Bolognai folyamat: újabb egyetemi reformok jönnek

Mivel Európán kívüli országok is nagy érdeklődést mutatnak az európai felsőoktatási térségben végbemenő reformok iránt, első alkalommal szerveznek olyan "bolognai politikai fórumot", amelyen a folyamatban részt vevő 46 országon kívül 20 Európán kívüli ország is képviselteti magát.

Az, hogy a bolognai folyamat 1999-ben 29 ország részvételével indult és ma már 46 országot számlál, európai sikertörténetnek tekinthető. A "bolognai leltárról" készült legfrissebb jelentés (Bologna Stocktaking Report) - melyet Leuvenben és Louvain-la-Neuve-ben a miniszterek elé terjesztenek - megállapítja, hogy a bolognai reformok végrehajtása megfelelően, ám kissé egyenetlenül haladt előre. A bizottságnak a folyamatról szóló legutóbbi jelentése megerősíti ezt a kedvező megállapítást és rámutat, hogy jelentős előrehaladás történt, többek között a strukturális reformok terén. A nemzeti politikák modernizálására és az európai felsőoktatási intézmények reformjának konkrét végrehajtására kell most helyezni a hangsúlyt.

A legfontosabb bolognai reformok az alábbiakra összpontosítanak:

a fokozatok háromciklusú szerkezete (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés),

minőségbiztosítás a felsőoktatásban és a képesítések és a tanulmányi idők elismerése.

Összességükben ezek a reformtörekvések az egyetemek és a diákok számára új lehetőségeket teremtettek. Az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás múlt évi létrehozása még szélesebb körben teszi ismertté az európai felsőoktatást, és Európában, illetve világszerte erősíti az intézmények és programok iránti bizalmat.

A közelgő találkozó kapcsán Jàn Figel', az oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős európai biztos a következőket mondta: "A bolognai folyamat javulást hozott a felsőoktatási rendszerek kompatibilitása és összehasonlíthatósága terén. Többek között azt eredményezte, hogy megnőtt Európa vonzereje a más kontinensekről érkező diákok számára. Bár további lépésekre van még szükség az 1999-ben kitűzött célok eléréséhez, folyamatosan előre kell haladnunk, hogy megfeleljünk az új kihívásoknak, különösen a jelenlegi gazdasági válság közepette. A felsőoktatásnak kulcsszerephez kell jutnia a gazdaság fenntartható fellendítésének támogatásában és az innováció ösztönzésében. Nem csupán európai, hanem Európán kívüli kormányok is széles körben felismerték az egyetemek modernizálásának szükségességét, ami fontos támogatást biztosít a bolognai folyamat sikeréhez."

A diákok több lehetőségek vágynak

A közelmúltban a felsőoktatásban részt vevő diákok körében készített Eurobarométer felmérésből kitűnik, hogy a diákok szeretnék, ha több lehetőségük nyílna a felsőoktatásban való részvételre, az egyetemeknek pedig együtt kellene működniük a munka világával és nagyobb hangsúlyt kellene helyezniük az egész életen át tartó tanulásra. Például a megkérdezettek döntő többsége (97 százaléka) úgy véli, hogy fontos biztosítani a diákok számára a munkaerő-piaci sikerhez elengedhetetlen tudást és ismereteket.

A diákok nagy része (87 százalék) fontosnak tartja továbbá, hogy a felsőoktatási intézmények ösztönözzék az innovációt és a vállalkozói szellemet diákjaik és munkatársaik körében, valamint hogy lehetőségük nyíljon a tanulmányi program keretében magánvállalatoknál szakmai gyakorlaton való részvételre. Egyre több diák kíván külföldön tanulni és nagy részük több tájékoztatást szeretne kapni a felsőoktatási intézmények minőségéről, mivel ezen információk alapján könnyebben tudnának dönteni tanulmányaikról.

Az Európai Bizottság a tagállamokkal és a felsőoktatási ágazattal közösen azon munkálkodik, hogy a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia keretében segítse az egyetemek modernizációs programjainak megvalósítását. Ezt támogatják a következők: az egész életen át tartó tanulás programja (az Erasmus keretében zajló tevékenységek), az EU 7. kutatási keretprogramja, a versenyképességi és innovációs program, a strukturális alapok, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) hitelei.

Az unión kívül is van élet

A bizottság Európán kívüli viszonylatban is támogatja a felsőoktatási reformokat, konkrétan külső politikái és programjai révén; az unióval szomszédos országok például a Tempus program keretében részesülnek támogatásban. Számos két- vagy többoldalú együttműködési program támogatja az egyéb partnerországokkal való kapcsolatokat: EU-USA/Kanada, EDULINK, ALFA Latin Amerika esetében és az új Nyerere program Afrika vonatkozásában. Végezetül meg kell említeni az Erasmus-Mundus programot is, mely a világ bármely országának diákjai számára biztosít ösztöndíjakat, hogy különböző európai országok integrált mesterszintű programjai keretében tanulhassanak. A program új szakasza a doktori tanulmányokra is kiterjed. A bizottság Európán kívüli intézményekkel is együttműködik a felsőoktatási intézmények kutatási tevékenységeinek támogatása érdekében az EU 7. kutatási keretprogramja révén. A Marie Curie fellépés pedig egyéni kutatók számára teszi lehetővé, hogy részt vegyenek egy másik ország kutatócsoportjának munkájában.