Folyamatosan nő a túlórák száma törvénymódosítás nélkül is

Az Mt. módosítása révén lényegében a munkavállaló és a munkáltató megállapodásától függne, hogy a mostani 250 órás túlóra-keret 400 órára emelkedhessen. A fő indokok között az szerepel, hogy így többet kereshetne a dolgozó A Policy Agenda (PA) által készített, és múlt héten nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a dolgozói társadalom 83 százaléka nem ért egyet a javaslattal. Sőt, egy májusi felmérésből kiderül, hogy csak a több pénz, nem elég vonzó a túlóra végzéséhez. A dolgozói társadalom negyedik legerősebb félelme, hogy "a sok munkával töltött idő miatt konfliktusom lesz a magán-/családi életemben".

A napi.hucikke szerint a kormány javaslata mögött a munkaerőhiány is szerepet játszik. Csökken az aktív korú társadalom létszáma. Miközben 2008-ban a 18 év és a nyugdíjkorhatár közötti létszám 6,3 millió ember volt, 2018-ban már csak 6,2 millió fő, annak ellenére, hogy a korhatár két évvel emelkedett.

További gond, hogy az osztrák és német munkaerőpiac százezreket csábított el dolgozni. Ezt pedig azonnali intézkedésekkel, három módon lehetne kezelni (belső tartalékok kiaknázása, külföldi munkavállalók bevonása, meglévő dolgozók munkaidejének növelése). A lap emlékeztet, hogy most épp e harmadik lehetőséget akarják a parlamentben megszavazni.

A KSH adatai szerint folyamatosan nő a ledolgozott munkaórákhoz képest a túlórák aránya. Az idei harmadik negyedévi adat (7,99 óra/év) 2008-hoz képest 33, 2014-hez képest pedig 10 százalékkal magasabb. Miközben 2014-ben a túlórák aránya a munkaórák számából 1,79 százalék volt, addig ez 2018-ra a tizedével, 2 százalékra növekedett. Ebből látható, hogy a munkaerőpiac így reagál a munkaerőhiányra. A Policy Agenda a szektorokat vizsgálva azt találta, hogy leginkább a közigazgatásban volt magas a túlóra száma, egészen pontosan 51 százalékkal nőtt az elmúlt négy évben. A mezőgazdaság 27 százalékkal a második, a pénzügyi,biztosítási tevékenység pedig 23 százalékkal a második. Az ágazatok közül a negyedik helyre a vízellátás, hulladékgazdálkodás került 22, az ötödikre pedig a kereskedelem, gépjárműjavítás 15 százalékkal.

Igaz, ezt a szakpolitikai kényszert, "jó kormányzással" lehetett volna kezelni. A PA elemzése szerint taktikai és politikai hiba volt, hogy nem voltak képesek megállapodni a szakszervezetekkel. Egy olyan időszakban, amikor a kormánynak kifejezetten lehetősége lett volna egy csomag keretében (ebbe a minimálbér emelése, a cafeteria, egy országos bérajánlás is beletartozott volna) kompromisszumot elérnie, hiba volt a merev ragaszkodás az eredeti szándékhoz – írja végül a lap idézve az elemzést.

napi.hu