A fiatalok 12 százaléka iskolaelhagyó

Jelenleg a 18-24 évesek 11,8 százalékának csak alapfokú végzettsége van és nem tanul semmit, ezzel az európai uniós rangsor utolsó harmadában szerepelünk - írja a lap.

Az Európa 2020 uniós fejlesztési stratégia a legfontosabb célkitűzések között említi a korai iskolaelhagyók arányának csökkentését. Magyarországon e tekintetben nagyon felemás a kép: bár 2000 és 2013 között 2,1 százalékponttal csökkent a 18-24 éves, alapfokú végzettségű, tanulmányokat nem folytató fiatalok aránya, a kedvező tendencia csak 2010-ig tartott. Azóta - az uniós folyamatokkal ellentétesen - újra emelkedni kezdett az iskolát korán elhagyók, az úgynevezett leszakadók aránya. Míg az ezredforduló és 2010 között 13,9 százalékról 10,5 százalékra javult a mutató, 2011-ben újra 11,2 százalékra emelkedett az érték, majd tovább romlott, folyamatosan távolodva az uniós céltól. A KSH rámutatott: 2013-ban a 18-24 év közötti fiataloknak a 11,8 százaléka csupán alapfokú végzettséggel rendelkezett, és semmilyen képzésben nem vett részt - olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

A régiókat vizsgálva 2013-ban a korai iskolaelhagyók aránya Közép-Magyarországon volt a legalacsonyabb, 7,6 százalékos. Ez 2,4 százalékponttal jobb volt, mint az unió által kívánt célérték (10 százalék). A korai iskolaelhagyók aránya Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (19 százalék), de 15 százalék feletti a leszakadók aránya a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön is.

Az elemzés szerint a korai iskolaelhagyók számának alakulását alapvetően két tényező befolyásolja: egyrészt az, hogy mennyien hagyják el az iskolarendszert alacsony iskolai végzettséggel, másrészt pedig, hogy milyen arányban vesznek részt a fiatalok a felnőttoktatásban. 2010 után mindkét mutató kedvezőtlenül alakult hazánkban, amely visszavezethető a családok kedvezőtlen anyagi helyzetére, a szülők tartós munkanélküliségére, de az iskolarendszer területi hiányosságaira és a tudás értékének csökkenésére is.

Magyar Nemzet/Edupress