Betegszabadság és táppénz

A betegszabadsággal kapcsolatosan a Munka törvénykönyve tartalmaz rendelkezéseket. A jogszabályok szerint a munkavállalónak keresőképtelenség esetén évi 15 nap betegszabadság jár. Erre az időszakra a munkáltató távolléti díj 70%-át fizeti az alkalmazottnak. (Ez az összeg adó‐ és járulékköteles is.) 

Betegszabadság vagy táppénz?

Alapvető különbség, hogy a táppénz egészségbiztosítási ellátás, az egészségbiztosítási szerv folyósítja. A munkavállalónak a keresőképtelenség első 15 napjának – vagyis a betegszabadság – letelte után jár a táppénz. Betegszabadság csak saját betegség után jár, míg táppénzt a szülő a gyermeke betegsége után is kaphat, a gyermek 12 éves koráig. Ez utóbbi a gyermekápolási táppénz.

Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft., rt. alkalmazottai, stb.), továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, állami szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.

Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat.

A táppénz feltételei

• Táppénzt kaphat az a személy, aki biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
• Társadalombiztosítási járulékot teljesít.
• Az orvos által igazoltan keresőképtelen. 

A táppénz jár a keresőképtelenség időtartamára, azonban legfeljebb 1 évig. Amennyiben az érintett személy nem rendelkezik egy teljes év biztosítási jogviszonnyal, illetve volt már korábban táppénzen, akkor csak az arányos időszakra jogosult táppénz kifizetésre. 

Orvosi igazolás

Táppénzt akkor fizet az egészségbiztosítási szerv, ha a keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz vagy betegszabadság illeti‐e meg a beteget.

A keresőképtelenség kategóriái között a táppénz kódok részletesen leírják a különböző okokat, amelyek miatt a munkavállaló nem tudja ellátni munkáját. Ezek közé tartozik a saját betegség, a hosszabb kórházi kezelés, vagy a járványügyi intézkedések miatti munkakiesés. A különböző kódok között a 9-es kód a táppénz kalkulátorban különösen fontos, mivel ez általában a veszélyeztetett terhesség miatt igénybe vehető táppénzt jelöli, ami segíthet a várandós nőknek kiszámítani a táppénz összegét, amely a keresőképtelenség idejére jár.

A táppénz mértéke

Főszabály szerint a táppénz a napi átlagkereset 60%-a. Illetve egyes esetekben (kórházi illetve egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén) 50% jár. 
A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2025-ben, a 290 800,- Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 19.386 Ft-ot.

Használja Táppénz kalkulátorunkat. 

Nem jár betegszabadság üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés és veszélyeztetett várandósság esetén. Ilyenkor eleve táppénz igényelhető.

További információkat a táppénzről ITT talál.