A távollét-kezelés nem teher, hanem stratégiai cél kellene, hogy legyen

Bryon Bass, a 22 000 tagot számláló Disability Management Employer Coalition (DMEC) vezérigazgatója szerint a távollét-kezelés területe sorsfordító szakaszhoz érkezett. A 2026-os nashville-i éves konferencián több mint 800 résztvevő előtt elmondta, hogy az elmúlt évek az alapozásról szóltak, mostantól viszont a terület stratégiai megerősítése a cél. A szakember hangsúlyozta, hogy a távollét nem csupán adminisztratív feladat, hanem az üzletmenet szerves része.

MI és jogszabályi útvesztők

A szakma legnagyobb kihívása továbbra is a folyamatosan változó jogszabályi környezet és a különböző állami szintű előírások követése. A mesterséges intelligencia (MI) megjelenése bár kínál lehetőségeket – például a komplex jogosultsági szabályok értelmezésében –, a jelenlegi tesztek szerint az MI mindössze 65%-os pontossággal működik ezen a téren. Ezért Bass szerint elengedhetetlen a humán szakértelem megőrzése és a technológia okos integrálása a munkafolyamatokba.

A távollét dominóhatása

Sok felsővezető még mindig teherként vagy negatív költségtényezőként tekint a betegszabadságokra vagy a fizetett családi távollétekre. Ez azonban veszélyes szemlélet: ha egy szervezet nem készül fel megfelelően egy munkavállaló kiesésére, a megmaradt kollégák munkaterhelése hirtelen megnő. Ez gyakran vezet stresszhez és kiégéshez, ami miatt pár hónappal később a segítő kollégák is távozni kényszerülnek. Ezt a dominóhatást csak tudatos, stratégiai tervezéssel és a munkacsoportok felkészítésével lehet megállítani.

Akadálymentesség és szemléletváltás

Bass rávilágított egy másik égető problémára is: a fogyatékossággal élőkkel szembeni stigmákra. Még mindig inkább az ép testű emberek számára tervezünk, ahelyett, hogy a teljes populációt vennénk alapul – fogalmazott a vezérigazgató. A szakértő szerint a jövő sikeres vállalatai azok lesznek, amelyek felismerik a távollét-kezelés értékét, és a fogyatékossággal élőket nem „kevesebbnek”, hanem más képességekkel rendelkező, értékes munkaerőnek tekintik.

Forrás: HR Dive