Kérdezz-felelek

Párom 2016 december 9-én 53 éves korában elhunyt. Én rokkant nyugdíjas vagyok B sorolás 40 % egészségkárosodásom van. Igényelhetem e az özvegyi nyugdíjat, mivel volt párom elérte volna már a nyugdíjkorhatár évének elérését vagy mikor leszek rá jogosult? 62. évemet töltöm 2018 júliusában, nem vagyok rehabilitálható.

Szeretném tudni,hogy a tényleges nyugdíjam összege mennyi is. Az év elején kiküldött nyugdíjfolyósító számláján a nyugdíjam 2 sorban szerepel. 1.) öregségi nyugdíj 2.) saját jogú korrekció Miért szerepel két összeg,mi a jelentősége? Ha például egyszer csak a feleségem részére özvegyi nyugdíjat fognak megállapítani ( ennek a lehetőségnek lesz realitása ),akkor melyik összegből fogják azt megállapítani?

Párom 1952-ben született. Magyarországon dolgozott 21 évet és nyugdíjas koráig Ausztriába szerzett éveket, ott mégis kapja rendesen a nyugdíjat, minden rendben. Januárban lesz 3 éve, hogy itthon is megigényeltem, küldenek havonta x összeget de még határozatot a mai napig sem kaptam. Nagyon sokszor hívtam az ügyintézőt de a válasz az, hogy várja a visszaigazolást a cégektől.Mit lehet lépni, hogy az ügyem rendeződjön?

1979. augusztus 16-tól folyamatosan dolgozom közalkalmazottként. (1957-ben születtem) 2019-ben tudok elmenni a 40 éves munkaviszonyt elérve nyugdíjba. Kérdésem az, hogy ezt csúsztathatom 1 évvel későbbre is? Tehát 41 éves munkaviszonyt elérve is kérvényezhetem 2020-ban a korábbi nyugdíjba menetelt?

1961-ben született nő vagyok, pedagógusként dolgozom, 30 év munkában eltöltött idővel rendelkezem jelenleg. 17 évesen - iskolából kimaradva - születette meg első gyermekem - akit akkor középsúlyos fogyatékosnak minősítettek. Vele 8 évig voltam otthon, és közben második gyermekem is megszületett. Csak emelt családi pótlékot kaptam erre a 8 évre. Beszámítható -e ezekből az évekből valamennyi, a nyugdíjba vonulásomhoz?

1973 és 1993 között állami vállalatnál (a gyár megszűnéséig) ledolgoztam 20 évet technikusként magas fizetésért. A velem együtt dolgozó kollegám 1993 után Magyarországon semmi bejelentett munkát nem végzett. 2016 ban elérve a nyugdíj korhatárt a volt kollegámnak a 20 év szolgálati ideje alapján járó 53% szorzóval és az 1993 előtti keresete valorizációs szorzóval elért 200 ezer Ft nettó átlagkeresetéből 200 ezer x 53%= 106 ezer Ft nyugdíjat állapítottak meg. Ezzel szemben nekem aki még rádolgoztam további 20 évet kényszervállalkozóként 80 ezer Ft átlagjövedelmet állapítottak meg és ez alapján 80 %-os szorzóval számolva pedig 64 ezer Ft nyugdíjat. Az 1988 előtti kereseteimet amit igazolni tudtam nem vették figyelembe ,pedig abból is vonták a nyugdíj járulékot. Megreklamáltam és azt mondták ,hogy a kollegámnak figyelembe vették az 1988 előtti jövedelmét is ,hogy meglegyen a 20 év az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje és így kaphatott 106 ezer Ft nyugdíjat. Nekem pedig azért nem vették figyelembe azokat az éveket mert 1988 és a nyugdíjba menetel között már meg van a szükséges minimális 20 év szolgálati idő és így csak a szakmunkás bérminimum alapján járó alacsony nyugdíjat állapíthatták meg. Igazságtalannak tartom ,hogy a velem egykorú kollegám 20 év szolgálati idővel. Van e erre jogorvoslati lehetőség?

Feleségem 2005-től rokkant ellátásban részesült. Áprilisban elintéztük, hogy írják át öregségi nyugdíjra mivel elérte a korhatárt. Ez meg is történt, de most semmilyen kiegészítést nem kapott, nem jár semmi.

Azt szeretném megkérdezni, hogy a nyugdíjam kiszámolásáról részletes kimutatás (vagy lista) kérhető-e a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól? Vagy ez titkos lenne? Akkor annyit számolnak, amennyit akarnak? Mivel a bruttó bérem után fizettem a járulékot, és szerintem a nettóból osztanak, szoroznak, így szerintem nem jól számolták ki. Van jogosultságom ilyen kimutatás kérésére?

Nagykorú gyermekemet 3. éve megbízási szerződéssel foglalkoztat egy központi költségvetési szerv. Más jogviszonya nincs.Az itteni tevékenységét napi 8 órában végzi, kézbesítői feladatot lát el. A megbízó vonja és utalja a járulékokat a megbízási díjból. Azt szeretném megtudni, hogy az itt eltöltött idő jogszerző idő e nyugdíj szempontjából.

Azt szeretném kérdezni, hogy állandó délelőttből kötelezhet a cég négy műszakos munkába? Milyen forgatókönyv lehetséges, ha nem írom alá és elküld, akkor 14 év után kapok végkielégítés?

Féléves munkaidőkeret óraszáma után érdeklődöm, készenléti jellegű munkakörben. A szerződés szerint,napi 12 óra a rendes munkaidőm. Ehhez képest a féléves munkaidőkeretem a bérszámfejtési papír szerint,fél évre 1440 óra. Kérdéseim a következők: - Mennyi a rendes munkaidőkeret félévre? - A rendes munkaidőn felül végzett munka milyen pótlékokkal és túlóra fizetési kötelezettséggel jár? -Távolléti díj jár-e , készenléti jellegű munkakörben? -A jelenléti íven milyen munkaidő bontásban kell feltüntetni a letöltött időt,abban az esetben ha, 24 óra a szolgálat, reggel 8 órától másnap reggel 8 óráig. A másnap eső nap , pedig fizetett állami ünnep? Illetve milyen bér, pótlék, illetve túlórabér jár erre az adott napra?

Érdeklődnék, hogy ha munkaviszonyom megszűnik 17 év után és beregisztrálnék munkanélkülinek, de van mellékállású KATÁS tevékenységem, akkor-e mellett jár a járadék? Ha nem akkor szüneteltetnem kell a kisadózást, de akkor 21 napig bírálják a járadékra való jogosultságomat. Addig van-e TB alapellátásom? Tehát mit tegyek, ha főállásom elvesztése után miután 17 évig fizettem a járadékra, akkor ezt most megkapjam!

Pedagógusként 2017. október 30-án voltam jogosult a 30 éves jubileumi jutalomra. Két, részmunkaidős jogviszonnyal rendelkezem, két középiskolában. Egyik helyen sem kaptam még meg. Az egyiken adminisztrációs lassúság miatt, a másikban pedig azért nem, mert szerintük (Pesti Tankerület) csak egy a jogviszonyra fizethető. Vagyis ha a másik iskolában megkapom, akkor nekik nem kell fizetniük. Tehát így csak a “felére” vagyok jogosult... Természetesen türelmemet kérik, jogász állásfoglalását kérik ez ügyben. Többszöri telefonos érdeklődésemre azt a választ kaptam, hogy a jogász más ügyekkel is foglalkozik, nem tudják mikor válaszol. Mit tehetek? Tényleg helytálló-e, hogy gyakorlatilag két helyen dolgozom, így van “teljes” fizetésem, de a jutalom törvény szerint csak “fél” lehet az én esetemben?

A párom 20 éve, én 12 éve dolgozunk egy cégnél, mindketten főállásban. Megbecsülik a munkánkat,elég sok elismerést kaptunk már. Nem egy szervezeti egységen dolgozunk, szóval teljesen más osztályon, és más-más igazgatósági tag felügyelete alatt. A páromat jan. 1-től előléptetnék egy speciális munkakörbe (belső ellenőrzés), de a vállalati utasítás azt mondja, hogy ez olyan kiemelt munkakör, hogy semmilyen közeli hozzátartozója nem dolgozhat a cégcsoportnál munkaviszonyban, így összeférhetetlenség jön létre. Az utasításban csak így egyszerűen "munkaviszony" kifejezés áll. Vagy ő nem lesz kinevezhető erre a pozícióra. Vagy engem lesz köteles elbocsátani a cég. Kérdések: - ha elbocsátanak, akkor külsős munkavállalóként sem foglalkoztathatnak tovább, az is munkaviszonynak minősül? Van olyan foglalkoztatási forma, ami nem minősülne annak? Ha igen, milyen lehetőségeim vannak? - a felmondást érdemes megvárnom, ugye? Vagy van előnye, ha én mondok fel? - ha a párom nem nevezhető ki, akkor van jogorvoslati lehetősége emiatt? (minden más feltételnek megfelel, egy nyugdíjba készülő kolléga az, akinek a helyére kerülne most, évek óta már együtt dolgoznak, mindenki jó utódnak tekinti, csak a párom mostani munkakörében nem szerepel a belső ellenőrzés szó) - mit tanácsolnak?

Ezúton szeretném kérdezni, hogy gyes alatt álló anyuka jönne vissza hozzánk dolgozni (2017.12.03-tól van gyesen), és a gyermeke 2 éves, ilyen esetben felmondhatunk -e neki. Cégünkre a közalkalmazotti törvény vonatkozik. Én úgy tájékozódtam, hogy ha már nem áll az anyuka fizetés nélküli szabadság alatt, akkor korlátozással ugyan, de felmondhatunk neki. Pl. ha Ő nem fogadja el az általunk felajánlott munkakört, akkor felmondhatunk neki.

A munkavállaló kapcsolt („A” és „B”) munkakört lát el az „X” munkáltató telephelyén. Az 1. sz. irodában az „A”, a 2. sz. irodában a „B” munkakört, mindkét iroda egy épületen belül, közvetlenül egymás mellett van. A munkavégzés időtartama nem különíthető el, a munkavállaló a munkaidő egyik percében az 1. sz. iroda „A”, a munkaidő másik percében pedig a 2. sz. iroda „B” munkakörét látja el előre nem látható időintervallumban a felmerülő igények alapján. Az évek múlásával a munkáltató a „B” munkaköri tevékenységet kiszervezi külső „Y” cégbe. Az identitását megőrző gazdasági egység átadásra kerül „Y” részére, ezáltal neki is telephelye keletkezik. A munkavállalóval több munkáltatós munkaviszonyról nem történt megállapodás. A kiszervezés után a munkavállalónak továbbra is el kell látnia mindkét munkakört? A kiszervezést követően beszélhetünk-e továbbra is kapcsolt munkakörről akkor, ha a munkavállaló továbbra is elvégzi mindkét munkakört immáron 2 munkáltató telephelyén és a munkáját mindkét cég (a saját vonatkozásában) irányítja és ellenőrzi? Vagy pedig ebben az esetben mindkét munkáltató bérfizetéssel tartozna a munkavállaló felé?

Olyan problémám van, hogy próbaidőn belül lebetegedtem a munkámból adódóan és nem akarják a táppénzt kifizetni. Azt szeretném megkérdezni hogy megtehetik-e ezt?

Azt szeretném kérdezni, hogy rehabilitációs ellátás alatt jogosult vagyok-e özvegyi nyugdíjra? Amennyiben igen, melyik törvény alapján?

Érdeklődöm, hogy adhat-e külföldi család igazolást arról, hogy 25 évvel ezelőtt au pairként dolgoztam náluk és ezt be lehet-e számíttatni a 40 évbe, mint külföldi munkát. Természetesen nem a nyugdíj összegébe, csupán a szolgálati időbe szeretném beleszámíttatni.

Ha valaki börtönben van, annak is jár nyugdíj?