Az Alkotmánybíróság nem vizsgálja a rokkantnyugdíjak ügyét
A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) mélységesen csalódott az Alkotmánybíróságban, amiért az nem vizsgálta meg érdemben a rokkantnyugdíj eltörlésének alaptörvény-ellenességét, hanem formai okokra hivatkozva visszautasította a szervezet és több magánszemély által még tavaly nyáron benyújtott alkotmányjogi panaszt - írják közleményükben.
Szomorú, hogy a jogállamiság őrei még vizsgálatra sem tartják érdemesnek azt, hogy a több évtizedes társadalombiztosítási befizetéseken alapuló rokkantnyugdíj egyik napról a másikra megszűnhetett Magyarországon - olvasható a MEOSZ közleményében.
A szervezet szerint az Alkotmánybíróságtól elvárható lett volna, hogy mérlegelje a probléma társadalmi súlyát, amikor a héten a beadvány befogadhatóságáról döntött, az intézkedés ugyanis több százezer nehéz helyzetben lévő család további, drámai elszegényedését okozza. A beadvány a MEOSZ álláspontja szerint mind formai, mind tartalmi szempontból megfelelt az alkotmánybírósági törvényben lefektetett követelményeknek, a testületnek foglalkoznia kellett volna az abban felvetett, egyébként rendkívül súlyos alkotmányossági problémákkal.
A beadványozók szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló, tavaly januárban életbe lépett törvény több ponton sérti a jogállamiságot és számos alapjogba is ütközik. A kötelező társadalombiztosítási rendszerben szerzett nyugdíjjogosultságot nemcsak az öregségi, hanem a rokkantsági nyugdíj esetén is megilleti a tulajdonhoz való jog védelme. A rokkantnyugdíj eltörlése súlyosan diszkriminatív intézkedés, amellyel a törvény alkotói megsértették az érintettek tulajdonhoz való alapvető jogát. Az alkotmányos garanciákkal védett rokkantnyugdíj helyébe 30-50 ezer forint körüli ellátások léptek, amelyek bármikor csökkenthetők vagy megvonhatók, megállapításuknál nem számít, ki mennyi ideig dolgozott és ezalatt mennyit keresett.
A rendkívül alacsony összegű ellátások veszélyeztetik a súlyos beteg és fogyatékos emberek életét, egészségét, a törvény ezzel megsérti az emberi méltósághoz és a szociális biztonsághoz való jogukat. Mindezek ellenére az Alkotmánybíróság nem gondolta, hogy érdemben kéne foglalkoznia a törvénnyel, az ombudsman korábbi indítványa esetén is csupán részletkérdéseket vizsgált. A beadványban az is szerepelt, hogy az érintetteknek mindössze egy nap felkészülési idejük volt a jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között, ami sérti a jogbiztonság elvét, de a testület szerint a kellő felkészülési idő hiányának problematikája sem volt megfelelően kifejtve a panaszban.
Az Alkotmánybíróság szerdai döntését követően a megváltozott munkaképességű emberek már csak nemzetközi fórumon remélhetik a jogsérelmeik orvoslását - fejtik ki a közleményben. A MEOSZ támogatásával tizenhét magánszemély a strasbourgi emberi jogi bírósághoz is beadvánnyal fordult az ügyben. A MEOSZ reméli, hogy Strasbourgban ki fogják mondani, hogy a törvény nincs összhangban az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel.
A szervezet szerint az Alkotmánybíróságtól elvárható lett volna, hogy mérlegelje a probléma társadalmi súlyát, amikor a héten a beadvány befogadhatóságáról döntött, az intézkedés ugyanis több százezer nehéz helyzetben lévő család további, drámai elszegényedését okozza. A beadvány a MEOSZ álláspontja szerint mind formai, mind tartalmi szempontból megfelelt az alkotmánybírósági törvényben lefektetett követelményeknek, a testületnek foglalkoznia kellett volna az abban felvetett, egyébként rendkívül súlyos alkotmányossági problémákkal.
A beadványozók szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló, tavaly januárban életbe lépett törvény több ponton sérti a jogállamiságot és számos alapjogba is ütközik. A kötelező társadalombiztosítási rendszerben szerzett nyugdíjjogosultságot nemcsak az öregségi, hanem a rokkantsági nyugdíj esetén is megilleti a tulajdonhoz való jog védelme. A rokkantnyugdíj eltörlése súlyosan diszkriminatív intézkedés, amellyel a törvény alkotói megsértették az érintettek tulajdonhoz való alapvető jogát. Az alkotmányos garanciákkal védett rokkantnyugdíj helyébe 30-50 ezer forint körüli ellátások léptek, amelyek bármikor csökkenthetők vagy megvonhatók, megállapításuknál nem számít, ki mennyi ideig dolgozott és ezalatt mennyit keresett.
A rendkívül alacsony összegű ellátások veszélyeztetik a súlyos beteg és fogyatékos emberek életét, egészségét, a törvény ezzel megsérti az emberi méltósághoz és a szociális biztonsághoz való jogukat. Mindezek ellenére az Alkotmánybíróság nem gondolta, hogy érdemben kéne foglalkoznia a törvénnyel, az ombudsman korábbi indítványa esetén is csupán részletkérdéseket vizsgált. A beadványban az is szerepelt, hogy az érintetteknek mindössze egy nap felkészülési idejük volt a jogszabály kihirdetése és hatályba lépése között, ami sérti a jogbiztonság elvét, de a testület szerint a kellő felkészülési idő hiányának problematikája sem volt megfelelően kifejtve a panaszban.
Az Alkotmánybíróság szerdai döntését követően a megváltozott munkaképességű emberek már csak nemzetközi fórumon remélhetik a jogsérelmeik orvoslását - fejtik ki a közleményben. A MEOSZ támogatásával tizenhét magánszemély a strasbourgi emberi jogi bírósághoz is beadvánnyal fordult az ügyben. A MEOSZ reméli, hogy Strasbourgban ki fogják mondani, hogy a törvény nincs összhangban az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel.
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Aki kérdez: Branyiczki Imre
Riportkönyv 70 év fölött még aktívan dolgozó ismert szakemberekkel