Brit szakszervezeti szövetség: Magyarország lesz az OECD reálbér-növekedési listavezetője

A brit szakszervezeti szövetség (TUC) szerint 2018-ban Magyarország áll majd a fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) reálbér-növekedési ranglistájának élén, a sereghajtó ugyanakkor Nagy-Britannia lesz.

A TUC pénteken Londonban ismertetett tanulmánya szerint Magyarországon jövőre 4,9 százalékos reálbér-növekedés várható; ez a leggyorsabb ütem lenne az egész OECD-csoportban.

A szakszervezeti szövetség előrejelzése szerint az átlagos brit alkalmazotti reálbér 2018-ban viszont 0,7 százalékkal visszaesik, és ezzel Nagy-Britannia az OECD-mezőny utolsó helyére kerül.

Frances O'Grady, a TUC főtitkára a pénteki előrejelzéshez fűzött újévi üzenetében hangsúlyozta, hogy a brit alkalmazotti reálbérek az idén is estek, és még mindig alacsonyabbak a 2008-ban kezdődött globális pénzügyi válság előtti szintnél. O'Grady szerint "2018 még komorabbnak ígérkezik: úgy tűnik, hogy jövőre az összes fejlett gazdaság közül Nagy-Britanniában csökkennek a legnagyobb mértékben a reálbérek".

Hozzátette: a szakszervezeti szövetség hosszú távú prognózisa szerint az átlagos brit alkalmazotti reálbér 2025-ig nem is éri el a pénzügyi válság előtti szintet, vagyis várhatóan 17 évig tart majd a kilábalás a válság következményeiből reálbér-növekedési szempontból.

A szakszervezeti szövetség vezetője szerint ráadásul a brit alkalmazottak tíz százalékának munkavállalói helyzete bizonytalan, ez az alkalmazotti réteg nem tudja, hogy hány órát kell a következő héten dolgoznia, és azt sem, hogy ezért mennyi fizetést kap.

Nagy londoni elemzőházak is felhívták már a figyelmet a nagy-britanniai reálbér-erózióra.

A neves londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics gazdaságkutató intézete (Centre for Economic Performance, CEP) legutóbbi tanulmányában kimutatta, hogy a brit EU-tagságról tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - tavalyi népszavazás váratlan piaci és reálgazdasági sokkja, főleg a font hirtelen gyengülése a referendum utáni egy évben, 2017 júniusáig 1,7 százalékpontnyi halmozott inflációs gyorsulást eredményezett ahhoz az inflációs ütemhez képest, amely e sokk nélkül ugyanezen időszakban várható lett volna.

A Centre for Economic Performance szakértőinek modellszámításai szerint az ebből eredő negatív reálbérhatás egyenértékű azzal, mintha az átlagos éves brit alkalmazotti fizetés 448 fonttal (157 ezer forinttal) csökkent volna. A CEP szerint ez majdnem egy teljes munkahét - pontosan 4,4 munkanap - átlagos bérezésének megfelelő veszteség minden egyes alkalmazott esetében.

A Költségvetési Tanulmányok Intézete (IFS) a legutóbbi GDP-növekedési prognózisok alapján nemrégiben összeállított elemzésében közölte: modellszámításai szerint 2021-ig nem egészen 5 százalékos halmozott reálbér-növekedés várható Nagy-Britanniában. Az IFS szakértői szerint ebből az következik, hogy az átlagos brit reáljövedelem 2021-ben is elmarad a 2008-ban mért szinttől.

Az intézet szerint Nagy-Britannia a II. világháború vége óta nem élt át ilyen gyenge reálbér-növekedési időszakot.

MTI