A megszorítások űzik külföldre a magyar munkavállalókat

Az uniós csatlakozás, a külföldi munkaerőpiacok megnyílása, vagyis 2004 óta lassan növekszik a külföldön munkát vállaló és a kivándorló magyarok száma is. De az uniós csatlakozást követően az emberek korántsem érezték, hogy csak külföldön lehetne boldogulni.

A fordulópontot az adatok tanúsága szerint 2007 hozta el, a második Gyurcsány-kormány első megszorításai, a reáljövedelmek mérséklődése lehetett a kiváltó ok.

A folyamat 2010 óta ismét felgyorsult a kutatók adatai szerint, bár pontos statisztikája senkinek nincs - írja a Népszabadság. 2010-ben a magyarok mintegy két százaléka élhetett külföldön, vagyis félmillió helyett mintegy 200 ezren.

A gyorsulás oka a gazdasági válság mellett az, hogy a magyarok hagyományos célországai (Ausztria és Németország) 2011-ben teljesen megnyitották munkaerőpiacukat az új tagok előtt. A Jobinfo.hu szerint a külföldi munkát kínáló pozíciók népszerűsége tavaly tovább emelkedett - különösen 2012 első felében.

Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója szerint az, hogy Magyarország a következő években Romániához hasonló emigráns országgá válik-e, vagy a külföldre távozók száma fokozatosan csökkenni kezd, elsősorban a gazdasági mutatókon, a reálkeresetek alakulásán, az álláspiac helyzetén és az ezzel kapcsolatos várakozásokon, illetve nem elhanyagolható mértékben az oktatási és az egészségügyi rendszer átalakításán és az emberek bizonytalanságérzetén múlik majd.

A magyar migránsok száma és aránya jelenleg nagyobb, mint bármikor korábban, de jóval kisebb, mint más térségbeli országok állampolgáraié.

Népszabadság