Brüsszelben ötpontos javaslatot terjesztett elő Csizmár Gábor a munkaerő-áramlásra

A visegrádi országok képviselőivel tartott egyeztetések és más kétoldalú tárgyalásai nyomán kialakított kezdeményezések között a miniszter felvetette, hogy az EU-n belül az engedélyezési eljárások helyett legyen elegendő a bejelentés típusú regisztráció (az elmaradás erősebb szankcionálása mellett), a foglalkoztatás szabályaira vonatkozóan a fogadó ország szabályai legyenek érvényesek, a tagállamok hangolják össze bejelentési, nyilvántartási, megfigyelési és statisztikai rendszereiket (hogy látható legyen a mozgás az uniós munkaerőpiacon). Ugyancsak hangolják össze a munkaügyi ellenőrző szervezetek tevékenységét, továbbá a tagországoknak legyen beavatkozási lehetőségük arra az esetre, ha a munkapiaci folyamatok egyes szakmákban, ágazatokban vagy térségekben a hazai munkavállalók számára komoly hátrányt okozóvá válnak.

A javaslatokra különböző formákban, de összességében pozitív reakciók születtek - tette hozzá a miniszter.

A régebbi tagállamok az ülésen nyilatkoztak, most hogyan látják az újakkal szemben közel két éve fenntartott munkaerő-áramlási korlátozások meghosszabbításának kérdését - ez ügyben a jövő hónap végéig dönteniük kell. Csizmár Gábor szerint a találkozón kiderült, hogy már csak Görögországban, Olaszországban és Luxemburgban nem született véglegesnek tűnő döntés. Nagy-Britannia, Svédország és Írország mellé a munkaerőpiac teljes megnyitásának tekintetében felsorakozott Finnország, Spanyolország és Portugália, amelyek egyértelműen és hivatalosan bejelentették, hogy ezt a határozatot meghozták. Ausztria és Németország egyértelműen arról nyilatkozott, hogy a következő három esztendőben fenn kívánja tartani az átmeneti korlátozásokat. Új helyzet az eddigiekhez képest, hogy Dánia, Belgium, Hollandia és Franciaország azt jelentette be: valamilyen mértékben fenntart korlátozásokat, de nem a lehetséges három évre, hanem folyamatos enyhítéssel kivezeti az akadályokat. Franciaország különtalálkozón azt is jelezte, hogy kész kétoldalú egyezmény kötésére Magyarországgal.

- Nem volt hiábavaló az a diplomáciai tárgyalássorozat, amelyet a tagországokkal bonyolítottunk, sem a visegrádi négyek közös nyilatkozata és kezdeményezése - értékelte a vitát és az említett bejelentéseket Csizmár Gábor. Csaknem mindenki elfogadta az Európai Bizottság egy hónapja kiadott jelentését is, amely szerint "sem a migrációs feltételezések, sem a szociális dömpingre vonatkozó feltételezések nem igazolódtak".

A magyar állásponttal kapcsolatban Csizmár Gábor elmondta: annak érdekében, hogy az unió versenyképesebbé váljon, több munkahelyet teremtsen, kiinduló feltétel a négy alapszabadság, köztük a munkaerő-áramlás és a szolgáltatások gyakorlásának szabadsága. Probléma az is, hogy a tagállamok egymással versenyeznek, nem pedig a világgal: a működő egységes piac versenyképesebbé tenné az uniót nagy nemzetközi riválisaival szemben. Továbbá ma az EU munkaerőpiacán mintegy 12-szer annyian dolgoznak az unión kívüli országokból, mint az újonnan csatlakozott tagállamokból.

Magyarország számára alapérték a munkavállalók szabad mozgása, ugyanakkor nem napi gyakorlati probléma - mondta a miniszter, emlékeztetve arra, hogy a magyar munkaerő a legkevésbé mozgékonyak közé tartozik: minden felmérés azt mutatja, hogy a foglalkoztatottak legfeljebb egy százaléka, mintegy 40 ezer ember hajlandó a vándorlásra.

A miniszterek a két hét múlva esedékes brüsszeli állam- és kormányfői találkozót előkészítve ismét megállapították, hogy az EU gazdasági növekedésének, versenyképességének és foglalkoztatási helyzetének javítását szolgáló ambiciózus program, az úgynevezett lisszaboni stratégia végrehajtását gyorsítani kell, mert a közbenső eredmények elmaradnak a várakozásoktól: a foglalkoztatás terén például 2005-re 67 százalékos szintet kellett volna elérni, de csak 63 százalékos sikerült, míg 2010-re 70 százalékos szint a cél. A miniszterek négy területen - egyhangúlag - konkrét fellépést ajánlanak a csúcstalálkozóra: a tagállamok fordítsanak többet kutatásra és innovációra, a vállalkozási - különösen a kis- és középvállalkozási - potenciál felszabadítására tegyenek újabb intézkedéseket (Magyarország ezt úgy értelmezi, hogy a létező vállalkozások bővítéséhez biztosítsanak megfelelő kereteket), fogalmazzanak meg közös uniós válaszokat a globalizáció és az elöregedés problémájára, illetve alakítsanak ki integrált európai energiapolitikát.

Közös jelentést fogadtak el a miniszterek a szociális védelemről és a társadalmi integrációról, kiemelten fontosnak tartva abból az előzőnek a reformját. Csizmár Gábor hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy most már nem csak az uniós szociális alap, hanem a regionális fejlesztési alap terhére is lehet forrásokat nyerni szociális típusú beruházásokhoz.

(MTI 2006. március 10.)