Így forgatja fel a mesterséges intelligencia a toborzást: jelentés az Unleash-ről

“Elképesztő pénzek mozognak a mesterséges intelligencia fejlesztésében” - kezdi Toldi Gábor. Felidézte Peter Hinssen a nexxworks alapítójának előadását, aki elmondta, a Microsoft hetente 1 milliárd dollárt fektet be ebbe. Az Amazon pedig három atomreaktort vásárolt fel az USA-ban, hogy fedezze az MI fejlesztések energiaigényét.

Josh Bersin: sok az AI-eszköz és még több lesz

Nem hiányozhatott a konferenciáról Josh Bersin, a szakma egyik nagy véleményvezére. Azzal nyitotta előadását, hogy kijelentette: „20 éve csinálom ezt a munkát”, és „meg vagyok győződve arról, hogy a HR legnagyobb változásokat hozó időszakát éljük”.

Josh Bersin a HR-eseknek: Merjetek a változás élére állni

A mesterséges intelligencia óriási szerepet fog játszani abban, hogy a HR segítsen megoldani a szervezetek előtt álló munkaügyi és üzleti kihívásokat. Bersin szerint egyértelmű, hogy „most egy olyan világban vagyunk, ahol a kisebb vállalatok a nagyobb vállalatoknál jobban fognak teljesíteni, ha jól irányítják őket, és ha hatékonyan használják a technológiát”.

A kulcs annak kitalálása, hogy mely eszközöket érdemes megvásárolni. De a választék egyszerűen túl nagy, és Bersin előrejelzése szerint a közeljövőben ez a szám nem csökkenni, hanem növekedni fog, és ez csak „még nehezebbé” teszi a HR-esek dolgát.

„Vásárlóként, HR-szervezetként sok időt fogsz azzal tölteni, hogy eldöntsd, hány AI-szoftvert akarsz, melyiket melyik csoport fogja használni a vállalatodban. Ez is nagy változás a piacon.

Bersin arra buzdította a HR-eseket, hogy merjenek a változás élére állni, valódi üzleti problémákra szállítsanak megoldásokat és legyenek bátrak. Ha így tesznek, akkor bejutnak az igazgatósági megbeszélésekre, stratégiai partnerként kezelik őket.

A toborzókról azt mondta, hogy munkájuk 50 százalékát az adminisztráció teszi ki, ami az AI-vel kiváltható. A kérdés az, mit tudnak kezdeni munkaidejük fennmaradó részével, hogyan tudnak hozzájárulni az üzleti értékteremtéshez.

30 százalékos hatékonyságnövekedés a McKinsey-nél

Mennyit dob most az MI a munka hatékonyságán? A konferencián elhangzott a McKinsey tanácsadói körében készített kutatás eredménye: akik használtak az MI-t, átlagosan 30 százalékkal voltak produktívabbak, mint akik nem. “Már most rengeteg adminisztratív munkát vesz le az MI az irodai munkavállalalókról: levelet ír, fordít, riportot készít, ötleteket ad, összefoglalót ír szövegekből. Többen is attól várják a szervezetek teljesítményének növekedését, hogy a munkavállalók kombinálják mai tudásukat az MI-vel” - jegyezte Toldi Gábor.

Szinte mindenki az MI-ről beszélt

A jelöltek szűrésében is rengeteg az AI-alapú fejlesztés. A Rosetta Stone nyelvi szolgáltató egy olyan szoftvert mutatott be a konferencián, amely 6-7 perc alatt elvégzi a pályázók nyelvi szűrését, és ezzel újabb élőmunkát vált ki.

Az Unleashen jelentette be a jelöltmenedzsment szoftvert (ATS) fejlesztő Smartrecruiters új AI megoldását. Ez a vállalati toborzási igényeket és a jelöltek profilját illeszti össze. Azaz konkrét pozícióra jelentkezés helyett már az MI kapcsol össze CV-ket és munkaköröket. A jelöltkezelésben is új automatizációs eszközöket építettek be: az AI proaktívan interjút segít szervezni, a profilok alapján célzott interjúkérdéseket javasol.

Figyelni az emberi oldalra, nagy a kiégés veszélye

Koren Kocher a Microsofttól elmondta, hogy a leghatékonyabban közösségi tanulás keretében lehet az MI-t tanulni: azaz mondja el mindenki, hogyan használja, milyen jó gyakorlatai vannak. Náluk egy 8000 kollégából álló közösség tanul egymástól Teamsen, hogyan lehet saját termékükből a Copilotból kihozni a maximumot a munka során.

Kevin Blair, az Ericsson globális toborzási vezetője azt mondta, hogy mindenki a jelöltélményről beszél, de szót kellene ejteni a toborzói élményről is. A nagy hajtás, a stressz, a kiégés növeli a fluktuációt, nem jó, hogy a recruiterek cserélődnek. Akadt olyan toborzási igazgató, aki arra biztatta a toborzókat, hogy merjenek nemet mondani az üzleti oldal irreális toborzási elvárásaira. Ha nem teszik, az folyamatos elégedetlenséget termel a HR felé, és gyorsítja a toborzók kiégését.

Így alakulhat át a recruiter munkakör

Toldi Gábor (jobbra) a konferencián munkatársaival, középen Csernák Barbarával, balra Uzsák Andrással

Toldi Gábor úgy látja, hogy a következő években Magyarországon is átalakul a recruiter munkakör. Egyrészt kevesebb szakember kell, másrészt a maradóknak nagyobb hozzáadott értéket kell prezentálniuk. A jelöltek bevonzása egyre inkább marketing munkakör lesz, amelyhez informatikai tudás is kell. A keresést, az adminisztrációt, a szűrés egy részét kiváltják a gépek és ezzel a pályázók 80 százalékát kezelik. Az esélyes 20 százalékkal viszont több emberi munka lesz. A recruiternek az lehet a hozzáadott értéke, hogy eladja a céget a jelölteknek, és felismeri milyen típusú jelölt kell vezetőkhöz, osztályokra. Egy következő szint lehet a toborzóknak, ha képesek lesznek stratégiát adni a felsővezetésnek például a szervezet öregedésének kezelésére, új korcsoportok integrálására, beépítésére.

Záró gondolatként pedig álljon itt Peter Hinssen útravalója, aki azt mondta, ha valami újat el akarsz kezdeni, akkor abba kell hagynod azt, amit régen csináltál. “A legnagyobb veszély, ha úgy gondolkodunk a jövőről, ahogyan tegnap.”