Elsősorban Németországból, illetve néhány új európai uniós tagországból, Lengyelországból, Csehországból, Szlovéniából és Magyarországról igyekszik munkaerőt toborozni Ausztria a hiányszakmákban mutatkozó igény kielégítésére - közölték az osztrák Munkaerőpiaci Szolgálat (AMS) vezetői hétfői bécsi sajtóértekezletükön.

Bepanaszoltak több amerikai gyorséttermi láncot, hogy kínai üzleteikben még az ottani, igen alacsony minimálbérnek is alig több mint a felét hajlandók csak fizetni alkalmazottaiknak - írja a Der Spiegel nyomán a Világgazdaság.

Németországban jócskán romlott az alkalmazottak jövedelmi helyzete az utóbbi években a többi társadalmi réteghez képest a DIW gazdaságkutató intézet felmérése szerint.

A februári munkanélküliségi ráta a 24 éve legalacsonyabb szintre, 8,4 százalékra hanyatlott Franciaországban.

Az élénkülő konjunktúra és az enyhe tél hatására tovább mérséklődött a munkanélküliség Németországban. Márciusra 0,3 százalékponttal kisebb lett a munkanélküliségi ráta, az (a szezonális ingadozássokkal együtt) 9,8 százalékra csökkent a februári 10,1 százalékról - közölte a munkaügyi hivatal csütörtökön.

Ausztriában az új kormány programja a rugalmas munkaidő bevezetésének jegyében napi 12 órás műszakra is lehetőséget ad, a heti maximumot pedig az eddigi ötven óráról hatvanra emeli. Ugyanakkor ez nem jelenti a teljes, éves szinten számított munkaidő növelését: csak 24 héten át engedélyezett a lehetőség igénybevétele - számol be a Népszabadság.

Jelentős jövedelemnövekedést könyvelhettek el a német részvénytársaságok vezetői a tavalyi év rekordnyereségeinek köszönhetően. Átlagosan 16,9 százalékkal bővült a vezetők javadalmazása a német részvényindexben, a DAX-ban szereplő vállalatoknál. A listát az idén Josef Ackermann, a Deutsche Bank elnöke vezeti 13,2 millió eurós fizetésével.