A tigrist először gondolatban kell elejteni, a többi már csak rutinmunka. Talán ez a Kung Fu-ce-idézet foglalja össze a legjobban mindazt, amit a kommunikációs eszköztár, illetve a viselkedési stratégia kialakításához tennünk érdemes, írja a Népszabadság.

A tudás hatalom. Akinek hatalma van, sok pénzt keres. Tudás, hatalom és pénz kéz a kézben járnak, összetartoznak, szeretik egymást. Egyszerű állítás ez, kár, hogy nem mindig igaz.

A szubjektív megítélés alapján kiosztott bónuszok motiválják a leghatékonyabban a felsővezetőket, derül ki egy amerikai kutatásból.

Mind több fehér galléros, magas életszínvonalhoz szokott vállalatvezetőt ítélnek el szabadságvesztésre az amerikai bíróságok. Az életszínvonal-esés mellett komoly lelki traumákra is számíthatnak a bebörtönzöttek.

Mi kell ahhoz, hogy valakiből vezérigazgató legyen? Ezt a kérdést tette fel levelében egy amerikai és egy német diák több száz vezérigazgatónak. Azok pedig válaszoltak, személyes jó tanácsokat, ajándékokat küldtek.

Gyakori, hogy az újságokban, illetve az interneten szereplő állásajánlatok mögött nincs valódi munkahely, de olyan is előfordul, hogy már betöltötték a pozíciót, ám még olvasható a különféle orgánumokban az álláshirdetés, írja a Világgazdaság.

A stressz, a szorongás, a feszültség, a 24 órás készenlét szívinfarktusba, trombózisba torkollhat. A korszerű diagnosztikának köszönhetően már vizsgálható az e betegségek kialakulásáért felelős gén, amelynek hatása életvitelváltással csökkenthető, olvasható a Világgazdaság cikkében.

A munkaerőpiac az utóbbi években felgyorsult, folyamatosan késznek kell lennünk az állásváltoztatásra, a kínálkozó karrierlehetőségek kihasználására. A váltási stratégiákról, az álláspiaci érték megőrzéséről kérdezte a Jobpilot Cservenyák Tamás HR-szakértőt, a DBM outplacent-tanácsadással foglalkozó vállalat ügyvezető partnerét.

Érdekes eredményt hozott egy most publikált amerikai felmérés: a felsővezetők 60 százaléka nem szívesen lenne nagyvállalati vezérigazgató.

A pályakezdők ma már felkészülten vágnak neki az álláskeresésnek, de lehetőségeikről gyakran reálisabb képet alkotnak, mint önmagukról. A cégeknek egyre nehezebb választaniuk a sok hasonló jelentkező közül.

Egy német vizsgálat készítői szerint a bizonytalanság, a munkahely elvesztésétől való félelem okozza a depressziós panaszok számának növekedését, derül ki a Jobpilot cikkéből. A depresszió egyik első jele lehet, hogy a dolgozónak visszaesik a munkateljesítménye

Holland és magyar kutatók laboratóriumban végzett vizsgálatából kiderült, hogy a stressz és az agresszió kölcsönösen serkentik egymást. Ez az oka annak, hogy egy feszült nap végén olyan nehéz megnyugodni.