Garantált bérminimum 2026

Ugyan a kormány saját hatáskörben is határozhatott volna róla, a 2026. évi legkisebb bérről idén is tárgyalásos úton, a szociális partnerek alkujának eredményeként született meg a döntés. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók megegyezésének értelmében 2026. január 1-től a minimálbér havi bruttó összege 11%-kal 322 800 forintra, a garantált bérminimumé (ezt a köznyelvben szakmunkás minimálbérként és tévesen diplomás minimálbérként is emlegetik, valójában a szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozók legkisebb kötelező bére) 7%-kal 373 200 forintra emelkedik. A két bérkategória emelése mintegy 800 ezer embert érint Magyarországon, ennek többsége a garantált bérminimumot kapja.

A garantált bérminimum hetibér alkalmazása esetén 85 800 forint, napibérnél 17 160 forint, órabérnél 2145 forint lesz a 2026. január 1-jétől.

A garantált minimálbér nettója

Mivel ezek bruttó összegek, érdemes megnézni, mi marad a zsebben. A HR Portál bérkalkulátorával mindez gyorsan kiszámolható. A 373 200 forintos garantált bérminimum nettója 248 178 forint.

Mit jelent ez a munkaadóknak? Az a munkaadó, amely a 373 200 forintos garantált bérminimumot fizeti alkalmazottai után, annak összesen 421 716 forintba kerül egy ilyen munkavállaló.

Ezek napi 8 órás foglalkoztatás esetére vonatkoznak. Mi a helyzet részmunkaidőnél? 6 órás foglalkoztatás esetén a garantált bérminimum bruttó 279 900 Ft (nettó 186 134 Ft) havonta, 4 órás foglalkoztatásnál pedig bruttó 186 600 Ft (nettó 124 089 Ft).

Kinek jár a garantált bérminimum?

A garantált bérminimumra való jogosultsághoz két feltételnek szükséges együttesen érvényesülniük. Az egyik az, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel. A másik feltétel pedig az, hogy a munkakör betöltésének feltétele kell, hogy legyen ez a képzettségi szint. Az együttes szón azonban nagy hangsúly van. Amennyiben ugyanis a munkavállaló ilyen, emelt szintűnek minősített állást tölt be, de nem rendelkezik a szükséges képzettséggel, végzettséggel, abban az esetben az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sérülne, ha magasabb bért kapna. Ilyenkor ugyanis pusztán a pozíciónál fogva kevesebb erőfeszítéssel érné el ugyanazt a díjazást. Hasonlóképpen nem jár pusztán azért garantált bérminimum, mivel a munkavállaló jól képzett, de az a pozícióhoz nem is szükséges.

Tipikus munkakörök, ahol legalább garantált bérminimum jár

Ipari és műszaki területeken:

- szakmunkások (pl. lakatos, hegesztő, villanyszerelő),
- gépkezelők,
- karbantartók,
- technikusok.

Kereskedelemben és szolgáltatásokban:

- eladók, pénztárosok (ha szakképesítés előírt),
- szakácsok, cukrászok,
- fodrászok, kozmetikusok,
- raktári dolgozók, logisztikai munkatársak (szakképesítéshez kötve).

Irodai és adminisztratív munkakörökben:

- könyvelők,
- bérszámfejtők,
- ügyintézők (ha végzettség előírás),
- pénzügyi asszisztensek.

Egészségügy és szociális terület:

- ápolók,
- asszisztensek,
- gondozók (képesítéshez kötött munkakörök).

Kik nem tartoznak a garantált bérminimum alá?

Szakképzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozók, például:
- betanított munkások,
- takarítók,
- segédmunkások,
- csomagolók (ha nem szükséges képesítés).

Ők a minimálbérre jogosultak, nem garantált bérminimumra. (A minimálbérről bővebben itt olvashat.)

Így nőtt a garantált bérminimum

A garantált bérminimumot egyébként 2006-ban vezette be a Gyurcsány-kormány. Akkor még kettébontották: a két évnél kevesebb tapasztalattal rendelkező szakképzetteknek minimum 65 625 forintot, míg az ennél több szakmai múlttal rendelkezőknek legalább 68 750 forintot kellett a munkaadóknak fizetniük. Ez a kettébontás 2010-től szűnt meg, akkortól már csak egy összeget határoznak meg a garantált bérminimumnak.

Így alakult a garantált bérminimum összege az utóbbi tíz évben:

2016: 129 000 forint
2017: 161 000
2018: 180 500
2019: 195 000
2020: 210 600
2021: 219 000
2022: 260 000
2023: 296 400
2024: 326 000
2025: 348 800
2026: 373 200