A magyar Z-generációs fiatalok közel fele külföldre menne dolgozni

Munkaerőhiány: Rendszerszintű probléma

A gazdasági lassulás ellenére a magyar munkaerőpiac továbbra is feszes, a munkanélküliségi ráta áprilisban 3,9% volt, ami alacsonynak számít. Továbbra is munkaerőhiányos a magyar gazdaság. A demográfiai tendenciák pedig nem sok jót vetítenek előre ezen a téren a jövőre nézve, hiszen a társadalom egész Európában idősödik: 2030-ra már 55% lesz az 50 év felettiek aránya a teljes lakosságon belül az EU-ban. Számos ágazatban a hiányszakmákban éppen ezért gazdasági szükségszerűség, hogy a hiányzó munkaerőt a magyarországi cégek Európai Unión kívüli, akár távoli országokból pótolják – hangzott el a WHC Csoport főtámogatásával megrendezett Business Fest üzleti fesztivál HR szakmai szekciójában.
 
A számos területet, főleg az ipari termelő szektort érintő munkaerőhiány miatt az utóbbi időszakban egyre inkább előtérbe került hazánkban az EU-n kívülről, akár távoli országokból érkező vendégmunkások foglalkoztatása a hiányszakmákban. A magyarországi vállalatok tapasztalata eddig összességében kedvező a harmadik országból érkező munkaerő kapcsán: az ide érkező külföldiek általában motiváltak, lojálisak, aránylag könnyen és gyorsan alkalmazkodnak az itteni viszonyokhoz, illetve alacsony körükben a fluktuáció.
 
Pozitív tapasztalatok a harmadik országokból érkezőkkel
 
Csonka Veronika, a WHC Csoport Nemzetközi toborzási üzletágvezetője Boros Tündével, a Flextronics DL toborzási felelősével beszélgetett arról, hogy a hazánkban közel 7.000 főt foglalkoztató elektronikai világcég 2017 óta foglalkoztat ukrán, míg tavaly óta immár Fülöp-szigeteki munkavállalókat is. A nagyvállalat tapasztalatai kapcsán Boros Tünde arról számolt be, hogy mind az ukrán, mind a Fülöp-szigeteki munkavállalók beilleszkedése gördülékeny és problémamentes volt, köszönhetően annak, hogy alaposan és időben felkészítették a szervezetet és érzékenyítették a magyar munkavállalókat, nagy hangsúlyt fektetve a belső kommunikációra.
 
„Vállalatunk számára a lehető legjobb döntés volt a külföldi dolgozók alkalmazása. Foglalkoztatásuk jóvoltából egyaránt stabilizálódott a termelés és a szervezet, nagymértékben lecsökkent a fluktuáció. Ennek köszönhetően lehetőség nyílt arra, hogy más fontos területekre, például a hatékonyságnövelésre fókuszáljunk. A különböző országokból, kultúrákból származó munkavállalók rövid idő alatt képesek alkalmazkodni egymáshoz, a magyar munkavállalók számára pedig pozitívum, hogy a csökkenő munkaerőhiány miatt kevesebb a túlóra, kiszámíthatóbb a működés” – hívta fel a figyelmet a szakember.
 
Óriási fluktuáció speciális helyzetben  

A hazánkban ukrán, Fülöp-szigeteki és indonéz munkavállalókat is alkalmazó Continental technológiai vállalat az ukrajnai háború miatt egy teljesen új helyzetben találta magát: az ukrán kollégák körében ugyanis 70-80%-ra növekedett a fluktuáció, a dolgozók családtagjai pedig tömegesen érkeztek menekültként Magyarországra. A kialakult helyzetre reagálva a Continental a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen hosszú távú integrációs programot dolgozott ki az ukrán munkavállalók családjai számára.
 
„A családegyesítésre, beilleszkedésre fókuszáló, átfogó programunk célja, hogy ukrán munkavállalóink és az országba érkező hozzátartozóik egy év alatt teljesen önellátó, társadalmilag integrált családokká váljanak. A program keretében első körben 100 ukrán család számára tettük lehetővé, hogy a korábbi munkásszálló helyett saját lakásba költözzenek, melyet az otthonuknak tekintenek. A gyermekek számára megszervezzük az iskolai beiratkozást, taníttatást, segítünk az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben, a nyelvtanulásban, illetve elősegítjük, ösztönözzük a közösségi életet” – összegezte Kalmár Ákos, a Continental magyarországi HR vezetője.
 
Mi vár a jövő fiataljaira?
 
A külföldről érkező munkavállalók mellett a digitalizáció témakörére is kiemelt figyelmet fordítottak a HR Festen. Az elmúlt években amúgy is gyors ütemű digitalizációt a koronavírus-járvány még tovább pörgette. A munkakeresők többsége ma már szinte kizárólag az online térben tájékozódik, a tendenciát lekövetve pedig a HR-esek és toborzók is újabb és újabb digitális megoldásokat integrálnak folyamataikba.
 
A Zyntern álláskereső portál rendezvényen közzétett kutatása rávilágított, hogy a Z-generációs fiatalok közel fele (47,2%-a) tervez az elkövetkezendő öt éven belül külföldön munkát vállalni. A felmérés továbbá arra is rávilágított, hogy a fiatalok leginkább online keresnek és találnak munkát.
 
Hamarosan a HR Portal részletes beszámolóját is olvashatják a rendezvényről.

Fotó: unsplash.com