A Tesco-ügy miatt mondott le a miniszteri biztos

A Hírszerző információi szerint szeptember elején felmondott Jaross Tamás, a nemzetgazdasági miniszter kereskedelemért felelős biztosa. Ezzel ő lett az első olyan magas kormányzati pozíciót betöltő személy, aki távozott az Orbán-kabinettől. Kinevezésekor nem kis feladatot kapott, a hazai kereskedelem talpra állításán kellett volna dolgoznia, megbizatása azonban alig több mint egy hónapig tartott. Úgy tudjuk, azért lépett ki, mert nem értett egyet a kormány hipermarketek ellen tervezett intézkedéseivel.

A lap piaci forrásai szerint a kormány a hazai beszállítókat és a hazai üzletláncokat (például a CBA-t, a Coopot vagy a Reált) akarja helyzetbe hozni a multinacionális hipermarketekkel szemben, Jaross Tamás viszont, aki 1993-tól 2005-ig a magyarországi Metro áruházak vezérigazgatója volt, a kereskedők és a beszállítók viszonyának rendezésében együtt akart működni az egész piaccal, beleértve az áruházláncokat is.

Azt, hogy nem alakul túl jól a multik lobbistájának tekintett miniszteri biztos és megbízói viszonya, már két héttel kinevezése után sejteni lehetett. A Magyar Nemzet augusztus közepén közölte, a miniszteri biztos arra kérte a napilapot, hogy a sok negatív hír ellensúlyozására a Tescóról jelenjen meg végre egy jó cikk is. A napilap emellett kitért arra is, hogy a miniszteri biztos kormányzati kinevezése ellenére a Metro felügyelőbizottsági tagja maradt a cégnyilvántartási adatok szerint (a Metro pár nappal később közölte, Jarosst kinevezése előtt visszahívták a felügyelőbizottságból, csak az adatokat nem írták át).

Kemény világ köszönt a hipermarketekre?

A miniszteri biztos a cikk megjelenéséig nem válaszolt a Hírszerző megkeresésére. A kormány koncepcióját abból a törvénymódosítás-tervezetből szűrhetjük le, amelyben a beszállítók javára változtatnák meg a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvényt. Fontos megjegyezni, az hogy a kormány a hazai üzletláncoknak is kedvezni akar a törvénymódosítással, a tervezetből nem derül ki.

A Hírszerző birtokába jutott dokumentum szerint az eddigi 500 millió helyett 2 milliárd forintra emelnék a tisztességtelen magatartásért járó bírság plafonját, emellett a kereskedőnek kétszeresen meg kellene térítenie a beszállítónak okozott kárt és még az üzletét is bezárathatná 30 napra a hatóság (a két utóbbi büntetés a törvény előző kormány idején elfogadott, idén januárban éltebe lépett változatában nem szerepelt).

Ezen túlmenően a kormány a termék beszeerzési árának 3 százalékára korlátozná a beszállítóktól követelhető díjak mértékét, amit az áruházláncok általában a marketing- és a logisztikai költségekhez való hozzájárulásként, illetve "polcpénzként" kérnek beszállítóiktól (ezek a költségek eddig általában a termék beszerzési árának 25 százaléka körül alakultak, vagyis a kormány keményen megnyirbálná a kereskedők mozgásterét).

A kereskedőknek emellett megtiltanák, hogy beszállítóik árai alá csökkentsék termékeik árát, sőt árengedményeiket nem hirdethetnék a sajtóban. Az a módosítás is a beszállítók pozícióját védi, hogy nem ellenőrizhetnék beszállítóik gyártóhelyiségeit. Az új szabályozás tovább szűkítené a fizetési határidőt is, az eddigi 30 napos fizetési határidőt a zöldség-gyümölcs, illetve a romlandó áru esetében 15 napra csökkentenék. Az új szabályok attól is védenék a beszállítókat, hogy a kereskedő azt követelhesse tőlük, vásárolják vissza az el nem adott termékeket.

Forrás: Hírszerző