Czomba Sándor: az inflációval van baj, mert elviheti a béremelkedés javát
A keresetek növekedése mellett az infláció leszorítására is figyelmet kell fordítani, hogy az árak emelkedése ne vigye el a bérnövekmény nagy részét; a kormány intézkedései ezt a célt szolgálják - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna szerda reggeli adásában.
A keresetek növekedése mellett az infláció leszorítására is figyelmet kell fordítani, hogy az árak emelkedése ne vigye el a bérnövekmény nagy részét; a kormány intézkedései ezt a célt szolgálják - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna szerda reggeli adásában.
Emlékeztetett: az a kormányzati filozófia, hogy segély helyett esélyt, munkát adjanak az embereknek, vezetett oda, hogy 2010 óta egymillió új munkahely jött létre, elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon, a foglalkoztatottság magas szinten stabilizálódott.
A közmunkaprogramban résztvevők száma a korábbi 300 ezerről 60-70 ezerre mérséklődött. A kormány előtt álló feladat, hogyan tudja a meglévő munkaerőtartalékot - mintegy 300 ezer embert - bevonni a munkaerőpiacra, a kínálatot összehangolni a kereslettel egy feszes munkaerőpiacon.
Czomba Sándor szerint a béremelkedés dinamikája hosszú ideje jó pályán van. A hároméves minimálbér megállapodás révén 2027-re a minimálbér ezer euróra, a bruttó átlagkereset pedig 2028-ra 1 millió forintra emelkedhet.
Az adatok azt mutatják, hogy a minimálbér emelése a magasabb fizetési kategóriákban lévők keresetét is "felfelé tolja".
Az államtitkár szerint nem a megrajzolt bérpályával van baj, hanem az inflációval, mert az elviheti a jelentős béremelkedés javát, ami a fogyasztásra is kihat, ezért "erőink egy jelentős részét az infláció leszorítására kell fordítanunk" - hangsúlyozta.
A regionális bérkülönbségekre kitérve elmondta: Budapesten 780 ezer, Szabolcsban 460 ezer forint a bruttó átlagkereset. A bérolló szűkülését jelzi, hogy a medián alatt keresők bére jobban növekszik, mint az a fölöttieké.
Megjegyezte: vásárlóerőparitás alapján a magyar bérek az uniós rangsorban a 17-ik helyen állnak, megelőzve Csehországot, Szlovákiát.
Égető dilemma: honnan lesz 300 ezer új munkavállaló Magyarországon?
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon