Augusztustól lehetne egyszerűbben foglalkoztatni

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásra vár, az ehhez kapcsolódó módosító javaslatokat első helyen kijelölt bizottságként hétfőn vitatta meg a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság.

A Font Sándor és Czomba Sándor fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslat szerint az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait a mezőgazdasági, valamint az idegenforgalmi idénymunkára, továbbá az alkalmi munkára lehet alkalmazni.

A javaslat szerint a közteher mezőgazdasági, valamint idegenforgalmi idénymunka esetén napi 500, míg alkalmi munka esetén napi 1.000 forint. A törvényjavaslat nem foglalkozik a jelenlegi törvény szerint egyszerűsített foglalkoztatási formának minősülő háztartásnál végzett alkalmi munkavállalás lehetőségével, mivel azt külön szabályozza majd a kormány.

A bizottság támogatta Gőgös Zoltán (MSZP) és képviselőtársai azon módosító javaslatát, miszerint az idegenforgalmi idénymunka fogalma helyett a "turisztikai idénymunka" megjelölés szerepeljen majd a törvényben.

A turisztikai idénymunka meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, ha a felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama egy naptári éven belül nem haladja meg a 120 napot.

A törvényjavaslat Koszorús László vonatkozó módosító javaslatának elfogadása után úgy változik, hogy az egyszerűsített foglalkoztatást a munkáltató akkor jelentheti be - telefonon vagy sms-ben vagy elektronikusan - ha előzetesen regisztrálta magát az ügyfélkapun. A bejelentéshez azonban a korábbi tervekkel ellentétben nem kell az adóhatóságtól a foglalkoztatáshoz kódszámot kérni.

A képviselők elfogadták azt a bizottsági módosító javaslatot is, amely többek között kimondja, hogy a nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1.370 forint naponta, napi 1.000 forint közteher esetén pedig 2.740 forint naponta.

Megvitatták az indoklás nélküli elbocsátást is

A bizottságban megvitattak két, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényhez kapcsolódó, zárószavazás előtti módosító javaslatot is. A törvényt Sólyom László köztársasági elnök június 14-én küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, mert nem értett egyet azzal, hogy a munkáltatók a kormánytisztviselőket indoklás nélkül menthetnék fel.

Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a bizottság előtt hangsúlyozta: Magyarországon minden munkavállalónak - beleértve a kölcsönzött munkaerőt is - joga van ahhoz, hogy megtudja, miért bocsátották el. A kormány számára a jelenlegi törvényi keretek között is biztosított, hogy meghozza a megfelelő személyi döntéseket a kormánytisztviselőket illetően, így a törvényre nincs is szükség - vélekedett. Hozzáfűzte: "óriási félelem" van a tekintetben, hogy a törvény nem fog itt megállni, és 2010 őszén kiterjesztik az önkormányzati köztisztviselőkre is.

A főtitkár jelezte azt is, hogy szakmai meggyőződésük és "érdekképviseleti lelkiismeretük" alapján kötelességük az Alkotmánybírósághoz fordulni a törvény miatt. A bizottság végül a Répássy Róbert (Fidesz) által jegyzett módosítót támogatta, amely a kormánytisztviselői jogviszonyt szabályozó törvény keretei közé vonja a közigazgatási, és a helyettes államtitkárt is. Az indoklásban kiemelik, hogy a javaslat "eleget tesz a köztársasági elnök levelében foglaltaknak azzal, hogy megteremti a közszolgálati jog különböző ágainak koherens rendszerét."