Kérdezz-felelek

A munkaviszonyomat 2018. június 30-i hatállyal felmondtam. Az éves cafeteriát már egész évre előre megkaptam, mely bruttó 200.000 Ft, nettó 149.900 Ft juttatás. Időarányosan a felét kell visszafizetnem a felmondás miatt, azonban a munkáltató a bruttó 99.900 Ft összeget követeli vissza.Véleményem szerint az adó -és járulékfizetési kötelezettség ilyenkor a munkáltatót terheli, azt már korábban megfizették, hiszen én csak nettó összeget kaptam, hogyan követelhetné vissza a bruttó összeget? Mi ilyen esetben az elszámolás alapja?

Érdeklődnék, hogy ha nem annyi a garantált bérminimumom (180 000 Ft) amennyit ígért az állam, hanem a cégnél, ahol vagyok 177-es bruttó fizetésem van, több mint egy év munkaviszony után, akkor kihez lehet fordulni? Akikkel beszéltem, egyiknek sem 180 000, az új embereket is 170 000-es kezdő bérrel veszik fel.

Jelenlegi munkahelyemen, ami egy nagy nemzetközi vállalat 2018 januárjában kezdtem. A próbaidőm 3 hónap volt, de a mai napig nem kapok Cafeteriát, pedig ez szerepel a szerződésemben, mint béren kívüli juttatás. A Payroll csapattól azt a választ kaptam, hogy majd Q3-ban (szeptember) fogják megnyitni újra a rendszert, addig legyek türelemmel. A kérdésem az lenne, hogy ez jogszerű-e, hogy kb. októberben egy összegben fogom megkapni a 10 havi Cafeteriámat?

Egy olyan munkavállaló, aki minden hónapban kb.16-18 napot tartózkodik táppénzen, a többi napokon szabadságon van illetve egy keveset dolgozik. Mi illeti őt meg, mármint az egész hónapra való cafeteria jár-e neki? Januártól május végéig kb.65 napot volt eddig táppénzen. Arra azért odafigyel, hogy a 30 napot egyszerre sohasem haladja meg az összefüggő táppénznapok száma.

Szakrendelőben heti 20 órában dolgozom másodállásban. Szerda 8 óra, csütörtök 8 óra, péntek 4 óra. Éves szabadság 32 nap. Ha csütörtökön szabadságra megyek akkor 1 nap helyett 2 napot kell kiírnom. Ha szerda csütörtökön megyek szabira akkor 2 nap helyett hétfőtől csütörtökig 4 napot kell kiírni mondván hogy így jön ki az éves szabadság keret. Olyan napra is ki kell írni szabadságot amin a munka beosztás szerint nem is dolgozom. Szerintük a részmunkaidőre voltaképp 16 nap jár éves szinten. Szeretném tudni, hogy éves szinten 32 vagy 16 nap szabadság jár másodállásban. Vagy szabadságot csak arra a napra írhatok ki ami szerepel a munka beosztásomban.

Mi a teendő akkor, ha a munkáltatóm elvesztette a TB kiskönyvet és olyan céget szeretnék pótoltatni, ami már megszűnt?

A feleségemnek intéznénk a nők 40 alapján a nyugdíjazását. Szakmunkás idejére is biztosítva volt, valamint ápolásin volt 6 évig az édesanyja betegsége miatt, de erre az időre is levonták a nyugdíjjárulékot. Beszámíthatók-e ezek az évek a jogosultsági időbe?

A következő problémával fordulok Önhöz. Öcsém, 18 éves korában, 100%-os II. kategóriájú rokkant lett 2000-ben. 2002-ben Munkaügyi Bíróság - igazság ügyi orvos szakértői vélemény alapján ( nem rehabilitálható ) - végleges II-es kategóriát adott neki. Jelen pillanatban, rokkantsági JÁRADÉKOT folyósítanak neki és nem ellátást. Volt közben munkahelye - adatrögzítő 6 órában, de tavaly év végén, a cég, az adókedvezmény miatt, rehabilitációs kártyát akart kérni tőle. Ehhez felülvizsgálatra kellene mennie? A kérdésem az lenne, hogy munkáltató tud e így igénybe venni adókedvezményt? Felülvizsgálat esetén, mi lehet a legrosszabb eset? Gyógyultnak nyilvánítják? Nagyon visszaminősítik, és nem kap járadékot, úgy, hogy normális munkára, sajnos nem fogható?

61 éves vagyok, rokkantsági ellátásban részesülök 31.745,-Ft-ot kapok 22 év munkaviszonyom van. Ha 65 éves koromban leszek jogosult az öregségi nyugdíjra, fog-e ez az összeg változni?

Ha folyamatosan fennálló látásgyengülést állapítottak meg, akkor jár-e az egészségkárosodás jogcím alatt +5 szabadnap?

Érdeklődöm, hogy egy leszázalékolt, csökkent munkaképességű fiatal ember, aki még soha nem dolgozott, de mégis állást szeretne magának keresni, hova menjen regisztráltatni magát? A munkaügyi központok is fogadják? Hol intézik a csökkent munkaképességű emberek cégnél való elhelyezését, illetve segítését?

Az előrehozott (nők 40 évével) nyugdíj esetén a nyugdíj melletti vállalkozói bevétel korlátozva van-e, vagy a vállalkozói bevétel tetszőleges mértékű lehet?

A nyugellátásra bejelentett igényemet az első fokú határozat jogerőre emelkedését megelőzően visszavonom, mikor adhatom be újra? Van-e valami korlátozás?

2025. 07. 20-án leszek 65 éves és 2025. 09. 06-án lenne a 45 év szolgálati viszonyom, amire 7 havi illetmény járna. Ezt elveszítem, vagy van a rendszerben annyi rugalmasság, hogy kérelmezhetem a két hónappal későbbi nyugalmazást?

2018. október végén elérem a nők 40 éves nyugdíjba vonulásához szükséges szolgálati jogviszonyt. Jelenleg kormányzati tisztviselőként dolgozom, 36 évig pedagógus voltam. A jelenlegi bérem jóval a pedagógusként kapott bérem alatt van. Kérdésem, hogy az 1997. évi LXXXI. tv. 22.§ (9) arra utal, hogy ehhez fogják igazítani a korábbi években elért kereseteimet, vagy az országos nettó átlagkeresethez? Mikor érdemes nyugdíjba mennem? Ezen év végén, vagy a következő év elején? Egy gyermekem van. Kapok-e plusz egy évet a szolgálati időmhöz? Felmentéssel kell nyugdíjba mennem? Kapok-e végkielégítést?

Olyan kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy a férjem 1970-1973-ig ösztöndíjasként dolgozott egy sütőipari vállalatnál, ahol a gyakorlati évek is itt voltak. Az iskola elvégzése után, folyamatosan 1973-1985-ig már rendes munkavállalóként lapátos gőzkemence mellett dolgozott, persze nyilván egy péküzembe abban az időszakban nem csak a kemencénél, hanem a többi munkafolyamatokban is dolgozott. 2016-ban kérelmet adtunk be a Nyufighoz, hogy bírálják el a kérelmét. Mindenféle indokokkal elutasították. Tudni kell, hogy ennek a sütőüzemnek jogutódjai lettek, akik semmilyen iratot nem tartottak meg a régi dolgozókról. Szereztünk két munkatársat, akik ösztöndíjasként vele együtt dolgoztak. A Pékszövetség is igazolta, hogy igen is volt 3 gőzlapátos kemence ebben az üzemben. Hiába adtuk be ezeket a papírokat nem fogadták el. A Munkaügyi Bíróságra is írtunk fellebbezést, akik szintén elutasították. Kérem Önöket, hogy válaszoljanak mi a teendő még ebben az esetben. A férjem most 63 éves lesz szeptemberben, jövőre lenne nyugdíjas, de igazságtalannak tartjuk ezt az elutasítást. Most is még a pékszakmában dolgozik!

A nők kedvezményes nyugdíját igényelve 2019 július végével mehetek nyugdíjba. Közalkalmazottként dolgozom. Jelenleg abban a helyzetben vagyok, hogy teljesen egyedül látom el két ember munkáját a nevelési intézményben. Ha továbbra sem jelentkezik senki a meghirdetett állásra a munkáltatóm kötelezhet-e arra, hogy továbbra is egyedül dolgozzak? Lehetséges-e, hogy nem kapom meg a felmentési idő felét, mivel teljesen egyedül dolgozom és nincs jelentkező az állásra? Egészségügyi okok miatt esetleg táppénzre megyek, előfordulhat-e, hogy munkaerő hiányában a táppénzem során megszűnik a munkahelyem, ha ez előfordulhat, akkor ennek milyen következményei lesznek rám vonatkozóan, nyugdíj előtti utolsó évemben?

Ha május 31-el megszűnik a munkaviszony, és az erre az időszakra járó arányos szabadságnál több nap került kivételre, akkor az utolsó munkabérből levonásra kerül annak a többlet napnak a forintosított összege?

Szeretném a tanácsát kérni, mert a szolgálati időmnek van egy olyan időszaka amit sem a Nav, sem a Nyufig, sem az Egészségbiztosítás nem ismer el. Hivatkozás, hogy a 90-es évek nem szerepelnek a gépben. Nekem sajnos a vállalkozással kapcsolatos összes papírom egy költözés során eltűnt, így nagy bajban vagyok. Kérem adjon tanácsot, hogy mit tegyek.

1955.06.25-én születtem. Szociális ágazatban dolgozom közalkalmazotti jogviszonyban. Kérdésem.hogy jár-e a felmentési idő mivel 2019.06.25-el betöltöm a 64 évet. Akkor vagyok jogosult az öregségi nyugdíjra.