Az ELTE, a Corvinus és a BME a legnépszerűbb

A közvélemény-kutatást az elmúlt három hónapban készítették a 15-25 év közöttieket reprezentáló 600 fő személyes megkérdezésével. Az Ipsos F and F kutatássorozata negyedévente közöl friss adatokat a fiatal felnőttek márkafogyasztási szokásairól, illetve tematikusan bemutatja ennek a fogyasztói csoportnak a viselkedését.

A vizsgálat eredményei szerint az ifjú korosztály 27 százaléka azt gondolja, hogy az álláskeresés során a képességek, a szakmai felkészültség az igazán fontos felvételi szempontok, míg 19 százalék szerint ezeket egyáltalán nem, csak a képzettség meglétét nézik a munkaadók. A relatív többség, 38 százalék úgy tapasztalja, hogy a munkáltatók kizárólag a végzés helye alapján választják ki az új belépőket.

Az érintett korosztály többsége úgy látja, hogy a magyar diploma versenyképes szerte a világban: 45 százalék szerint - ha nem is mindegyik, de - számos egyetemi végzettség egyenértékű a nyugati intézményekével, míg 20 százalékuk szerint teljes az oklevelek értékazonossága. Ugyanakkor a felsőoktatásban szerzett ismereteket a többség csak beugrónak tartja a munka világába: 26 százalék szerint az egyetemek gondolkodásra tanítanak, kevés a megszerzett tudás gyakorlati haszna. További 26 százalék is csak alapnak tekinti a diplomát, hasznosulásához elengedhetetlennek tartja a továbbképzést - olvasható az összegzésben.

A magyar fiatalok értékesnek tartják a Magyarországon megszerzett diplomát, a többség szerint külföldön is versenyképes, másfelől az életben való boldoguláshoz is nélkülözhetetlen. Különösen a középiskolába járók értékelik kedvezően a honi diplomát, háromnegyedük azonosnak minősíti a külföldiekkel. A fiatal felnőttek fele az érvényesülés jelentős útravalójának tartja a diplomát, háromtizede szerint közepes mértékben járul hozzá a sikeres előrejutáshoz, a teljesen szkeptikusok aránya ennél kisebb, 20 százalékos. A középiskolások várakozásai és a diplomával rendelkezők tapasztalatai lényegében azonos válaszokat eredményeztek: az előbbiek kétharmada reménykedik abban, hogy a felsőfokú végzettség megszerzésének nagy és pozitív befolyása lesz a későbbi évekre, a végzettek héttizede pedig már érzi is ezt a többletet. A felsőoktatásban lévő hallgatók is átlag feletti arányban (56 százalékban) bíznak a diploma erejében. A korosztály alap- vagy középfokú képzettséggel a munkaerőpiacon lévő tagjai viszont teljesen másként értékelik a diplomát: csak egyharmaduk tulajdonít neki nagy jelentőséget.

A fiatalok által felállított felsőoktatási rangsor első helyezettje az ELTE (21 százalékos említési aránnyal), második a BCE, harmadik a BME (8, illetve 5 százalékkal). A sorban a nagy vidéki városok tudományegyetemei következnek. A debrecenit 4, a szegedit 3, a pécsit 2 százalék tartotta a legjobb felsőfokú iskolának. Az ifjú korosztály körében még a Semmelweis Egyetem is érdemi említéseket kapott - 2 százaléktól.
A legtöbben, 38 százaléknyian úgy tartják, hogy a munkaerő-felvétel során leginkább az számít, melyik intézményben végzett a pályakezdő. Viszonylag sokaknak, 27 százaléknak az a meglátása, hogy a foglalkoztatók tanúbizonyságot szereznek a jelentkezők gyakorlati felvértezettségéről, míg 19 százalék szerint csak arra figyelnek, hogy diplomája legyen a belépőnek. A diplomásként elhelyezkedők tapasztalatai valamelyest eltérnek az átlagos véleményektől. Legnagyobb részük, négytizedük azt állítja, hogy a felvételin teljesíteni kell, a leendő munkáltatót érdekli a jelentkező felkészültsége. Egyharmaduk azt vette észre, hogy az intézmény neve számít, míg egyötödük szerint csupán az oklevél megléte -– olvasható az összegzésben.

A felmérés szerint csak kevesen, 19 százaléknyian vélekednek úgy, hogy a mai, magyar felsőfokú intézményben szerzett ismeretek nagyon jól hasznosíthatók a munkavégzés során. A többieknek hiányérzetük van: 26 százalék szerint "csak" gondolkodásra tanít a felsőoktatás, további 26 százalék szerint jó alapot biztosít a munka világához, de további kiegészítő tanulmányok szükségesek az érvényesüléshez. A fiatalok 15 százaléka nem látja, hogy a felsőfokú oktatás válaszolna a gyakorlati kihívásokra. Ez utóbbi, szkeptikus álláspont leginkább azokra jellemző, akik oklevél nélkül dolgoznak. A diplomás munkavállalók relatív többsége - négytizede - úgy érzi, hogy a felsőoktatás inkább csak a gondolkodás képességét fejleszti. Igaz, azok is átlag feletti arányban - 28 százaléknyian - vannak közöttük, akik szerint a képzés teljesen megfelel az igényeknek.

MTI/edupress.hu