A bérkompenzációs rendszerről is tárgyaltak a szakszervezetek
Folytatódott az egyeztetés az új munkatörvénykönyvről szerdán a kormány, munkaadói és munkavállalói szervezetek között a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM). Szót váltottak a bejelentett költségvetési csomagról, és a bérkompenzációs rendszerről is.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke az egyeztetés után az MTI érdeklődésére elmondta: szót váltottak a bejelentett költségvetési csomagról, és a bérkompenzációs rendszerről. A Liga abban érdekelt, hogy a jövő évi költségvetési intézkedések ne vezessenek keresetcsökkenéshez a munkavállalóknál, a kompenzáció tényével egyetértenek, de a módját egyelőre még nem ismerik - tette hozzá Gaskó István, aki szerint a tervezett minimálbéremelés nem kompenzálja a teljes keresetveszteséget jövőre, például az egészségbiztosítási járulék emelkedését is figyelembe véve 92.000 forintnál nagyobb minimálbéremelésre lenne szükség. Gaskó István fontosnak nevezte a résztvevő munkaadói és munkavállalói szervezetek képviselőinek egyetértését abban, hogy Magyarországon erős munkavállalói érdekvédelmi szervezetek működjenek.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke az egyeztetést követően az MTI-nek hangsúlyozta: a munkáltatókkal azonos állásponton voltak abban, hogy érdekük az erős munkahelyi és ágazati szakszervezetek léte, és nem érdekük a szakszervezet gyengítése, ahogyan az eredetileg szerepelt az új munkatörvénykönyv tervezetében.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára az egyeztetést követően az MTI-nek elmondta, deklarálták, erős munkavállalói érdekképviseletekre van szükség a munkahelyeken, az ágazatokban. Mindkét oldal érdekelt abban, hogy a kollektív megállapodások rendszere, a rendezett munkaügyi kapcsolatok uralják a munkahelyeket. Egyetértettek a résztvevő munkaadók és munkavállalók abban, hogy a védett munkajog intézménye a szakszervezeti tisztségviselőknél maradjon meg, de a munkaadói szervezet ezt csak akkor tartja támogathatónak, ha a védett szakszervezeti tisztségviselők számát jelentősen lecsökkentik, illetve a fel nem használt szakszervezeti munkaidő-kedvezményt pénzben ne lehessen megváltani - mondta VOSZ főtitkára.
Dávid Ferenc hangsúlyozta, a VOSZ azt az álláspontot is képviseli, hogy jogellenes munkaadói intézkedés tényét ne a szakszervezet, hanem a bíróság mondja ki, korábban a szakszervezeteknek vétó joga volt a vélt jogellenes intézkedése esetén. A VOSZ főtitkára elmondta: felvette azt az igényüket, az új Mt.-ben szerepeljen, hogy a minimálbér kérdés ügyében a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkaadói és munkavállalói tagjai ne legyenek megkerülhetők.
A kedden bejelentett 92.000 forintos minimálbér javaslattal kapcsolatban Dávid Ferenc elmondta: megnyugtató volt számukra, hogy a kormányzat szerint a minimálbér 18 százalékos, illetve a garantált bérminimum 15 százalékos növelését 1,5 százalékos gazdasági növekedésnél kompenzáció nélkül nem lehet végrehajtani. Várják a kompenzáció részleteire a részletes a kormányzati javaslatot, számítást - tette hozzá.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke az egyeztetést követően az MTI-nek hangsúlyozta: a munkáltatókkal azonos állásponton voltak abban, hogy érdekük az erős munkahelyi és ágazati szakszervezetek léte, és nem érdekük a szakszervezet gyengítése, ahogyan az eredetileg szerepelt az új munkatörvénykönyv tervezetében.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára az egyeztetést követően az MTI-nek elmondta, deklarálták, erős munkavállalói érdekképviseletekre van szükség a munkahelyeken, az ágazatokban. Mindkét oldal érdekelt abban, hogy a kollektív megállapodások rendszere, a rendezett munkaügyi kapcsolatok uralják a munkahelyeket. Egyetértettek a résztvevő munkaadók és munkavállalók abban, hogy a védett munkajog intézménye a szakszervezeti tisztségviselőknél maradjon meg, de a munkaadói szervezet ezt csak akkor tartja támogathatónak, ha a védett szakszervezeti tisztségviselők számát jelentősen lecsökkentik, illetve a fel nem használt szakszervezeti munkaidő-kedvezményt pénzben ne lehessen megváltani - mondta VOSZ főtitkára.
Dávid Ferenc hangsúlyozta, a VOSZ azt az álláspontot is képviseli, hogy jogellenes munkaadói intézkedés tényét ne a szakszervezet, hanem a bíróság mondja ki, korábban a szakszervezeteknek vétó joga volt a vélt jogellenes intézkedése esetén. A VOSZ főtitkára elmondta: felvette azt az igényüket, az új Mt.-ben szerepeljen, hogy a minimálbér kérdés ügyében a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkaadói és munkavállalói tagjai ne legyenek megkerülhetők.
A kedden bejelentett 92.000 forintos minimálbér javaslattal kapcsolatban Dávid Ferenc elmondta: megnyugtató volt számukra, hogy a kormányzat szerint a minimálbér 18 százalékos, illetve a garantált bérminimum 15 százalékos növelését 1,5 százalékos gazdasági növekedésnél kompenzáció nélkül nem lehet végrehajtani. Várják a kompenzáció részleteire a részletes a kormányzati javaslatot, számítást - tette hozzá.
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Jön a home office sorozat az "új normálisról"?