélkül 40 éve dolgozom, most az egységemet kisorolja Leányvállalati ZRT-nek. 3 és fél évem van az öregségi nyugdíjba menetelig, összesen visszaigazolt munkaviszonyom 46 év és ha mód nyílna rá, szeretnék kilépni, illetve az új leányvállalati egységbe nem átmenni. Van arra mód, - méltányosság...., egyéb, ... - hogy végkielégítéssel eljöhessek, illetve milyen módon kell felmondanom, hogy hátrány ne érjen?

Érdeklődni szeretnék,hogy a KATÁS kiegészítő tevékenységes nyugdíjas kérheti-e a 0.5 százalékos nyugdíj kiegészítést? Megkértem, de elutasították. A Nyugdíjbiztosítási Főosztálytól és azt a választ kaptam,hogy " a hatályos jogszabályok szerint a nem főfoglalkozású kisadózó e jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak,társadalmi ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. Tehát: mint nem főállású (nyugdíjas,kiegészítő tevékenységű) KATA-s egyéni vállalkozóként nincs összegszerű ellátási alapja. A jelzett (2014.09.01-2015.12.31.) időszak a 0,5%-os emelési kérelem során nem vehető figyelembe.Ez tényleg így van? Fellebbezhetek?

Szeretném kérdezni, hogy ha valakinél 52 százalékban állapították meg a keresőképtelenség mértékét /leszázalékolták/, milyen feltételekkel és mennyi időt dolgozhat. /A rokkantsági ellátás alacsony mértéke miatt szükség lenne további bevételre a megélhetéshez./

Férjem 2011-ben elhunyt, én 1957-ben születtem, rám vonatkozó szabályok szerint 2022-ben mehetek öregségi nyugdíjba. 2016-ban a Nők 40 éves nyugdíjával mentem nyugdíjba. Abban az esetben, ha meg kell várnom, hogy betöltsem a 65. évemet, akkor már a férjem halála után a 11. évben leszek. A korhatár előtti ellátás 2012. 01. 01. napján lett hatályon kívül helyezve, ebben az esetben mi vonatkozik rám? Mikor kérhetem az özvegyi nyugdíjat?

Szeretném megkérdezni, hogy aki 1955-ben született és rokkant"nyugdíjas" (azt tudom hogy 64. évet betöltve mehetek nyugdíjba), annak hogyan számolják a nyugdíját? Azt olvastam, hogy az 1955-ben születetteknek már nincs választási lehetőségük. Akkor csökkenni fog a nyugdíjunk? Nagy kitolás, ha nyolc hónap miatt csökkentik le az összeget.

Rokkantnyugdíjas vagyok 8 éve. 1954-ben születtem, a ledolgozott időm 37 év 168 nap. Kell-e kérnem a nyugdíjazásomat? Szeretném tudni, hogy a szakmunkás bizonyítvány számít-e a nyugdíjnál? Vajon több lesz-e valamivel a rendes nyugdíjam?

Szíveskedjenek segíteni abban, hogy jogszabály előírja-e, hogy a munkáltatónak meddig kell a béren kívüli juttatásokat, cafeteriát kifizetnie a munkavállaló részére? Nem találtam ilyen pontot, előfordulhat, hogy a határidőről nem rendelkezik a Munka törvénykönyve?

Ha nekem van heti 36 órás munkaviszonyom főállásban egy multi cégnél, akkor hogy lehetek főállásban vállalkozó is? A kettő üti egymást, hiszen valamelyik állás alárendelt lesz a másiknak. Csak akkor lehetek főállású vállalkozó, ha a munkahelyemen 6 órásba jelentenek be, egyébként csak másodállásként tudom bejelenteni a vállalkozásom.

Folyamatos műszakban napi 8 órában foglalkoztatnak. Az ünnepnapokkal vannak problémáink. Pl. 2016 november 1-e munkanapra esik. A munkaidő keret novemberben 168+8 óra. Mi ebben a hónapban 180 órát vagyunk beosztva. Az egyik váltásnak november 1-én nem kell dolgozni a beosztása miatt. Kérdésem, hogy a 168 és a 180 óra közötti időt nem kellene túlórában bérezni, hiszen akkor nekünk így nem jár a munkaszüneti nap mint a rendes beosztásban (hétfőtől péntekig) dolgozóknak. Így mi 180 órát dolgozunk míg ők csak 168 órát. Szerintem nekünk is csak 168 órát kellene dolgoznunk. Ami ez felett van az túlóra, hiszen a normálisoknak is így lenne díjazva a 168 óra feletti munkájuk.

Érdeklődni szeretnék, hogy aki folyamatos munkarendben dolgozik annak valóban nem jár hétvégére semmi pótlék és a munkáltató csak egy vasárnapot köteles biztosítani? Bennünket miért nem vesznek emberszámba? Nekünk nincs magánéletünk, családunk?

A munkáltatóm ma kirúgott és ezt nem személyesen hanem telefonon közölte. Ez sajnos anyagi nehézségekkel is járhat, de ő ezt nem vette figyelem,be egyáltalán. Kérdésem a következő: mivel a munkáltató mondott fel (kb. egy éves munka viszonyom volt), van-e jogom végkielégítést kérni, illetve jogi úton tudok-e valamit is tenni ezügyben? Illetve több olyan tényező is fennáll ennél a cégnél, ami ha kiderülne lehet eltörölnék az egész céget.