Betegszabadság és táppénz
A betegszabadság és táppénz fő különbsége, hogy a betegszabadságot a munkáltató fizeti, ez a munkavállaló keresőképtelenségének első 15 napjára jár. Ennek letelte után jár a táppénz, mely egészségbiztosítási ellátás.
A betegszabadsággal kapcsolatosan a Munka törvénykönyve tartalmaz rendelkezéseket. A jogszabályok szerint a munkavállalónak keresőképtelenség esetén évi 15 nap betegszabadság jár. Erre az időszakra a munkáltató távolléti díj 70%-át fizeti az alkalmazottnak.
Betegszabadság vagy táppénz?
Alapvető különbség, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, az egészségbiztosítási szerv folyósítja. A munkavállalónak a keresőképtelenség első 15 napjának – vagyis a betegszabadság – letelte után jár a táppénz. Betegszabadság csak saját betegség után jár, míg táppénzt a szülő a gyermeke betegsége után is kaphat, a gyermek 12 éves koráig. Ez utóbbi a gyermekápolási táppénz.
A táppénz feltételei
- Táppénzt kaphat az a személy, aki biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
- Társadalombiztosítási járulékot teljesít.
- Az orvos által igazoltan keresőképtelen.
A táppénz jár a keresőképtelenség időtartamára, azonban legfeljebb 1 évig. Amennyiben az érintett személy nem rendelkezik egy teljes év biztosítási jogviszonnyal, illetve volt már korábban táppénzen, akkor csak az arányos időszakra jogosult táppénz kifizetésre.
A táppénz mértéke
Főszabály szerint a táppénz a napi átlagkereset 60%-a. Illetve egyes esetekben (kórházi illetve egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén) 50% jár.
A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2022-ben, a 200.000,- Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 13.333 Ft-ot.
Használja Táppénz kalkulátorunkat.
Nem jár betegszabadság üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés és veszélyeztetett várandósság esetén. Ilyenkor eleve táppénz igényelhető.
További információkat a táppénzről ITT talál.