"Aki a közszolgákat nem becsüli meg, saját jövőjét éli fel"

Michalkó Péter, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Szakszervezetének (ADOSZT) elnöke a tiltakozó megmozduláson hangsúlyozta: nem adóforintokból demonstrálnak, a résztvevők szabadságot vettek ki, a többiek pedig most is végzik a dolgukat.

Tavaly az APEH és a VPOP is elvégezte munkáját, sőt a túlórák révén kiemelkedően teljesített, ennek köszönhetően az adóbevételek visszaesése kisebb volt, mint amekkora a gazdasági visszaesésből következett volna - hangzott el a két adóigazgatási szerv tavalyi teljesítményének bemutatásakor.

Michalkó Péter elmondta: három éve nem emelték a fizetésüket, elvették a 13. havi bért, a cafeteria juttatások pedig a legalacsonyabbak között vannak. Az átlagos járandóság tavaly 25 - egyes területeken 36 - százalékkal csökkent, az adóhatóság dolgozói kétszer-háromszor nagyobb reálkereset-csökkenést szenvedtek el, mint a versenyszféra (0-2 százalék) vagy a közszféra (10 százalék). Hangsúlyozta: tudják, hogy mindenkinek áldozatot kell hoznia, nem is különleges elbánást kérnek, csupán azt, hogy amiért megdolgoztak, azért kapják meg a járandóságukat.

Holecz Gábor hozzátette: nem csak többletbevételt termeltek, hanem többletfeladatokat is végeztek, jelentős túlmunkával túlteljesítve, amit előírtak számukra. Azért vannak itt, hogy a 2009-ben bekövetkezett reálbércsökkenés kompenzálását követeljék, illetve egy megfelelő mozgóbérrendszert. Hangsúlyozta: a mindenkori kormány csak úgy tud egy társadalmi elosztórendszert működtetni, ha az annak alapját szolgáltató adóigazgatásban dolgozók keresetét legalább a megélhetési szintre felemeli.

Nettó 77 ezer forint 18 év köztisztviselői munka után

A demonstráción felolvastak két levelet is. Az egyik egy adóhatósági dolgozóé volt, aki ismertette: 42 évesen, középfokú végzettséggel, 18 év köztisztviselői munka után, az adójóváírás nélkül nettó 77.600 forintot visz haza, ami már súrolja a megaláztatás határát. A számlákat még éppen ki tudják fizetni, de gyermekük felsőfokú tanulmányaihoz már szülői segítséget kellett kérniük. A VPOP-nál 15 éve dolgozó, kétgyermekes pénzügyőr törzsőrmester pedig arról számolt be, hogy 13. havi fizetését elvonták, majd a harmadik negyedévben a mozgóbért is, így a családi pótlékkal és gyessel együtt 140 ezer forintból kell gazdálkodniuk, amiből a rezsi és a hitel kifizetése után 20 ezer marad a megélhetésre, ezért a nyugdíjas szülők támogatására szorulnak.

Aki a közszolgákat nem becsüli meg, saját jövőjét éli fel

A rendezvényen részt vett Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke, aki az általa képviselt szervezet támogatásáról biztosította a résztvevőket, és a szakszervezetek közötti összefogásra buzdított.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke egyebek mellett kiemelte: az, amiért az adóigazgatásban dolgozók küzdenek, az egész magyar közszolgálat érdeke, s amit a költségvetés számára megteremtettek, az a közszolgálat működése számára nélkülözhetetlen. - Aki a közszolgákat nem becsüli meg, saját jövőjét éli fel - figyelmeztetett.

A demonstráció résztvevői közfelkiáltással petíciót fogadtak el, amelyet a pénzügyminiszternek címeztek, ezt Pichler Ferenc, a PM szóvivője vette át az ADOSZT és a VPFSZ elnökétől a miniszter nevében.

Oszkó a tárgyalóasztalnál várja a szakszervezeteket

Oszkó Péter szerint az APEH és a VPOP szakszervezetei olyan problémák miatt igyekeznek a felelősséget rá hárítani, ami sokszor az ő mulasztásukból fakad. A pénzügyminiszter internetes blogjában elismerte, hogy tavaly a mozgóbér kiesése miatt valóban elszenvedtek egy egyszeri jövedelemcsökkenést az adóhatósági dolgozók, de ennek kezelésére megvalósítható megoldási javaslatot korábban is csak ő vagy a közvetlen munkatársai vetettek fel.

A pénzügyminiszter internetes naplójában csütörtökön azt írta: mindig ő volt a kezdeményező fél a megegyezésben, és várja a tárgyalóasztalnál a szakszervezeteket. Elárulta: azt is ő javasolta, hogy a bevételi előirányzatok helyett a PM bevételi prognózisokhoz viszonyítsák a hatósági teljesítményt és a 2010-es mozgóbér feltételrendszerét ennek alapján rögzítsék.

Szerinte az, hogy a szakszervezetek "elkezdtek a cafeterián lovagolni és magasabb keretet követelni, a juttatási rendszer problémáinak meg nem értését mutatja".

Oszkó Péter várja a szakszervezeteket újra a tárgyalóasztalnál, hogy végre letárgyalják a normalizált 2010-es juttatásokat, "ahogy azt furcsa módon nekem kellett felvetni".