Borúsan látják a jövőt a magyar munkavállalók
A globális bizonytalanság és a fokozódó geopolitikai feszültségek mellett az infláció és az elhúzódó válság réme kísért továbbra is a magyar munkaerőpiacon – derül ki a Hays friss Salary Guide kiadványából. Ebben a helyzetben komoly kihívás hosszú távra tervezni, ezért 2024-ben is inkább a befelé fordulás, a stabilizálási szándék jellemezte a munkáltatókat. A megfelelően képzett munkaerő hiánya mellett ma már az a cégvezetők egyik legnagyobb problémája, hogy munkavállalói oldalon néha már túl magasak lettek a fizetési elvárások.
A múlt évet még bizakodással kezdhették a magyar vállalatok, a recesszió enyhülését és a gazdasági környezet javulását remélték. A hónapok előrehaladtával azonban nem lett kevesebb a problémájuk: az építőipart és az egészségipart elsősorban a visszafogott állami költekezés viselte meg, míg az exportra termelő cégek a német autógyártókat sújtó lassulást és az amerikai technológiai szektorban tapasztalt leépítéseket érezték meg.
A sokasodó gondok egy dologra mindenképp jók voltak: a vállalkozások többsége elindult a hatékonyságnövelés útján, ennek érdekében például egyre intenzívebben használják az automatizálásban, mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket. „Pesszimista jövőkép, ugyanakkor lehengerlő agilitás látszik most leginkább a munkáltatókon” – állapítja meg Tammy Nagy-Stellini, a Hays Hungary ügyvezető igazgatója. A friss felmérés szerint a vállalatok legfontosabb stratégiai céljai idén az árbevétel növelése, a versenyképesség javítása és a nagyobb piaci részesedés elérése lesz.
Maradt a munkaerőhiány
A magyar munkaerőpiac akut problémája, hogy nincs elég tapasztalt szakember és szakértő, egyáltalán nem enyhült érdemben. A tartós munkaerőhiány pedig oda vezethet, hogy ma már egyre több cégnél válnak túlterheltté a szenior munkavállalók, ami növelheti a fluktuációt. Ugyanakkor az új szakemberek megszerzése nehézkes, a bérigények magasak, ezért a vállalatok többsége ma már inkább a szakképzett munkaerő megtartására fókuszál.
Az aktuális nehézségeket és a kilátásokat jól jelzi, hogy a munkáltatók 55 százaléka inkább pesszimista a következő két-öt évet illetően. Fő problémaként pedig a szakemberhiány mellett a működési költségek emelkedését és a feszített költségvetést azonosítják. A 2025-ös munkaerőpiaci célok közül a többség a létszám megtartását emelte ki, minden második cég megemlítette ezt. Ugyanakkor azt is elismerték, hogy a megfelelő jelöltek megtalálásának elsődleges akadálya a fizetési igény, illetve az intenzív verseny más vállalatokkal.
A munkavállalói oldalt még erősebb pesszimizmus jellemzi a Hays felmérése szerint. A dolgozók majdnem 60 százaléka inkább vagy teljesen borúlátó a makrogazdasági körülmények munkaerőpiaci hatásait illetően a következő két-öt évben, miközben egy évvel ezelőtt a mostani érték mindössze fele volt a borútálók aránya. Úgy tűnik, az elmúlt évek nehézségei után a munkavállalók igyekeznek felkészülni a legrosszabbra: csupán a megkérdezettek 11 százaléka viszonyult teljesen vagy részben optimistán a kilátásokhoz, ami jóval kevesebb, mint az egy évvel korábban mért 30 százalék.
Elszálltak a fizetési igények
Az elmúlt években a magas infláció a munkaadókat is rákényszerítette az intenzív béremelésre. Ez mostanra oda vezetett, hogy a felmérésben résztvevő cégvezetők egyik fő problémaként jelölték meg a munkavállalók magas bérigényeit. Emellett a képzett munkaerő szűkössége és a megfelelő dolgozókért folytatott intenzív verseny jellemzi szerintük leginkább a magyar munkaerőpiacot. Az irreális fizetési igényeket a felmérésben résztvevő cégvezetők 55 százaléka említette elsődleges gondként, második helyen a képzett munkaerő hiánya szerepel (50%), míg a harmadik a munkaerőért folytatott verseny lett (42%).
A munkavállalók majdnem kétharmada (64%) jelenleg teljesen vagy nagyobb részben elégedett a munkahelyével, 53 százalékuk pedig az aktuális fizetéséről is hasonlóan nyilatkozott. Ugyanakkor tagadhatatlan a romló tendencia: már alig vannak többségben az elégedett munkavállalók, a teljesen elégedetlenek aránya pedig az egy évvel ezelőtti 8-ról 13 százalékra emelkedett.
A munkavállalók legnagyobb része (31%) 2025-ben 6-10 százalékos fizetésemelkedésre számít. Ettől nem sokkal marad el azok aránya, akik ennél szerényebb, 2,5-5 százalékos emelést (23%) vagy változatlan bérszintet várnak (21%) idén. „Ezen a ponton találkoznak a munkavállalók és a munkáltatói oldal várakozásai: a cégek 42 százaléka szintén 6-10 százalék közötti béremelésre készül 2025-ben” – állapítja meg Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója. Tíz százalék feletti béremelést mindössze a magyar vállalkozások alig nyolcada (12%) tervez az év elején. Eközben a dolgozók közül minden ötödik (20%) számít ekkora emelésre, ami azt vetíti előre, hogy idén is lehetnek olyanok, akik csalódnak majd.
A béren kívüli juttatásokat vizsgálva a dolgozók több mint háromnegyede kap cafeteriát, a home office szűkülésével pedig egyre inkább felértékelődik a külön juttatásként adott rugalmas munkavégzési lehetőség. Emellett továbbra is sláger a magánegészségügyi ellátás és a céges autó. Az irodai munkavégzés fokozatosan nyer teret: a teljesen személyes jelenlétet kívánó tevékenységek aránya egy év alatt 19-ről 27 százalékra emelkedett a cégek válaszaiban.
Mit kellene fejleszteni?
A Hays szakértői meglepő eredménynek tartják, mennyire eltérnek a munkáltatói igények és a munkavállalói tervek a felmérés szerint az úgynevezett soft skillek területén. A cégek elsősorban a tárgyalási és kommunikációs képességeket, valamint az emberek menedzselését említették fejlesztendő területként, míg a munkavállalók legszívesebben a problémamegoldó képességükre, a rugalmasságukra és az együttműködési készségükre fordítanának figyelmet. Tammy Nagy-Stellini szerint az elképzelések között mutatkozó jelentős szakadékot érdemes komolyan venni, mert a munkavállalók megfelelő képzésére fordított figyelem és költségvetés komoly megtartó eszköz lehet a munkáltatók kezében.
Bár nagyrészt finanszírozási kérdés, az új technológiai megoldások hatékonyságjavító szerepét a munkavállalók már felismerték: kétharmaduk számolt be arról a felmérésben, hogy használ valamilyen mesterséges intelligencia alapú megoldást, ami segíti a munkáját. Továbbá, tízből majdnem kilencen (87,5%) lennének hajlandóak akár speciális képzésen is részt venni ilyen területen. Az AI-alapú eszközök munkahelyi használata azonban már a kezdetektől felvetett problémás kérdéseket a munkáltatói oldalon. A költségek melletti két legfontosabb aggály az előző évi felmérés eredményeivel tökéletesen egybevág idén is: az AI használata adatvédelmi és biztonsági kockázatokat rejthet
- 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
A magyar vezetői munkaerőpiac éles versenybe fordult: miközben kevesebb a nyitott felsővezetői pozíció, egyre több tapasztalt szakember jelenik meg... Teljes cikk
James Reed, a brit Reed-csoport vezetője szerint a mesterséges intelligencia forradalmasítja a toborzást, de nem helyettesíti az emberi kapcsolatokat.... Teljes cikk
A mesterséges intelligencia nem egyik napról a másikra tünteti el az állásokat, hanem lassan, de biztosan alakítja át őket. Bár sokan tartanak... Teljes cikk
- Bértáblák 2026 4 napja
- A külföldi dolgozók száma és változása nemzetgazdasági áganként - grafikon 4 napja
- Ekkora béremelést kapnak a vízügyi dolgozók 5 napja
- Jön az AI és a kiégés? - Emiatt aggódnak leginkább a dolgozók 2026-ban 5 napja
- "Az utasok kevesebbet fizetnek, a mávosok többet keresnek" - Lázár János beszélt a MÁV -nál tervezett béremelésről 6 napja
- Meglepő bértoplista: ezek a szakmák fizettek a legjobban Magyarországon 7 napja
- "Akár 0% béremelés is lehet" – ezért kongatnak vészharangot a pedagógusok 7 napja
- Befagyott álláspiac: enyhülés vagy újabb jégkorszak vár ránk 2026-ban? 1 hete
- 300 órás hónapok, valódi béremelés nélkül – így élnek az ápolók Magyarországon 1 hete
- Ahol most mindenki embert keres: ez az iparág szívja fel a jövő munkaerejét 1 hete
- Ezek az állások tarolnak 2026-ban - itt a LinkedIn toplistája! 1 hete
Nehezen fellelhető szakemberek vagy vezetők toborzásával, fejvadászattal és személyzeti kérdésekkel kapcsolatban válaszoló szakértőnk:
A tudás törvényei: a megértés kulcsa