Betegszabadság és táppénz

A betegszabadsággal kapcsolatosan a Munka törvénykönyve tartalmaz rendelkezéseket. A jogszabályok szerint a munkavállalónak keresőképtelenség esetén évi 15 nap betegszabadság jár. Erre az időszakra a munkáltató távolléti díj 70%-át fizeti az alkalmazottnak.

Betegszabadság vagy táppénz?

Alapvető különbség, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, az egészségbiztosítási szerv folyósítja. A munkavállalónak a keresőképtelenség első 15 napjának – vagyis a betegszabadság – letelte után jár a táppénz. Betegszabadság csak saját betegség után jár, míg táppénzt a szülő a gyermeke betegsége után is kaphat, a gyermek 12 éves koráig. Ez utóbbi a gyermekápolási táppénz.

A táppénz feltételei

• Táppénzt kaphat az a személy, aki biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
• Társadalombiztosítási járulékot teljesít.
• Az orvos által igazoltan keresőképtelen. 

A táppénz jár a keresőképtelenség időtartamára, azonban legfeljebb 1 évig. Amennyiben az érintett személy nem rendelkezik egy teljes év biztosítási jogviszonnyal, illetve volt már korábban táppénzen, akkor csak az arányos időszakra jogosult táppénz kifizetésre. 

A táppénz mértéke

Főszabály szerint a táppénz a napi átlagkereset 60%-a. Illetve egyes esetekben (kórházi illetve egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén) 50% jár. 
A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2022-ben, a 200.000,- Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 13.333 Ft-ot.

Használja Táppénz kalkulátorunkat. 

Nem jár betegszabadság üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés és veszélyeztetett várandósság esetén. Ilyenkor eleve táppénz igényelhető.

További információkat a táppénzről ITT talál.