kapubanner for mobile

A dolgozók többsége nem él vissza a táppénzzel

Ugyan tavaly tíz százalékkal nőtt a táppénzen levő munkavállalók száma, a magyarok többsége mégsem él vissza ezzel a juttatással - írja a Népszabadság. Az európai statisztikák szerint több, nálunk fejlettebb nyugat-európai országban magasabb a táppénzesek aránya és a táppénzen töltött napok száma. A válság és a leépítések hatására azonban elképzelhető, hogy sokan az elbocsátás elől ide menekülnek.

images

A Népszabadság annak kapcsán járt utána a táppénzes témának, hogy a Leier cégcsoport közelmúltban publikált vizsgálati eredményei szerint az utóbbi két évben megduplázódott a betegállománnyal visszaélők aránya magyarországi üzemeikben. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint a betegállomány időtartama, valamint a betegszabadságon lévők száma tavalyig évek óta csökkent és 2008-ban is tíz százalékos emelkedést regisztráltak az év első tíz hónapjában. Ekkor napi átlagban összességében 34 ezren voltak betegszabadságon.

A Leier tapasztalatait, hogy nálunk az Európában jellemzőnél többet töltenének az emberek betegállományban, az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet statisztikái sem támasztják alá. A WHO adatbázisából készített összehasonlításuk szerint, míg 2006-ban egy magyar munkavállaló átlagosan 12,7 napot volt betegállományban (2007-ben egyébként már 11,7 ez a szám), osztrák kollégája 11,3 napot. Több uniós országgal összehasonlítva arra a meglepő eredményre juthatunk, hogy nálunk éppenséggel jóval hamarabb "meggyógyulnak" a munkavállalók, mint más hasonló vagy éppen jobb gazdasági helyzetű országban.

Ha nincs veszítenivaló vagy veszélyben az állás

A napilap által megszólaltatott munkajogász, Lőrincz György tapasztalata szerint leginkább azok mennek táppénzre, akiknek már nincs sok vesztenivalójuk: nagyobb leépítés várható a cégnél vagy hírét vették, hogy veszélyben az állásuk. Ilyenkor azért többnyire bebizonyosodik az a mondás, hogy egészséges ember nincs, csak nem kellően kivizsgált, tehát a munkaadónak nincs sok esélye a bíróságon. Kivéve azt az esetet, ha a munkavállaló nem korrekten jár el - ügyvédi praxisában ez is előfordult -, tehát betegállományba vétetve magát jár be dolgozni, és az orvosi papírt csak akkor húzza elő, ha át akarják adni felmondólevelét.

Betegszabadság és táppénz - ezt jelenti

A betegállományból 15 napot a munkáltató fizet - a kereset 80 százalékát -, ez a betegszabadság. A táppénzt akkor folyósítják, ha valaki ennél többet beteg, az összeg harmadát a munkáltató állja a többit a tb-kasszából folyósítják, és a kereset 70 százalékát pótolja. Létezik emellett a passzív táppénz, aminek maximális időtartama 45 nap (korábban ennél jóval hosszabb volt). Erre az jogosult, akinek keresőképtelenségét a felmondást követő három napon belül megállapítja az orvos, az összeget pedig a tb-kassza fedezi. A tapasztalatok szerint ezt a lehetőséget az elbocsátott munkavállalók jelentős része igénybe is veszi.

Az évente egy foglalkoztatottra jutó betegszabadság (napban):

  • Románia: 10
  • Ausztria: 11,3
  • Horvátország: 11,5
  • Magyarország: 12,7
  • Németország: 13,8
  • Csehország: 21,2
  • Szlovákia: 38,6
    Forrás: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (2006)
    • 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.info button Részletek ticket button Jegyek