Kérdezz-felelek

Azt szeretném kérdezni, hogy közel 30 évig ólmos munkahelyen dolgoztam (kerámia ez a munkahely) már megszűnt, kérdésem kaphatok-e illetve jár e nekem kedvezményes nyugdíj.

Szeretném megkérdezni, hogy 1956. július 23-án születtem, van 2 felnőtt korú gyermekem, 2000-ben lettem leszázalékolva. 2015. július 22-én daganattal műtöttek, áttétes rák miatt 12%-os munkaképességű lettem. Mikor mehetek nyugdíjba?

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy annak a munkavállalónak, aki heti 36 órás munkaviszonyban van bejelentve és munkaidő keretben van elszámolva a ledolgozott órája, ha elmegy (pl: 1 nap) szabadságra, akkor az adott napra 7,20 percet írok be a munkaidő keretben az helyes-e? A munka törvénykönyvében erre való utalást sehol sem találtam.

Május 1.-én volt 10 éve hogy egy cégnél dolgozok területi képviselőként határozatlan idejű szerződéssel. Tavaly januárban született egy kislányom így jelenleg gyeden vagyok. Decemberben e-mailben és szóban is jeleztem hogy január 1-től újra munkába szeretnék állni. Időközben területi átalakítás lett a cégnél és két "szomszéd" kolléga kapta meg az én területem. Így azt mondták várjak még, hátha lesz fejlesztés. Az eltelt 7 hónap alatt is többször érdeklődtem hogy várható e valami, de sajnos nem biztatnak. A kérdésem az lenne hogy én is kérhetem ezt a távolléti díjat (gyakorlatilag a teljes fizetésemet) szeptember 1-től a gyerek 3 éves koráig? Van bármilyen kritérium ami miatt ebből kicsúszhatok (például alá kellett volna vagy éppen nem kellett volna aláírnom egy papírt arról hogy mikor akarok visszatérni)? Illetve, hogyha ezt megkapom most akkor a későbbiekben igényt tarthatok-e a szabadságom letöltésére vagy annak kifizetésére, vagy ha sikerül céget váltanom akkor végkielégítésre?

Szeretnék érdeklődni, hogy jogutódlással a cég eladásra kerül ahol dolgozom. Mielőtt ez publikus lett volna, a szerződésemben módosították a munkakörömet(gyakorlatban ugyanazt a munkát végzem mint korábban). Ennek egy munkáltatóváltásnál van jelentősége? Amennyiben változik a szerződésemben megjelölt telephely, munkakör vagy fizetés- az eladást követően, jár végkielégítés? (a fizetés alapbér, és jutalékból áll, utóbbira egy külön szabályzat vonatkozik, és adható kategória).

22 éve közalkalmazottként dolgozom, mint dajka. Éveimet lekérdeztem ügyfélkapun keresztül, a munkaügyön, kiszámolták 2018.09.28.-án mehetek korkedvezményes nyugdíjba. Én úgy értesültem, 60 nap és húsz év után plusz 4 hónap felmentés jár. Szeretném kérdezni, a felét 3 hónapot ledolgozom arra dupla bér jár, vagy ahogy idáig és a három hónap amit itthon töltök arra kapok juttatást és mennyit? Még egy kérésem van, ha beadom a papírjaimat Nyugdíj Biztosítónak hány hónapig leszek jövedelem nélkül?

Órabéres, változó munkabeosztásban dolgozó munkavállaló a heti-havi munkaidőt ledolgozva a szabadnapjain (hét közbeni)táppénzre megy. Keletkezhet-e túlóra a táppénzes órák elszámolásával? Ha a havi óraszámot túlórával is túl lépte és utána megy táppénzre, hogyan számolható el a járandósága?

Én egy 48 éves nő vagyok, 11 éves korom óta fiatalkori sokízületi gyulladásom van erős mozgáskorlátozottsággal. 1993-ban leszázalékoltak, azóta rokkant járadékot és emelt családi pótlékot kapok. Ez ideig munkaviszonyom nem volt. Érdeklődni szeretnék: Vállalhatok-e itthonra 4 órás munkát a rokkant járadék és az emelt családi pótlék mellett? Ha munkát vállalok, nem veszítem-e el ezeket a juttatásokat? Mivel 73 éves nyugdíjas édesanyámmal élek, bizony mindkét összegre szükségünk lenne a megélhetés miatt.

Az Mt. szerint akkor kell 18.00-06.00-ig tartó időszakra 30 % műszakpótlékot fizetni, "...ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van." Kérdésem, hogy a két feltételnek együttesen kell -e teljesülnie, vagy külön-külön. Pl: Egy hónapban valakinek "csak" ötször tér el a munkaidő kezdetének időpontja, de akkor a kezdési időpontok között több mint 4 óra eltérés van. Műszakpótlék akkor jár -e ha pl.csak egyszer tér el műszakkezdés, de a 4 óra különbség meg van.

Multicégnél dolgozom, 8 év után pozícióváltás következtében határozott idejű szerződésem lett, melyben úgy állapodtunk meg a munkáltatóval, hogy addig tart, amíg akinek a helyére jöttem (kismama) vissza nem jön, ez körülbelül 2 év. 1 év elteltével csoportos leépítés van a cégnél, melybe bele estem én is. Kérdésem, hogy ebben az esetben várhatom-e a fennmaradt időre eső távolléti díjat (körülbelül 11 hónap), vagy a munkáltatónak van-e valamilyen kiskapu, amit kihasználva ezt számomra nem fizetné meg. Vagy minden esetben köteles lenne ezt az időt kifizetni? Megjegyzem kapok végkielégítést és egy "csomagot" is, amennyiben ez befolyásolna bármit.

Betegségből adódóan 53 %-os egészségkárosodásom van, a rehabilitációs eljárás már lezárult, rokkantsági járadékot fognak folyósítani részemre. Az elkövetkezendő hetekben 4 órás részmunkaidős állást vállalok egy cégnél. A munkaügyes közölte, hogy 20 perc munkaközi szünetet kell ledolgozni a négy órán felül, mert náluk ez a szokás. Így a munkaidőm 7.20-tól 11.40-ig tart. Kérdésem, hogy jogoson dolgoztatnak-e le velem 20 perc munkaközi szünetet?

Kormánytisztviselőként dolgozom, ha szülés előtt 30 napot meghaladóan táppénzre kerülök, a cafeteriát időarányosan vissza kell fizetnem, ill. ha CSED-en leszek, akkor erre az időtartamra is? Ha igen, akkor a 30 napot követő részre, vagy pedig a táppénzre kerülés első napjától számítva?

Cégemnél az idei év januárjában a lakáscélú hitelemhez kértem a 27 800 Ft cafeteriát! Az ehhez szükséges papírokat az általuk adott lista alapján leadtam, beszereztem. A döntéshez négy hónap kellett, nagyjából májusra derült ki, hogy jogosult vagyok rá. Innentől kezdve lett egyszerűen vicc az egész. Havi- két havi rendszerességgel, de mindig az adott havi kifizetést követően derült ki, hogy hol ez, hol az hiányzik még. Nem egyszerre hanem havonta valami új. Mivel az idő közben folyamatosan ment 2017 januárjától 2017 augusztusáig semmi lakáscélú cafeteria támogatást nem kaptam. Amint beszereztem a szükséges iratokat jött a következő amit be kellett adnom. Aztán júliusban kitalálták, hogy kérjem helyette addig is a 8330 Ft készpénzes juttatást, persze visszamenőleg. Személyes megbeszélésünk szerint, az ügyintézőnknek mondtam, hogy ez csak a júniusi kifizetésig legyen így onnantól a lakáscélút kérem. A mai napig a 8330 Ft-ot kapom bár nem ebben egyeztünk meg. Mellesleg most olyan papírt kérnek ami nem feltétele a folyósításnak. A bank által kiadott árfolyam rögzítéses tájékoztatót kérik. Ez megint idő, megint kicsúsztam egy hónapból. Most úgy néz ki, hogy majd 170000 Ft a károm a rossz tájékoztatás és nem megfelelő ügyintézés miatt. Mit tudok tenni ilyenkor? Hová fordulhatok? Hozzájuthatok-e ki nem fizetett, de megigényelt és járó pénzemhez, vagy már nem? Valamint, ha a 8330 Ft készpénzt kapom, és cégem éves kerete 330000 Ft akkor hová tűnik a többi pénzt? Vagy készpénz esetén nem is jár a teljes összeg?

Több, mint egy éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen, ami egy dohánybolt és lottózó. A kérdésem az lenne hogy megteheti-e azt, hogy egész évbe csak 5 nap szabadságot ad a többit pedig ki se fizeti. Hozzáteszem ez az üzlet az év minden napján nyitva van ahol mi dolgozunk még ünnep nap is, beleértve a Karácsonyt is sose zár be. 26 nap szabadság illetne meg. Hogyan tudnám a jogaimat érvényesíteni?

2017-ben mennyi bér jár minimálisan a szakmai gyakorlat idejére? Sok cikket találtam, de nem vagyok biztos az értelmezésben. "...A hallgatói munkadíj jelen szerződés esetében havi bruttó 19 125 Ft..." Rendben van ez így?

4,5 hónapot dolgoztam egy cégnél, amikor is július 24-én kirúgtak létszámcsökkentés miatt. Cafatériát nem kaptam, mivelhogy azt mondták nem dolgoztam végig a hónapot. Érdeklődni szeretnék, hogy ezt meg tehetik-e hogy nem fizetik ki.

Amennyiben tévesen állapították meg az ellátásom összegét (beleszámították a 2015-ös évi két havi keresetemet is az átlagba, holott 2015-ben 10 hónapig táppénzen voltam, így a 2014. évi átlagkeresetet kellett volna alapul venni, a 2011. évi CXCI. törvény 1§.2 bek. (3) pont alapján. Kérdésem hogy a 19/A.§. alapján kérhetem-e a döntés megváltoztatását. A határozatom 2016. 02.01.-től állapítja meg az ellátást, a 19/A. §. 2016. május 1-től. hatályos. A fellebbezési időből sajnos kifutottam, mivel nem minden nap százalékolják le az embert és sajnos nem tudtam értelmezni elsőre a határozatot. Tehát a törvény szerint három éven belül vagyok, csak azt nem tudom, hogy mivel a határozat előbb született, visszamenőleg hivatkozhatok-e rá? Ha nem akkor mi lenne a megoldás, mivel így kb. 16 ezer Forinttal kapok kevesebb ellátás, mint ami járna.

100%-os II-es típusú rokkant, hány órában és milyen jövedelemmel foglalkoztatható?

D minősítésem van, rokkantsági járadékot kapok 35453 Ft-ot. Kérdésem: hány órát dolgozhatok hogy ezt ne vonják el? Van bármilyen megkötés?

2016.09.hóban, 40 év munkaviszony után vonultam nyugdíjba. A havi nyugdíj összegéről megkaptam az elsőfokú határozatot, ami rendben is volt. A volt munkáltatómmal 2016.12. hóban megállapodást kötöttünk, miszerint a munkabéremet 3 évre visszamenőleg megemelte (nem a végzettségemnek megfelelő bért kaptam). Erre az időszakra eső munkabér nettó különbözetét a volt munkáltatóm egy összegben kifizette, a járulékok el lettek utalva. Ezután kérésemre a nyugdíjbiztosító módosító határozatot adott ki, melyben az öregségi nyugdíj összegét minimálisan megemelte. Mivel nem értettem egyet a módosított összeggel, fellebbezéssel éltem. Azt a választ kaptam, hogy az első fokú döntést helybenhagyja, és a fellebbezést elutasítja. A módosító határozatot úgy számolták ki, hogy a 3 évre visszamenőleg kapott bérkülönbözetet 40 évre osztották vissza.