Alulreprezentáltak a női műsorvezetők és riporterek
Friss felmérés szerint a nők mind műsorvezető-riporterként, mind híralanyként alulreprezentáltak a médiában, ráadásul a sajtó anyagok sztereotip, sokszor valótlan képben tüntetik fel őket - írja az ELTE hírlevele.
A szakértők szerint a hagyományos médiaplatformok nemi aránytalansága az online média világában is kimutatható.
Összesen 108 országra kiterjedő vizsgálat szerint öt éve változatlanok a nemi arányok a riporterek körében, annak ellenére, hogy az időszakot megelőző tíz évben fokozatosan 28-ról 37 százalékra emelkedett a női médiaszemélyiségek aránya.
A Global Media Monitoring Project kutatása szerint a televízió csatornák alkalmazzák a legtöbb nőt, míg a nyomtatott sajtóban a legkevesebb a női újságíró. A televíziós szakmában 44, a print lapoknál 33 százalék a nők aránya.
A "Who Makes the News" címet viselő, több mint ezer online, nyomtatott és elektronikus hírszolgáltatást, 17 ezer hírt és 38 ezer hírszereplőt vizsgáló felmérése szerint az utóbbiak 76 százaléka férfi és csak 24 százaléka nő, ami csak alig 3 százalékos emelkedést jelent a 2005-ben mért arányokhoz képest.
A szakértők megállapításai szerint a hírek alig 13 százaléka fókuszál kifejezetten a nőkre, a nők háztartási szerepükön kívül semmilyen más élethelyzetben nincsenek a valós társadalmi arányukat bemutatva, ráadásul az összes hír 46 százaléka erősíti a nemi szerepekre vonatkozó sztereotípiákat.
A hírekben a szakértői kommentárok jelentős részét férfiak adják: öt megkérdezett szakértőből csak egyetlen egy nő. A riportműsorokban továbbra is többségében férfiak a riporterek, bár 2000 óta - a tudomány és egészségügy témája kivételével - minden témakörben nőtt a női riporterek aránya.
A kutatók a hagyományos médiaplatformok és online sajtófelületek összevetése alapján azt találták, hogy a modernebb médiaágazatokban a nők hátrányos megkülönböztetése nem csak egyértelműbben, de koncentráltabban is jelentkezik. Megállapításaik szerint ugyanis az online sajtó a hagyományos médiaágazatoknál is kevesebb nőt foglalkoztat, és az online megjelent hírek 40 százaléka sztereotip képet fest a két nem képviselőiről
A nemi arányok kiegyensúlyozatlanságára való tekintettel a 2010-es kutatás akciótervet is javasol a helyzet kezelésére. Többek között gender érzékeny média kódex kidolgozását sürgetik, illetve szükségesnek tartják, hogy az újságírói képzéseken belül a média és a gender-kérdés viszonyával foglalkozó tárgyak is helyet kapjanak - olvasható az ELTE hírlevelében.
Összesen 108 országra kiterjedő vizsgálat szerint öt éve változatlanok a nemi arányok a riporterek körében, annak ellenére, hogy az időszakot megelőző tíz évben fokozatosan 28-ról 37 százalékra emelkedett a női médiaszemélyiségek aránya.
A Global Media Monitoring Project kutatása szerint a televízió csatornák alkalmazzák a legtöbb nőt, míg a nyomtatott sajtóban a legkevesebb a női újságíró. A televíziós szakmában 44, a print lapoknál 33 százalék a nők aránya.
A "Who Makes the News" címet viselő, több mint ezer online, nyomtatott és elektronikus hírszolgáltatást, 17 ezer hírt és 38 ezer hírszereplőt vizsgáló felmérése szerint az utóbbiak 76 százaléka férfi és csak 24 százaléka nő, ami csak alig 3 százalékos emelkedést jelent a 2005-ben mért arányokhoz képest.
A szakértők megállapításai szerint a hírek alig 13 százaléka fókuszál kifejezetten a nőkre, a nők háztartási szerepükön kívül semmilyen más élethelyzetben nincsenek a valós társadalmi arányukat bemutatva, ráadásul az összes hír 46 százaléka erősíti a nemi szerepekre vonatkozó sztereotípiákat.
A hírekben a szakértői kommentárok jelentős részét férfiak adják: öt megkérdezett szakértőből csak egyetlen egy nő. A riportműsorokban továbbra is többségében férfiak a riporterek, bár 2000 óta - a tudomány és egészségügy témája kivételével - minden témakörben nőtt a női riporterek aránya.
A kutatók a hagyományos médiaplatformok és online sajtófelületek összevetése alapján azt találták, hogy a modernebb médiaágazatokban a nők hátrányos megkülönböztetése nem csak egyértelműbben, de koncentráltabban is jelentkezik. Megállapításaik szerint ugyanis az online sajtó a hagyományos médiaágazatoknál is kevesebb nőt foglalkoztat, és az online megjelent hírek 40 százaléka sztereotip képet fest a két nem képviselőiről
A nemi arányok kiegyensúlyozatlanságára való tekintettel a 2010-es kutatás akciótervet is javasol a helyzet kezelésére. Többek között gender érzékeny média kódex kidolgozását sürgetik, illetve szükségesnek tartják, hogy az újságírói képzéseken belül a média és a gender-kérdés viszonyával foglalkozó tárgyak is helyet kapjanak - olvasható az ELTE hírlevelében.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról