Megjelent: 7 éve

Az Alkotmánybíróság nem vizsgálja a rokkantnyugdíjak ügyét

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) mélységesen csalódott az Alkotmánybíróságban, amiért az nem vizsgálta meg érdemben a rokkantnyugdíj eltörlésének alaptörvény-ellenességét, hanem formai okokra hivatkozva visszautasította a szervezet és több magánszemély által még tavaly nyáron benyújtott alkotmányjogi panaszt - írják közleményükben.

Szomorú, hogy a jogállamiság őrei még vizsgálatra sem tartják érdemesnek azt, hogy a több évtizedes társadalombiztosítási befizetéseken alapuló rokkantnyugdíj egyik napról a másikra megszűnhetett Magyarországon - olvasható a MEOSZ közleményében.

A szervezet szerint az Alkotmánybíróságtól elvárható lett volna, hogy mérlegelje a probléma társadalmi súlyát, amikor a héten a beadvány befogadhatóságáról döntött, az intézkedés ugyanis több százezer nehéz helyzetben lévő család további, drámai elszegényedését okozza. A beadvány a MEOSZ álláspontja szerint mind formai, mind tartalmi szempontból megfelelt az alkotmánybírósági törvényben lefektetett követelményeknek, a testületnek foglalkoznia kellett volna az abban felvetett, egyébként rendkívül súlyos alkotmányossági problémákkal.

A beadványozók szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló, tavaly januárban életbe lépett törvény több ponton sérti a jogállamiságot és számos alapjogba is ütközik. A kötelező társadalombiztosítási rendszerben szerzett nyugdíjjogosultságot nemcsak az öregségi, hanem a rokkantsági nyugdíj esetén is megilleti a tulajdonhoz való jog védelme. A rokkantnyugdíj eltörlése súlyosan diszkriminatív intézkedés, amellyel a törvény alkotói megsértették az érintettek tulajdonhoz való alapvető jogát. Az alkotmányos garanciákkal védett rokkantnyugdíj helyébe 30-50 ezer forint körüli ellátások léptek, amelyek bármikor csökkenthetők vagy megvonhatók, megállapításuknál nem számít, ki mennyi ideig dolgozott és ezalatt mennyit keresett.

A rendkívül alacsony összegű ellátások veszélyeztetik a súlyos beteg és fogyatékos emberek életét, egészségét, a törvény ezzel megsérti az emberi méltósághoz és a szociális biztonsághoz való jogukat. Mindezek ellenére az Alkotmánybíróság nem gondolta, hogy érdemben kéne foglalkoznia a törvénnyel, az ombudsman korábbi indítványa esetén is csupán részletkérdéseket vizsgált. A beadványban az is szerepelt, hogy az érintetteknek mindössze egy nap felkészülési idejük volt a jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között, ami sérti a jogbiztonság elvét, de a testület szerint a kellő felkészülési idő hiányának problematikája sem volt megfelelően kifejtve a panaszban.

Az Alkotmánybíróság szerdai döntését követően a megváltozott munkaképességű emberek már csak nemzetközi fórumon remélhetik a jogsérelmeik orvoslását - fejtik ki a közleményben. A MEOSZ támogatásával tizenhét magánszemély a strasbourgi emberi jogi bírósághoz is beadvánnyal fordult az ügyben. A MEOSZ reméli, hogy Strasbourgban ki fogják mondani, hogy a törvény nincs összhangban az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel.


  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Ezután önként vállalt túlmunka lesz a tanárok számára, ha kollégájukat helyettesítik

A Népszava birtokába került, egyelőre még nem nyilvános rendelettervezet szerint a tanórán kívüli oktatói feladatok közül jóval kevesebb tartozna... Teljes cikk

A feldolgozóipar és a kereskedelem a két húzóágazat Nógrád megyében

Nógrád megyében 2018-ban 2100 munkáltató társaság együttesen 16 216 embert alkalmazott. A munkavállalók 43,7 százaléka a feldolgozóiparban... Teljes cikk

Kubina Ádám lett az MKKSZ főtitkára

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöksége Kubina Ádámot nevezte ki főtitkárnak. Teljes cikk