Alig függnek a szociális juttatások az anyagi helyzettől

Az EU-ban jellemzően az öregségi jutattások emésztik fel a jóléti kiadások forrásainak legnagyobb részét, Magyarországon ez a teljes büdzsé 40 százaléka, de például Lengyelországban és Olaszországban az 50 százalékot is meghaladja - áll a KSH elemzésében.

Hazánk az EU-átlagnál többet költ a rokkantak, a családok és a gyermekek támogatására. Az utóbbiakra a támogatások 13,2 százalékát, vagyis a GDP 3 százalékát költjük, szemben az EU-országok 8 százalékos arányával, ami átlagosan a GDP 2,3 százaléka. Az egy főre jutó ellátások összege is ezen a téren közelíti meg a legjobban az uniós átlagot - írja a Világgazdaság cikke.

A betegséggel összefüggő kiadások 2005-ben még meghaladták az uniós átlagot, azóta viszont rendre elmaradnak attól, 2009-ben közel 5 százalékkal. Az egy főre jutó érték emellett tíz százalékkal esett vissza.

A szociális rendszer működtetése 2009-ben Magyarországnak a GDP 23,4 százalékát kitevő összegbe került, míg az EU-27 átlag 29,5 százalék. A juttatások egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt értéke az EU-27 átlagának fele volt.

Itthon az EU-országokéhoz képest kevéssel nagyobb a pénzbeli juttatások aránya az - EU-ban egyre növekvő arányú - természetben nyújtott formákkal, szolgáltatások részarányával szemben. Magyarországon a pénzbeli ellátások 2009-ben 68,3 százalékot tettek ki, az uniós átlag 65,1 százalék volt.

Hazánkban minden gyermeket nevelő család részesül valamilyen pénzbeli juttatásban, három vagy több gyermek esetén ez a családok jövedelmének 26 százalékát teszi ki.

A magyarországi ellátásoknak csupán kis része, 5,1 százaléka függ a kedvezményezett anyagi helyzetétől, ez az arány az unióban 11,2 százalékos.

Világgazdaság