Kérdezz-felelek

Történt-e mulasztás férjem részéről, hogy 2011-2015-ig korhatár előtti ellátás mellett dolgozott a minimálbér 18-szorosának megfelelő összegig és nem jelentette a Nyugdíjigazgatóság felé? Munkáltatója fizette a járulékokat. Idén tölti a 63. évet.

Tizennégy évesen besegítő családtagként dolgoztam termelőszövetkezetben. A nyugdíj intézet nem fogadta el szolgálati időként, mivel nem voltam tag. Nem is lehettem tag tizennégy évesen. Szüleimnek a nyugdíjba beszámolták azokat az éveket, nekem miért nem?

1.) Rokkantsági ellátásban részesülőnek keresőtevékenység fennállása esetén van-e bejelentési kötelezettsége a Rehabilitációs Hatóság felé, vagy csak abban az esetben, ha keresőtevékenységből származó jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát? 2.) A rokkantsági ellátás melletti kereső tevékenység folyamatosan fenntartható-e, amennyiben az egészségi állapot engedi? 3.) A bérkorlát vizsgálatakor a cafetéria és a táppénz bele számít-e a bruttó jövedelembe? 4.) Amennyiben az ellátást 2016. március 16-tól került megállapításra, a bérkorlátot mely hónaptól szükséges figyelni?

Felmondtam a cégnél már 6 munkanap eltelt, de a fizetés sehol.. mennyi idő áll neki rendelkezésére kifizetni?

Bérpapírt már 2 éve nem kapunk, elektronikusan lehetne lekérdezni, ha a rendszer jó lenne, ez így szabályos? Sok idősebb ember dolgozik nálunk, nincs számítógépük se, meg nem is értenek hozzá...

1953-ban született közalkalmazott nő vagyok. 2016. július 17-én töltöm be a 63 évemet, ekkor minősülök öregségi nyugdíjasnak. A felmentési időmet innen kezdem el, ami még 7 vagy 8 hónap, tehát 2017. első hónapjaiban lesz vége. A közalkalmazotti jogviszonyom jelenleg 29 év, így 7 hónap felmentési időt akarnak adni. De ha a felmentési időt is hozzáadjuk, akkorra a jogviszonyom eléri a 30 évet. Kérdésem tehát: beszámítható-e a közalkalmazotti jogviszony időtartamába a felmentési idő? Be lehet-e kalkulálni előre, és így 7 hónap helyett 8 hónapot kapnék. Még lényegesebb, hogy 2017-ben lenne esedékes a 30 éves jubileumi jutalom is, amit úgy tudom, ki kell fizetni. Viszont ha a jogviszonyt csak a felmentés kezdetéig veszik figyelembe, ettől is elesnék. Már kérdeztem a munkáltatómat, de amit válaszolt, azt nem tudom értelmezni. Idézem: „A felmentési idő megállapítása szempontjából a felmentés kezdő napjáig fennálló, a Kjt. 87/A. § szerinti közalkalmazotti jogviszonyt kell figyelembe venni. Tehát nem a közalkalmazotti jogviszony tényleges megszűnéséig tartó, a felmentési idővel meghosszabbított időtartamot kell figyelembe venni a felmentési idő megállapításánál. A felmentési időre vonatkozó kötelező jogszabályi rendelkezésektől csak kollektív szerződésben és csak a munkavállalók javára lehet eltérni. A munkáltató méltányosságból nem térhet el az előírásoktól, azaz napra pontosan ragaszkodnia kell a törvényben meghatározott feltételekhez.” Fentiek számomra nem meggyőzőek, ezért kérem a segítségét.

2004-től vagyok rokkantsági ellátáson. 2014-ben elmentem betegállományba amikor letelt nem akartam leszámolni ezért a munkahelyemre minden hónapban küldenem kell egy igazolást, hogy tartósan beteg vagyok. Az lenne a kérdésem hogy jár-e nekem végkielégítés.

Gyermekotthonban dolgozom nevelőként, ahol nem az dönt, hogy mikor dolgozom és járna a délutános, éjszakai, vasárnapi pótlék, hanem mindezt az igazgatóhelyettes dönti el, hogy jár-e? Hivatkozik változó bérre és minden másra, hogy, ha nincs arányban egyik a másikkal, akkor az nem jár. Így sorozatban elesek a pótlékoktól. Mások is. Véleményem szerint ez törvénytelen eljárás. Hova lehet fordulni ebben az esetben?

Mi van akkor szóbeli megegyezés van a munkabér kifizetéséről? A munkáltató másfél havi munkabérrel tartozik, többször felszólítottam a fizetés átadására, aminek nem tett eleget. Szerződésemet is kértem, a mai napig nem kaptam meg. Tanúk vannak rá, mikor kértem a fizetésemet, meg amikor az adatokat elkérte.

Nyolc órásra vagyok bejelentve. Ugye heti negyven órámnak kellene lenni. DE! a munkáltatóm levonja a harminc perc ebédidőt, hetente egyszer kétszer beoszt vagy négy vagy hat órás munkavégzésre, és az így előadódó mínusz órákra szabadságot ír ki. Ez jogos?

Rehabilitációs ellátást kapok 30.800 Ft összegben, és özvegyi nyugdíjat is, így a teljes összeg 61.370 forint. Munkaviszonyomat már összeszámoltattam, 37 év 165 nap. Kérdésem, hogy mikor lehetek nyugdíjas, vagy öregségi járadékos.

Tegnap voltam a helyi nyugdíj hivatalnál, előzetes tájékozódás céljából, mivel jövő év szeptemberében elérem a nyugdíjkorhatárt. Ott az ügyintéző hölgy azt mondta, hogy ha nem adom be a felmondást határidőre és akár egy nappal is tovább dolgozom, akkor a hivatal eljárás alá von. Ön pedig azt mondja, hogy ha nem adja be az ember a felmondást, nem kéri időben a nyugdíjazását, hanem tovább dolgozik, emelheti a százalékot. Most akkor hogy is van ez?

Nyugdíj mellett lehetőségem lenne dolgozni a régi munkahelyemen, óvodában (közalkalmazottként). Mire figyeljek, hogy ne veszítsem el a nyugdíjamat, tehát mennyit dolgozhatok, mennyit kereshetek?

Szeretném megkérdezni, hogy igaz-e az hogy ki lehet fizetni hónapokat és ha igen ennek mi a módja?

Az édesanyámmal voltam ápolásin több évet az be számít a 40 éves programba?

Legkisebb gyermekünk után - mivel betöltötte 3. életévét - az utóbbi napokban lejárt az általam igényelt fizetés nélküli szabadságom. Kapcsolatba léptem a munkáltatómmal, hogy meddig tartható a munkaviszonyom, van-e felhalmozott szabadságom, stb. Azt válaszolták, hogy munkaviszonyom a gyerek 3 éves koráig tartható, a részemre járó és ki nem vett szabadságot a munkaviszony megszűnésekor kifizetik, valamint küldtek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló dokumentumot, hogy azt aláírva küldjem vissza. Azt hozzá kell tennem, hogy családunkkal huzamosabb ideje külföldön tartózkodunk, így a munkát folytatni ennél a vállalatnál nem áll módomban. Kérdésem az, hogy elfogadjam-e a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, vagy van más lehetőségem végkielégítés részesülésében (több mint 11 éve van itt munkaviszonyom).

2016. június 30-án leszámoló munkavállalónak a munkabérét hány napon belül kell a munkáltatónak átutalni? Az utolsó munkában töltött napon át kell utalni a bérét? Az utolsó munkanap után még 5 munkanap áll rendelkezésre az utalásra?

"A meghatározott időtartamra történő számítását pedig úgy kell a tv. alapján elvégezni, hogy megnézzük, hogy az adott időszakon belül (pl. hónapban) általános munkarend szerint hány munkanap van, az a napi munkaidő alapul vételével pontosan hány órát jelent, így megkapjuk az alapbér órára eső összegét. Az időarányos rész számításánál ezt kell felszorozni az adott időszak munkaóra számával. " Ezt Kéri Ádám úr írta egy cikkében és a kérdésem ezzel kapcsolatos. A "napi munkaidő" az általános nyolc óra, vagy ha 12 órás munkarendben dogozom akkor 12 óra, ha netán 24 - 48 ba járnék akkor 24 órát jelentene. Konkrétan 300 000 Forintos besorolási bérnél 8 órával 1785, 12 órával 1190 , 24 órával számolva 595 Ft-ra jön ki az alapórabér. Amivel aztán túlórát, egyebeket elszámolnak. Sajnos a munkáltatóm is így számol és csak remélni tudom hogy ez így nem jó, van helye a reklamációnak. Néhány példa : 2015 november - ledolgozott napok száma 14 , ténylegesen ledolg. munkaóra 168 , alapórabér 1824 Ft, 2015 december - ledolg. nap 16 , fiz. ünn. 1 , szabadság 6 , alapórabér 1111 Ft (ezzel fizetett ki 64 óra túlórát a munkaidő keret végén). 2016 február - napok összesen 21 , alap munkaidő 252 óra , ténylegesen ledolg. 168 óra , alap órabér 1216 Ft. Kérem szíves állásfoglalását, esetleg törvényre határozatra hivatkozását, hogy munkaidőkeretben, 12 órás rendszeres munkarendben dolgozó munkavállalónak hogy kell alapórabért számolni.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink (múzeumban animátorok) vasárnap és munkaszüneti napon is végeznek munkát. Kérdésem, milyen pótlékot köteles a munkáltató kifizetni részükre?

2009. óta dolgozom a jelenlegi munkahelyemen. Jelenleg gyesen vagyok 2017 május 8-ig és 2016. szeptemberétől szeretnék dolgozni. Ezt írásban jeleztem a munkáltatóm felé áprilisban. Válasz nem érkezett. Május végével vezető váltás volt a területemen. Június elején felkerestem az új vezetőt, aki azt mondta, hogy az elődjétől nem kapott információt a visszatérésemről. 2 héttel később kaptam tőle telefonon visszajelzést, hogy megnézték, de nem tudnak számomra pozíciót biztosítani, mert csökkenteniük kell a létszámot. Nem pótolhatják a felmondó munkatársakat sem (így a területemen megüresedett helyre sem vehetnek fel/vissza senkit). Ha élek az állásidő lehetőségével, amiről egy korábbi cikkében is írt, akkor ha jól értelmezem, elveszítem a felmondási védettségemet. A cég jelenlegi létszámpolitikáját figyelembe véve megfelelő jogi alapot adhat az elbocsátásomra?