"Anyagilag is kárpótolják az indoklás nélkül elbocsátott kormánytisztviselőket!"

A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése miatt egy indoklás nélkül kirúgott kormánytisztviselő keresetére, ugyanis ezzel megfosztották őt a valódi jogorvoslat lehetőségétől. A kormánytisztviselőt a Magyar Helsinki Bizottság sikeresen képviselte.

Mint írták: a strasbourgi bíróság egyhangú döntésében elfogadta a helsinki bizottság érveit, amely szerint indokolás hiányában értelmetlen a felmondás jogellenességének megállapítását kérni a magyar bíróságoktól. Az indokolás hiánya pedig a valódi jogorvoslat lehetőségétől fosztja meg a munkavállalót, ami sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított "tisztességes eljáráshoz való jogot", ezen belül a "bírósághoz fordulás jogát".

A közlés szerint a 2010-ben elfogadott kormánytisztviselői törvény lehetővé tette az indoklás nélküli felmentést. A KSZSZ és az MKKSZ korábban minden lehetséges fórumon kezdeményezte az egyéni képviselői indítványként előterjesztett törvényjavaslat elfogadásának megakadályozását, illetve két évvel ezelőtt kérték az Alkotmánybíróság felülvizsgálatát is.

A szakszervezetek megköszönik a helsinki bizottságnak, hogy felvállalta a panaszos kormánytisztviselők strasbourgi képviseletét, illetve felkérik a politikusokat, legyenek kezdeményezői az érintettek morális és anyagi kárpótlásának megvalósításában. Az Emberi Jogok Európai Bírósága július 10-én közzétett ítéletében elmarasztalta és összesen 9 ezer euró megfizetésére kötelezte Magyarországot egy közalkalmazott indoklás nélküli elbocsátása ügyében. A volt magyar közalkalmazott nő - akinek a nevét saját kérésére nem hozták nyilvánosságra - azzal érvelt, hogy miután 2010. szeptember 27-én indoklás nélkül bocsátották el állásából, nem fordult bírósághoz, hiszen nem tudott volna semmilyen ellenérveket felhozni a perbeli siker reményében az elbocsátás általa nem ismert indokaival szemben. Ezzel tehát szerinte sérült az a joga, hogy sérelem esetén bírósághoz fordulhat.