Csak személyes nyilatkozattal maradhat valaki magán-nyugdíjpénztári tag

A magán-nyugdíjpénztári tagnak személyesen kell kérnie az állami nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél január végéig, hogy továbbra is magánpénztári tag maradhasson, ellenkező esetben automatikusan az állami nyugdíjrendszerbe kerül át, az addigi befizetései pedig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kerülnek. A Ház ma folytatja le a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, illetve a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosítások általános vitáját.

Nyugdíjbiztosítási Alap

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap kezelője az Állami Adósságkezelő Központ (ÁKK) Zrt. Az alap legfőbb döntéshozó szerve az Alap Irányító Testülete. A testület öt tagból áll, elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős miniszter - ez idő szerint a nemzetgazdasági miniszter - további egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki.

A testület tagja továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője. Az elnök és a tagok tiszteletdíjra, költségtérítésre vagy más juttatásra nem jogosultak a pénteken beterjesztett törvényjavaslat szerint.

A testület az alap eszközeinek felhasználásánál az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozására dönt az eszközök értékesíthetőségéről, az értékesítés időbeli ütemezéséről, valamint az államadósság csökkentésére fordításáról. Az alap vagyonát adó eszközök értékesítéséből származó bevételt a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek - a költségvetési törvényben meghatározott - előirányzata javára kell befizetni vagy azt az államadósság csökkentésére kell fordítani.

Az ÁKK honlapján közzé kell tenni az alap vagyonának összetételét, értékét, a központi költségvetés javára teljesített befizetések összegét, valamint az államadósság csökkentésére fordított összeget. Az alap működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

Az említett nyilatkozatot - hogy a tag marad a magánnyugdíjpénztárban - a beteg, vagy fogyatékossága miatt korlátozott a tartózkodási helyén is megteheti. A helyszíni nyilatkozattétel lehetőségét a magán-nyugdíjpénztári tag 2011. január 21-ig írásban kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől. Aki tartósan külföldön dolgozik, a nyilatkozatát személyesen az ország külképviseletén is megteheti.

A magánpénztár költségként idén még a folyó befizetés 4,5 százalékát számolhatja el, a jövő évtől viszont ez az arány 0,9 százalékra csökken. A 2010. november 1. és 2011. december 31. közötti időszakban a pénztár jogosult - a működési és a likviditási tartalékforrásainak kimerülése után - a tag egyéni számlájának befektetéséből származó pozitív hozamát havonta, a hónap utolsó napján 265 forinttal csökkenteni, és azt a működési tartalék javára jóváírni - olvasható a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatban.

A vagyonkezelés költségére pedig a következő szabályt tartalmazza a javaslat: amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009-ben és 2010-ben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011-től pedig a 0,2 százalékát. Az a pénztár, amely másra bízza a vagyonkezelést, a szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege után számolhatja el a 0,8, illetve a 0,2 százalékot.

A magánnyugdíjrendszer működését az állam a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete útján felügyeli. Az a személy, aki 2011. január 31-ét követően létesít magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt, a jogviszony létesítésének időpontjától, de legkorábban 2011. december 1-jétől kezdődően, aki pedig 2011. január 31-ig kezdeményezi a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását, 2011. december 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez. Az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapításánál nem vehető figyelembe.

A törvényjavaslat a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának 14 hónapra történt felfüggesztését kompenzáló szabályt állapít meg: erre az időszakra a nyugdíjjáradékot teljes egészében az állami pillérből állapítják meg, vagyis úgy kell tekinteni, mintha ezen időszak alatt a magán-nyugdíjpénztári tagok járulékaikat az állami pillérbe fizették volna be.

Adózniuk kell az átlépőknek a magán-nyugdíjpénztári reálhozam után

Adózniuk kell az állami nyugdíjrendszerbe visszalépőknek a magán-nyugdíjpénztári reálhozam után - mondta szombaton Selmeczi Gabriella a HírTv-nek.

A kormány nyugdíjvédelmi megbízottja elmondta: a kabinet "eltökélt szándéka volt", hogy a reálhozamot adó- és járulékfizetési kötelezettség nélkül lehessen felvenni, egy összegben. "A jogászok azonban felhívták a figyelmet arra, hogy ez nem lehetséges, illetve igazságtalan lenne, ezért a többi tőkejövedelemhez hasonlóan fog adózni, vagyis a 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó alá fog esni" a reálhozam - közölte Selmeczi Gabriella. Az MTI szombaton többször kereste a nyugdíjvédelmi megbízottat, de estig nem sikerült elérnie. A törvényjavaslat szerint az állami rendszerbe átlépők kedvezményt kaphatnak a magán-nyugdíjpénztári tagdíjbefizetéseken elért reálhozam utáni adóból. A kedvezmény mértéke az átutalt tagi kifizetés 20 százaléka, legfeljebb 300 ezer forint.

A kormány segíteni kívánja az öngondoskodást

A kormány hosszú távon segíteni kívánja az öngondoskodást - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a nol.hu-n vasárnap megjelent interjúban, amelyben a miniszter azt sem tartotta kizártnak, hogy tavasszal dönthetnek arról, növelnék az önkéntes pénztárakba adómentesen befizethető összeg határát.

Arra a kérdésre, hogy vonzóbbá akarják-e tenni az önkéntes pénztárakat, tervezik-e növelni az adómentesen befizethető összeghatárt, a tárca vezetője úgy fogalmazott: "most ez nem aktuális, de tavasszal az lehet". Akkor áll össze a reformcsomag, ami megalapozza a ciklus második felére az államháztartás tartós egyensúlyát, a 4-6 százalék közötti növekedést, illetve a foglalkoztatás gyors növekedését. Az a csomag kiterjedhet az öngondoskodásra - tette hozzá.

Megjegyezte: kérte a pénztárvezetőktől, hogy működjenek közre egy olyan javaslat megalkotásában, amely ösztönzi a takarékosságot. Az interjúban Matolcsy György elmondta, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szakemberei kiszámítják, hogy a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerben töltött évek során milyen reálhozamot értek el a visszalépők. Ha pozitívat - esetenként akár több 100 ezer forintról is szó lehet - akkor felkínálják a választás lehetőségét: azt fel lehet venni készpénzben, ám ekkor 16 százalék szja-t kell fizetni, vagy át lehet utalni valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárba, ami viszont adómentesen megtehető. Akinek viszont nem érte el a hozama az inflációt, azoknál az állam kiegészíti a hiányzó összeget. Többségében ilyen pénztártagok vannak - mondta a miniszter.

Hozzátette: ez nem készpénzt jelent, hanem jóváírást. A jelenlegi információk szerint a vagyon 52 százaléka állampapírban van, 30 százaléka külföldi eszközben (részvény, ingatlan), a maradék magyar eszközökben. A nyugdíjbiztosítási főigazgatóság pedig az Államadósság Kezelő Központot bízza meg a vagyonkezeléssel - mondta a tárca vezetője. A miniszter az interjúban úgy vélekedett, hogy a lépéssorozat teremti meg a magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. A nyugdíjkassza hiánya 900 milliárd forint. Ezt a rendszert nem lehet fenntartani. "Emelhetnénk adót, csökkenthetnénk a nyugdíjakat is, ám ezek egyikére sem vállalkozik a polgári kormány" - fogalmazott Matolcsy György.