350 ezer munkahely szűnt meg az üzemanyagadó csökkenése miatt

Több nemzetközi környezetvédő civil szervezet üdvözölte az Európai Bizottság javaslatát az új energiaadó-irányelvre. A Bizottság adóügyi biztosa, Algirdas emeta tegnap mutatta be a javaslatot, hangsúlyozva, hogy ezzel is ösztönözni kívánják az energiahatékonyságot és a környezetbarátabb termékek elterjedését.

Az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) és az Európai Zöld Költségvetés (GBE) közös közleményükben arra kérik a tagállamok kormányait, hogy támogassák és mielőbb hagyják jóvá a Bizottság javaslatát. "A kutatások azt bizonyítják, hogy a szén-dioxidra kivetett adók ösztönzik az innovációt és a zöld gazdaság megteremtését. Az üzleti élet csak nyerhet a javaslat elfogadásával, mivel az növelné a foglalkoztatottságot és javítaná a versenyképességet" - jelentette ki Kai Schlegelmilch, a GBE alelnöke.

A Bizottság javaslata a benzin és a gázolaj adótartalmának egységesítését is előirányozza oly módon, hogy az adó az adott üzemanyag energiatartalmán és felhasználásával járó széndioxid-kibocsátáson alapuljon. Továbbá a javaslat szerint az energiaadókat minden évben az infláció mértékével kell emelni. Mindennek az időszerűségét bizonyítja az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) "Olaj a tűzre: Mi történt az üzemanyagadókkal Európában" című új tanulmánya, amelyet szintén a tegnapi napon hoztak nyilvánosságra.

A tanulmány szerint az üzemanyagok adója az Európai Unióban literenként reálértéken átlagosan 10 eurócenttel (27 forinttal) csökkent 1999 óta. Ha az adók követték volna az inflációt, és az így keletkező többletbevételt a tagállamok az emberi munkát terhelő adók mérséklésére használták volna fel, akkor 350 000 munkahelyet lehetett volna megmenteni, a kőolaj importjára csak 2010-ben 11 milliárd euróval kevesebbet kellett volna költeni, a közúti közlekedés széndioxid-kibocsátása pedig 6 százalékkal kisebb lenne. 2010. évi árakon számolva az EU 15 régi tagállamában az üzemanyagadó 1999-ben literenként 59 eurócent volt, míg 2010-ben csak 49 eurócent. Ennek következtében az ebből származó állami bevétel 16 százalékkal csökkent, évi 180 milliárd euróról 152 milliárdra.

Az üzemanyagadók literenkénti 10 eurócentes csökkenésén belül 3 eurócentet eredményezett a dízeljárművek térnyerése. 1999-ben az üzemanyag-értékesítés felét tette ki a gázolaj, ma pedig kétharmadát. A gázolaj jövedéki adója literenként is alacsonyabb, mint a benziné, energiatartalomra vetítve pedig a különbség még nagyobb (egy liter gázolaj energiatartalma körülbelül 36 MJ, a benziné csak 32 MJ).

További több mint hat eurócent csökkenést az okozott, hogy az államok többnyire nem igazították az üzemanyagadók mértékét az inflációhoz, így az adók automatikusan veszítettek az értékükből. A csökkenés fennmaradó része pedig annak tudható be, hogy néhány országban bevezették a kereskedelmi gázolajat (azaz a közúti fuvarozók visszaigényelhetik az üzemanyagadó egy részét).

A tanulmány szerint a gázolajadó minimális mértékének emelése számos tagállamnak segít elkerülni az üzemanyag-turizmus okozta jelentős károkat. "Minden luxemburgi lakosra évi 1500 euró többletbevétel jut csupán amiatt, hogy sok teher- és személygépkocsi jár át a szomszédos országokból Luxemburgba tankolni, mert ott jóval alacsonyabb az üzemanyagok adója. Ez nemcsak a közvetlenül érintett országok államháztartásának komoly veszteség, hanem az egész EU gazdaságára és környezetére is hátrányos, mivel sok millió kilométer felesleges futásteljesítménnyel jár" - állapította meg Jos Dings, a T&E igazgatója.

A Levegő Munkacsoport számításai szerint Magyarországon 1999 és 2011 között (2011. évi árakon számolva) összesen 2500 milliárd forinttal kevesebb adót fizettek a gépjármű-tulajdonosok, mintha az üzemanyagadók reálértéken az 1999. évi szinten maradtak volna. Csak 2011-ben pedig 385 milliárd forinttal fizetnek kevesebbet, mintha ma is az 1999. évi adómérték lenne érvényben. "A lehető legrosszabbat tennék a költségvetésük helyreállításán küszködő európai államok, ha tovább növelnék az emberi munkát terhelő adókat, még több munkahelyet szüntetve meg. Nem járható út az oktatás, az egészségügy és a többi közszolgáltatás leépítése sem. Mindezeknél sokkal ésszerűbb és igazságosabb a munkát terhelő adók átcsoportosítása az üzemanyagadók felé. Magyarországnak is támogatni kellene az Európai Bizottság javaslatát, hiszen így csökkenne a jövedelmek kiáramlása hazánkból, több forrás jutna a hazai gazdaságra és egyúttal a környezetet is védenénk" - jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

Az EEB a legnagyobb európai civil környezetvédő szövetség, a GBE a költségvetés és az adórendszer környezetbarát átalakítása érdekében dolgozó szakmai szerveződés, a T&E pedig a legnagyobb olyan európai társadalmi szervezet, amely a környezetileg fenntartható közlekedés megteremtése érdekében tevékenykedik. A Levegő Munkacsoport mindhárom szervezetnek a tagja - adja hírül az Országos Sajtószolgálat.