A lakásfenntartási támogatás hiánya a legszegényebbeket sújtja

Idén március 1-jével megszűnt a normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás.Tavasz óta már az önkormányzatok saját döntési hatáskörébe tartozik, hogy „települési támogatás” keretében nyújtanak-e egyáltalán támogatást az adósságokkal és lakhatási problémákkal küzdő háztartásoknak, és ha igen, kiknek és milyen feltételekkel. A Habitat for Humanity Magyarország felmérte, hogyan változott a lakhatási támogatások mértéke, a segélyezettek köre, és milyen hatással lehet ez a rászorulók lakhatási helyzetére.

Egyre kevesebb segítséget kapnak a szegények

A kifejezetten lakásfenntartási kiadásokat kompenzáló állami támogatások az utóbbi 9 évben 130 milliárd forintról 0-ra csökkentek, miközben növekszik a lakástulajdon-szerzést támogató programok költségvetése (pl. Lakástakarék-pénztárak állami támogatása, Családi Otthonteremtési Támogatás). A probléma ezzel az, hogy míg az előbbi a legszegényebbeket célozta, az utóbbi jelentős önerőt feltételez, azaz elsősorban a középosztályt vagy a jobb jövedelmi helyzetben lévőket támogatja és semmilyen segítséget nem nyújt a rászorulóknak – véli a Habitat.
Az idén március 1-ig lakásfenntartási kiadásokhoz folyósított támogatást, háztartás nagyságtól függően a 40-60 ezer Ft/ fő alatti jövedelmű háztartások vehették igénybe. A támogatás csekély összegű volt ugyan (átlagosan 3870 Ft/hó), de a nagyon alacsony jövedelmű, soktagú háztartásoknak még így is jelentős és rendszeres segítséget jelentett. Egy hattagú, 80 ezer forint összjövedelmű család esetében ez az összeg akár havi 10 ezer forintot is kitett.

Az adósságkezelési szolgáltatás évente kb. tízezer számlabefizetéssel elmaradt szegény háztartásnak segített adósságaik törlesztésében átlagosan kb. 107 ezer forint összegű támogatással és tanácsadással.

Így támogatják az önkormányzatok a lakásfenntartást

A vizsgált települések mintegy 20 százalékában, köztük több olyan településen, ahol korábban sokan kaptak lakásfenntartási támogatást, egyáltalán nincs márciustól lakhatási támogatás. Ugyan az önkormányzatok 90 százaléka kap továbbra is állami támogatást a segélyezéshez, de a támogatás céljainak és kedvezményezettjeinek meghatározásában teljesen szabad kezet kaptak.

31 önkormányzat példáját vizsgálva megállapítható, hogy azok többsége helyettesíti a megszűnő lakásfenntartási támogatást valamilyen saját támogatással, azonban azok jellemzően szűkösebbek, mint az korábbi normatív lakásfenntartási támogatás. A többtagú, 30 ezer Ft/fő alatti havi jövedelmű családok kevesebb támogatásban részesülnek mint korábban, míg az egy- és kétszemélyes 40-60 ezer Ft/fő havi jövedelmű háztartások számos településen akár magasabb lakásfenntartási támogatásban részesülhetnek mint korábban. Minél szegényebb és minél nagyobb egy család, a változások annál negatívabban érinthetik.

A másik kirajzolódó tendencia, hogy az önkormányzatok jelentős része szubjektíven megítélhető, a kérelmező emberek magánszférájával kapcsolatos feltételekhez köti a támogatás megadását. Ezek között szerepel a mellékhelyiség tisztasága, a kert és az udvar gondozottsága, vagy a kutya chip-pel való ellátása. Sok településen egyáltalán nincsenek támogatási feltételek meghatározva, hanem a polgármester, a jegyző vagy a polgármesteri hivatal alkalmazottai döntik el, ki jogosult támogatásra és ki nem. Mindkét helyzet veszélyesen nagy teret enged az önkényes döntéseknek, és növelhetik a leginkább rászorulók kiszolgáltatottságát.

Súlyosbodhat az adósság-válság

Korábban is csak a 40 ezernél nagyobb népességszámú városokban volt kötelező az adósságkezelési szolgáltatás. A vizsgált települések közül két ilyen város, Hódmezővásárhely és Miskolc ezt teljes egészében megszüntette. Azok az önkormányzatok, amelyek a támogatást megtartották, jellemzően lecsökkentették az összegét és a korábbi jövedelemhatárnál magasabb jövedelműek számára is elérhetővé tették azt. A jövedelemhatárok kiterjesztése miatt félő, hogy a legrászorultabb helyzetben lévőknek a vélhetően erősebb érdekérvényesítéssel rendelkező alsó-középosztállyal kell versenyezniük a szűkösebb adósságcsökkentési támogatásokért.

Tovább mélyülhet a szakadék

Mivel a kormányfő kijelentette, hogy 2018-ig az összes segélyt felszámolják, a szegények helyzete vélhetően még nehezebb lesz. Várhatóan folytatódni fog a vizsgált települések rendeletei alapján kirajzolódó tendencia, hogy az önkormányzatok a támogatásokat egyáltalán nem, vagy nem úgy fogják pótolni, hogy az a leginkább rászorulókat segítse.

A Habitat for Humanity Magyarország szerint ezzel szemben központi lakásfenntartási támogatásra van szükség, amely a háztartás nagyságát, jövedelmét és lakásfenntartási kiadásaik mértéke alapján célzottan nyújt támogatást a leginkább rászoruló családok részére. A háztartások adósságának kezelésére pedig átfogó program kidolgozása szükséges, amely az egyszeri adósságelengedést és az eladósodás mélyülését megelőző adósságkezelési tanácsadást is magában foglalja.