Kérdezz-felelek

Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot (ha semmi változás nincs) nem 3-2-1 évenként - életkortól függően - kötelező elvégeztetni a munkáltatónak?

Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltató 30 napot meghaladó táppénz időszak alatt ellenőrizheti-e hogy otthon van-e és hogy valóban beteg-e a munkavállaló?

Munkáltatóm 40 órás munkaszerződést kötött velem meghatározott alapbérrel plusz a forgalmi jutalékkal, fix pótlékkal. Ezzel szemben kötelezett a heti 6 teljes napi munkavégzésre, ami napi 11-12 óra. Természetesen csak az alapbért, a forgalom utáni jutalékot, és a szerződésben meghatározott fix pótlékot kaptam meg, ami a 40 órás szerződésre vonatkozott, nem pedig a heti átlagosan 65 órára. Mit tehetek annak érdekében, hogy ne tudjanak kötelezni a heti 6 teljes nap munkavégzésre, valamint a már 9 hónapja ki nem fizetett túlmunka bérét visszamenőleg megkapjam?

Megteheti-e a gyesen lévő kismama, hogy a gyes alatt másik munkáltatónál helyezkedik el? Ezt be kell-e jelentenie a fizetés nélküli szabadságot biztosító munkáltatónak illetve elveszíti-e a védelmet?

Közalkalmazott vagyok, 2015 júliusban lesz meg a 40 évem. Mivel 37 évet dolgoztam közalkalmazottként, 8 hónap felmentési időre számítok, tehát december 1-el elkezdhetem a felmentésem. A hírekből kapott információk alapján 2015. január 1-től változhat a nyugdíjtörvény. Kérdésem, ha december 1-vel kérem a felmentésem és megváltozik a törvény januártól, kérhetem-e a felmentés megszakítását, vagy munkanélküli leszek?

Végzős pszichológus hallgatóként a BME Munkapszichológiával kapcsolatos mesterszakára készülök továbblépni, azonban kétségeim vannak afelől, hogy milyen elhelyezkedési lehetőségeket nyújthat majd nekem a diploma. Alapvetően a kiválasztás, és a tréningezés érdekelne, de nem találok semmilyen friss cikket, leírást arról, hogy az ezen mesterszakot végzettek mennyire képesek labdába rúgni a közgazdász végzettségű, azonos pozícióba kívánkozó emberekkel. Valamint egyáltalán milyen pozíciókkal próbálkozhatnak a HR-en belül, és van-e valamilyen diszkrimináció a két fajta végzettség közt a gyakorlatban?

A cég ahol dolgozom, egy hónapot meghaladó betegség után kiveszi a dolgozóját aktív állományból és akkor az Erzsébet utalványt nem kapja a dolgozó. Kérdésem az lenne,hogy ez szabályos?

Tízfős vállalkozás vagyunk. Az egyik dolgozói csoporton belül szeretnék év végi jutalmat adni cafetéria elemekből, de nem feltétlenül a meglévő cafeteria-rendszeren belül (SZÉP-kártya, Erzsébet utalvány), természetesen az adózási szabályokra figyelve. Ilyenkor erre is a cafetéria szabályzat vonatkozik (tehát egységes elv szerint kell a csoporton belül a jutalmat mindenkinek kiadni), vagy adhatok akár 1 főnek is több 100 ezer forint összeget, másnak pedig semmit? Ha igen, mire kell figyeljek?

Az utóbbi években a cafeteria piac átalakulásával az OTP önkéntes nyugdíjpénztáránál azt tapasztalták, hogy a munkavállalók egyre inkább a gyorsan elkölthető juttatásokat kezdték el előnyben részesíteni, ennek megfelelően csökkentek a pénztárukba érkező munkáltatói befizetések - de úgy tűnik, mégis nő a tagok létszáma.

Képezhetek úgy cafeteria csoportot a részmunkaidősökből, hogy csak fele annyi Erzsébet-utalványt kapnak majd, mint a teljes állásban dolgozók?

Az irodai alkalmazottaknak kell minden évben üzemorvoshoz menniük? Én a törvényt olvasgatva úgy látom, hogy nem. Egyébként is a törvény azt írja elő, hogy a munkáltatónak kötelező biztosítania. De mi van ha a dolgozó nem akar elmenni. Egyre többen vagyunk akik természetgyógyászatban hisznek és az orvosokat elutasítják. Akkor minket mért köteleznek. Nincs ez félre értelmezve? A törvény egyébként is a munkakörülményekre teszi a hangsúlyt. Ha elmegyek az orvosi rendelőbe rám nézvén látják a körülményeket?

Azonnali hatályú felmondásom a munkáltatóm felé jogszerűen megtehetem-e a következő két indokkal: 1. A munkaidőm egy időben kezdődik az üzlet nyitásának idejével, ezért abba nincs beleszámítva az előkészítő tevékenység, amely esetenként 20-30 perc. 2. A munkáltatóm a ledolgoztatott munkaközi szünetemet többször, (bizonyíthatóan két ízben)nem adta ki.

Munkavállalónk ikergyermekei 2012. június 8-án születtek. 2014. június 8-tól gyes-ben részesül, 2014. szeptember 1-től kezdődően munkahelyén gyes mellett napi 8 órában munkát végez. Kérdésem az lenne, hogy vállalhat-e a továbbiakban mellékfoglalkozást akár napi 4 órában?

Rehabilitációs ellátásban részesülök 4 órában dolgozom, a béremből milyen járulékot vonhatnak le?

Mennyi szabadság jár, ha közalkalmazott vagyok, pedagógus munkát segítő munkakörben iskolatitkárként dolgozom. Ebben az esetben a Munka tv-e az irányadó vagy a Közalkalmazotti tvörvény? Mert a közalkalmazotti tv szerint jóval kevesebb nap jár mint a Munka törvénykönyve szerint.

12 órás munkarendben dolgozom, a szabadságot a nyolc órás munkarend szerint kell letölteni. A szabadságot egyből a pihenő napból kezdem, ezt úgy értem ledolgoztam négy 12 órás napot és ezek után kezdem a szabit. Ez jogszerű? Ráadásul nagyon nem értem, hogy ha szabin vagyok miért csökken a fizetésem jelentősen.

A munkaszerződésemet módosítani akarják. 8óráról 4 órára. Mi van ha nem fogadom el.

Közalkalmazott vagyok (1978 születésű), 1995.08.01 óta van munkaviszonyom. 2007.06.24-én iker gyermekeket szültem, de abban az évben mar nem dolgoztam veszélyeztetett terhesség miatt szabadságot nem vettem ki. Tgyást 2007.07.10-től kaptam, aztán gyedet 2007.12.26-tól. Majd gyes 2009.06.24-től. A munkáltatóm szerint alig van pár nap szabadságom, de én másként értelmezem a törvényt.

Határozott idejű munkaszerződést írtam alá 2015. február 28-ig. A munkáltatóval való elbeszélgetés során felmerült a hosszabbítás kérdése. Én már most tudom, hogy nem szívesen maradnék ezen a munkahelyen. A kérdésem az lenne, hogy vonatkozik-e erre valamilyen szabály, hogy mikor kell tájékoztatnom a munkáltatómat erről, hogy nem szeretnék náluk maradni.

Szeretném megtudni, hogy a munkaidö keretet lehet-e egész évben alkalmazni, megszakítás nélkül?