43 év munkaviszony után jöhet a nyugdíj
A francia nemzetgyűlés első olvasatban kedden elfogadta az elmúlt húsz év ötödik nyugdíjreformjának tervezetét, amelynek értelmében fokozatosan 43 évre növekszik a teljes összegű nyugdíjjogosultsághoz szükséges járulékfizetési idő 2035-ig.
Az újraelosztáson alapuló és jelentős deficittel küszködő nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának biztosítását célzó törvényjavaslatot a képviselők 270 igen szavazattal fogadták el 249 nem ellenében. A törvényhozásban abszolút többséggel rendelkező szocialisták szavazták meg a törvényt, a jobboldali ellenzék és a kommunista Baloldali Front nem támogatta azt. A jobboldali ellenzék azért támadja a tervezetet, mert az a képviselők szerint nem elég bátor a deficitcsökkentés terén. A konzervatív tábor a nyugdíjkorhatár további emelését sürgeti.
A felsőház, a szenátus október 28-án kezdi meg a szöveg vitáját.
A nemzetgyűlési szavazás ideje alatt több ezren tiltakoztak a nemzetgyűlés épülete előtt és országszerte a szakszervezetek által "történelmi tévedésnek" nevezett javaslat ellen.
A nyugdíjkorhatárt három évvel ezelőtt Nicolas Sarkozy előző, konzervatív államfő idején emelték fel a korábbi 60-ról 62 évre, amely ellen az azóta kormányra került szocialisták támogatásával a szakszervezetek milliós tüntetéseken tiltakoztak. Utóda, Francois Hollande kizárta a nyugdíjkorhatár újabb emelését, mert az szerinte "büntetné azokat, akik fiatalon kezdtek el dolgozni".
A reform célja azonban nem változott: az újraelosztáson alapuló és jelentős deficittel küszködő nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának biztosítása. Becslések szerint a hiány 2020-ig elérheti a 20 milliárd eurót (5966 milliárd forintot).
Annak ellenére, hogy a franciák 70-80 százaléka nem ért egyet a kormány terveivel, a reform egyelőre nem váltott ki akkora társadalmi tiltakozást, mint 2010-ben Sarkozy reformja. Az első, szeptember 10-én rendezett szakszervezeti megmozduláson a rendőrség szerint országszerte 155 ezren, a CGT szerint 370 ezren vettek részt, kedden délután pedig négy szakszervezet felhívására több ezren tiltakoztak a nemzetgyűlés épülete előtt. Ez pedig a milliós tüntetésekhez szokott Franciaországban nagyon alacsonynak számít. Ugyanakkor Francois Hollande másfél évvel ezelőtti elnökké választása óta ez volt az első jelentősebb szociális jellegű tiltakozó megmozdulás.
A francia nyugdíjrendszer európai összehasonlításban nem annyira nagyvonalú. Bár a nyugdíjkorhatár alacsonyabb, mint máshol - 62 év -, a teljes összegű nyugdíjhoz legalább 41,5 év munkaviszonnyal kell rendelkezni. Azaz bárki elmehet 62 évesen nyugdíjba, de ha nem fizetett elég ideig járulékot, a nyugdíjának csak töredékét kapja kézhez. Ennek az időtartamnak a növelését kívánja a kormány megemelni 2020-tól 43 évre azok számára akik 1973-ban vagy azután születtek.
A felsőház, a szenátus október 28-án kezdi meg a szöveg vitáját.
A nemzetgyűlési szavazás ideje alatt több ezren tiltakoztak a nemzetgyűlés épülete előtt és országszerte a szakszervezetek által "történelmi tévedésnek" nevezett javaslat ellen.
A nyugdíjkorhatárt három évvel ezelőtt Nicolas Sarkozy előző, konzervatív államfő idején emelték fel a korábbi 60-ról 62 évre, amely ellen az azóta kormányra került szocialisták támogatásával a szakszervezetek milliós tüntetéseken tiltakoztak. Utóda, Francois Hollande kizárta a nyugdíjkorhatár újabb emelését, mert az szerinte "büntetné azokat, akik fiatalon kezdtek el dolgozni".
A reform célja azonban nem változott: az újraelosztáson alapuló és jelentős deficittel küszködő nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának biztosítása. Becslések szerint a hiány 2020-ig elérheti a 20 milliárd eurót (5966 milliárd forintot).
Annak ellenére, hogy a franciák 70-80 százaléka nem ért egyet a kormány terveivel, a reform egyelőre nem váltott ki akkora társadalmi tiltakozást, mint 2010-ben Sarkozy reformja. Az első, szeptember 10-én rendezett szakszervezeti megmozduláson a rendőrség szerint országszerte 155 ezren, a CGT szerint 370 ezren vettek részt, kedden délután pedig négy szakszervezet felhívására több ezren tiltakoztak a nemzetgyűlés épülete előtt. Ez pedig a milliós tüntetésekhez szokott Franciaországban nagyon alacsonynak számít. Ugyanakkor Francois Hollande másfél évvel ezelőtti elnökké választása óta ez volt az első jelentősebb szociális jellegű tiltakozó megmozdulás.
A francia nyugdíjrendszer európai összehasonlításban nem annyira nagyvonalú. Bár a nyugdíjkorhatár alacsonyabb, mint máshol - 62 év -, a teljes összegű nyugdíjhoz legalább 41,5 év munkaviszonnyal kell rendelkezni. Azaz bárki elmehet 62 évesen nyugdíjba, de ha nem fizetett elég ideig járulékot, a nyugdíjának csak töredékét kapja kézhez. Ennek az időtartamnak a növelését kívánja a kormány megemelni 2020-tól 43 évre azok számára akik 1973-ban vagy azután születtek.
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki válaszol: Sipőcz Iván
A Rész_munka_idő produkció bemutatja, milyen kemény munka a tánc