6400 embert foglalkoztatnak rehabilitációs kártyával
Szeptembertől Magyarországon 3800 vállalkozás több mint 6400 embert foglalkoztat rehabilitációs kártyával, azaz abban a rendszerben, amelyben nem kell megfizetni a szociális adót - jelezte a megváltozott munkaképességűek megjelenését a nyílt munkaerőpiacon Soltész Miklós csütörtökön Debrecenben.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális-, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára a támogatási rendszer új elemeként jelentette be, hogy az Új Széchenyi Terv pályázatai keretében csaknem ötezer megváltozott munkaképességű, illetve rehabilitációban foglalkoztatott ember kap támogatást. Az állami cégeknél foglalkoztatottak ilyen irányú támogatására 4,6 milliárd forint európai uniós támogatás áll rendelkezésre - tette hozzá az államtitkár.
A program végrehajtásáért felelős Bernáth Ildikó - volt fogyatékosságügyi miniszteri biztos - a sajtótájékoztatón megjegyezte: ezen a területen soha ilyen nagyságrendű program nem indult még Magyarországon. A foglalkoztatásközpontú rendszer létrehozása a fogyatékos emberek esélyegyenlőségét szolgálja - jegyezte meg.
Soltész Miklós szerint a nagy ellátórendszerek rendbetételére, az adózás, a közteherviselés átalakítására azért volt szükség, mert a Gyurcsány-Bajnai-kormányok fenntarthatatlan állapotokat hagytak hátra. A 2002-es kormányváltás után 52-ről 81 százalékra nőtt az ország eladósodottsága, és akkor ugrott 70 százalékról 81 százalékra az államadósság, amikor Bajnai Gordon volt a kormányfő. Ezért kellett bevonni a közteherviselésbe azokat a multinacionális cégeket, távközlési- és közműszolgáltatókat, amelyek 2010-ig nem adóztak, valamint ezért kezdődött meg a nagy ellátórendszerek rendbetétele, köztük a rokkantnyugdíj-rendszer átalakítása - magyarázta.
Magyarországon 2-2,5-szer több rokkantnyugdíjas volt, mint az EU tagországokban és a környező államokban. A nyugdíjkorhatár felettieket is beleértve ekkor 940 ezren kaptak rokkantsági nyugdíjat vagy rokkantsági nyugdíjszerű ellátást Magyarországon. Csupán annak a hírére, hogy megváltozik a rendszer, évente 10-10 ezerrel kevesebben jelentkeznek új vizsgálatra, a soros vizsgálatot pedig a 190 ezerből 5 ezren már nem is kérték, vagyis ők nem tartanak igényt az eddigi rokkantellátásra - mondta Soltész Miklós.
Az államtitkár végezetül beszámolt arról, hogy jövőre akkreditáltatni kell magukat azoknak a cégeknek, akik megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak, ezáltal igazságosabb, egységesebb lesz a rehabilitációs támogatás.
A program végrehajtásáért felelős Bernáth Ildikó - volt fogyatékosságügyi miniszteri biztos - a sajtótájékoztatón megjegyezte: ezen a területen soha ilyen nagyságrendű program nem indult még Magyarországon. A foglalkoztatásközpontú rendszer létrehozása a fogyatékos emberek esélyegyenlőségét szolgálja - jegyezte meg.
Soltész Miklós szerint a nagy ellátórendszerek rendbetételére, az adózás, a közteherviselés átalakítására azért volt szükség, mert a Gyurcsány-Bajnai-kormányok fenntarthatatlan állapotokat hagytak hátra. A 2002-es kormányváltás után 52-ről 81 százalékra nőtt az ország eladósodottsága, és akkor ugrott 70 százalékról 81 százalékra az államadósság, amikor Bajnai Gordon volt a kormányfő. Ezért kellett bevonni a közteherviselésbe azokat a multinacionális cégeket, távközlési- és közműszolgáltatókat, amelyek 2010-ig nem adóztak, valamint ezért kezdődött meg a nagy ellátórendszerek rendbetétele, köztük a rokkantnyugdíj-rendszer átalakítása - magyarázta.
Magyarországon 2-2,5-szer több rokkantnyugdíjas volt, mint az EU tagországokban és a környező államokban. A nyugdíjkorhatár felettieket is beleértve ekkor 940 ezren kaptak rokkantsági nyugdíjat vagy rokkantsági nyugdíjszerű ellátást Magyarországon. Csupán annak a hírére, hogy megváltozik a rendszer, évente 10-10 ezerrel kevesebben jelentkeznek új vizsgálatra, a soros vizsgálatot pedig a 190 ezerből 5 ezren már nem is kérték, vagyis ők nem tartanak igényt az eddigi rokkantellátásra - mondta Soltész Miklós.
Az államtitkár végezetül beszámolt arról, hogy jövőre akkreditáltatni kell magukat azoknak a cégeknek, akik megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztatnak, ezáltal igazságosabb, egységesebb lesz a rehabilitációs támogatás.
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele