Az adóeljárást érintő főbb változások 2015-ben

2015. január 1-től működésbe lép az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER). A szabályozás alapján útdíj-köteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékügyleteket, illetve belföldi, nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést csak a szállítmányra vonatkozó érvényes EKAER-számmal rendelkező adózó folytathat. A 15 napig érvényes EKAER-szám igénylése céljából az adózónak előzetes bejelentést kell tenni a fuvar meghatározott részletes adatairól az adóhatóságnak.

Kockázatos élelmiszerek, illetve kockázatos termékek esetén (ezek köre később kerül meghatározásra) szigorúbb szabályok érvényesek, többek között a súly és az érték is hatással van a bejelentési kötelezettség terjedelmére. Emellett kockázatos termékek közúti fuvarozása esetén kockázati biztosítékot kell nyújtani.

A bejelentési kötelezettség nem teljesítésének jogkövetkezménye, hogy a be nem jelentve fuvarozott termék igazolatlan eredetűnek minősül, és az adóhatóság az áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki, emellett biztosítékként lefoglalhatja az árut.

További fontos változás, hogy az adóhatóság – alapelvi szinten – nem minősítheti ugyanazt az ügyletet különböző adózónként eltérően. Ennek értelmében az adóhatóság az adóellenőrzések során hivatalból köteles lenne figyelembe venni a vizsgált ügylet egyik szereplőjénél tett megállapításait a másik szereplő(k)nél folytatott eljárás során.

Emellett az is rögzítésre kerül, hogy a nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyok, ebből származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tények, illetve a nemzetközi szerződés államok közötti eltérő értelmezése nem eredményezheti az adóztatás kettős elmaradását. Az elfogadott módosító törvény alapján ezen ügyletek kapcsán megnyílna a hazai adóztatási jog. Amennyiben az adóalap nem állapítható meg, akkor az ügy összes körülményére tekintettel az adóhatóság becsléssel állapítja azt meg.

Amennyiben az adóhatóság a jövőben ellenőrzése során olyan, több adózót érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvények rendelkezéseinek megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja.

Szintén fontos, hogy 2015-től az internetes vásárlások forgalmáról az adóhatóság adatot kérhet a telekommunikációs szolgáltatást nyújtó cégektől.

Változnak a feltételes adómegállapítás szabályai is. A feltételes adómegállapítási határozat kötelező ereje a kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig fog terjedni (amennyiben nem történik jogszabályváltozás, tényállásváltozás, vagy nemzetközi jogi kötelezettség-változás), amely időszak egyszeri alkalommal, további két évvel meghosszabbítható lesz. Tartós feltételes adómegállapításnál – mely tényállásváltozáskor nem, de jogszabályváltozás esetén kötőerővel bír – az adózó kérheti, hogy a 3 éves kötőerő a kérelem benyújtását követő adóévben kezdődjön.

Újabb lehetőség, hogy az adózó feltételes adómegállapítási kérelem keretében kérheti, hogy az általa előzetesen felszámított áfa megosztására alkalmazni kívánt számítási módszer megfelelőségét erősítsék meg. Ez azonban nem terjeszthető elő egy kérelemként a jogügyletre vonatkozó kérelemmel.

Fontos adminisztratív változás, hogy az újonnan alakult társaságok az alakulásuk évében, illetve az azt követő adóévben az eddigi negyedévenkénti helyett havi áfa bevallásra kötelesek. Emellett kiemelendő, hogy negyedéves áfa-bevallásra kell áttérnie azon adózónak, akinek a tárgyévet megelőző második évben az áfa nélküli termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása meghaladja az 50 millió forintot.

PwC