A kkv-knak gondot okozott a minimálbér-emelés

Azoknál a vállalkozásoknál, ahol problémás volt a legkisebb kötelező bérhez történő igazodás, a cégvezetők relatív többsége (40 százaléka) azt mondta, hogy bár kevés minimálbéren bejelentett dolgozójuk van, de még az ő bérrendezésük kigazdálkodása is nehézséget jelent a cég jelenlegi helyzetében. A cégvezetők további 23 százaléka válaszolta azt, hogy a minimálbéresek nagy száma miatt jelentett problémát az emelés, míg ugyanennyien mondták, hogy az emelés miatt bérfeszültség keletkezett a rendszerben, és ezt nehéz kezelni.

A bérajánlás sokaknak csak álom marad

A múlt héten került aláírásra a 2013. évi bérajánlás. A sajtóban megjelent információk alapján ennek leginkább az állami tulajdonosi kör szempontjából volt jelentősége, mivel az MVM-nél és a MÁV-nál elakadtak a bértárgyalások. Ugyanakkor a versenyszektor esetében a bérajánlás nem kötelező érvényű, és csak iránytűként tud szolgálni.

A megállapodás nem tartalmaz ugyan konkrét számot, de a szövegből kiolvasható, hogy egy kb. 3,1 százalékos emelést tartanának kívánatosnak a felek. A kkv szektor nehézségeit jól jelzi, hogy a cégvezetők 46 százaléka szerint nem volt érdemi béremelés abban az ágazatban, ahol dolgoznak.

Mindössze egynegyedük mondta azt, hogy 3 százalék alatti mértékben ugyan, de sor került emelésre. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy nagyságrendileg a kkv szektor 71 százalékában reálbércsökkenés, vagy minimális, a várható éves infláció körüli növekedés következhet be.

A bérajánlást meghaladó mértékű emelést a cégvezetők 29 százaléka lát reálisnak a saját szektorában, közülük 10 százalék egy 5,1-8 százalék közötti mértéket tart lehetségesnek.

Az adatok ebben a körben azt mutatják, hogy ha a cégvezetők tapasztalatai visszaköszönnek a KSH kereseti statisztikai adataiban is, akkor év végén majd azt láthatjuk, hogy a KKV szektorban nem éri el a béremelés az országos bérajánlásban szereplő mértéket.

Munkahelyvédelem hatása

A kormány annak érdekében, hogy segítse a hazai kis- és középvállalkozásokat öt foglalkoztatotti csoport után járó jelentős adó- és járulékkedvezményt jelentett be. Ennek során a már most is foglalkoztatott 25 év alattiak, 55 év felettiek, szakképzetlenek és kisgyermekes anyukák után a cégeknek kevesebb közterhet kell befizetniük. A kormányzati célkitűzés is inkább az volt, hogy ezeknek a veszélyeztetett csoportoknak a helyzetét próbálják stabilizálni. Egyetlen társadalmi réteg támogatása jelentett potenciálisan munkahelyteremtési lehetőséget, a tartósan álláskeresőké.

Meglepő volt, hogy a cégvezetők 64 százaléka azt mondta, hogy nem tudott élni a Munkahelyvédelmi Akcióterv nyújtotta kedvezményekkel. E mögött nyílván két tényező áll. Az egyik, hogy főleg kisebb cégek esetében ténylegesen nem volt olyan munkavállaló, aki bármelyik kategóriába beletartozott volna. A másik, hogy nem volt olyan mértékű ez a kedvezmény az adott cég teljes közterheire vetítve, hogy érdemi könnyítésnek érezték volna a cégvezetők.

A kis- és közép vállalatok körében végzett konjunktúra felmérés reprezentatív módon, 500 cég vezetőjének válaszai alapján készült.