Czomba Sándor: az inflációval van baj, mert elviheti a béremelkedés javát

A keresetek növekedése mellett az infláció leszorítására is figyelmet kell fordítani, hogy az árak emelkedése ne vigye el a bérnövekmény nagy részét; a kormány intézkedései ezt a célt szolgálják - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatorna szerda reggeli adásában.

Emlékeztetett: az a kormányzati filozófia, hogy segély helyett esélyt, munkát adjanak az embereknek, vezetett oda, hogy 2010 óta egymillió új munkahely jött létre, elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon, a foglalkoztatottság magas szinten stabilizálódott.

A közmunkaprogramban résztvevők száma a korábbi 300 ezerről 60-70 ezerre mérséklődött. A kormány előtt álló feladat, hogyan tudja a meglévő munkaerőtartalékot - mintegy 300 ezer embert - bevonni a munkaerőpiacra, a kínálatot összehangolni a kereslettel egy feszes munkaerőpiacon.

Czomba Sándor szerint a béremelkedés dinamikája hosszú ideje jó pályán van. A hároméves minimálbér megállapodás révén 2027-re a minimálbér ezer euróra, a bruttó átlagkereset pedig 2028-ra 1 millió forintra emelkedhet.

Az adatok azt mutatják, hogy a minimálbér emelése a magasabb fizetési kategóriákban lévők keresetét is "felfelé tolja".

Az államtitkár szerint nem a megrajzolt bérpályával van baj, hanem az inflációval, mert az elviheti a jelentős béremelkedés javát, ami a fogyasztásra is kihat, ezért "erőink egy jelentős részét az infláció leszorítására kell fordítanunk" - hangsúlyozta.

A regionális bérkülönbségekre kitérve elmondta: Budapesten 780 ezer, Szabolcsban 460 ezer forint a bruttó átlagkereset. A bérolló szűkülését jelzi, hogy a medián alatt keresők bére jobban növekszik, mint az a fölöttieké.

Megjegyezte: vásárlóerőparitás alapján a magyar bérek az uniós rangsorban a 17-ik helyen állnak, megelőzve Csehországot, Szlovákiát.

Égető dilemma: honnan lesz 300 ezer új munkavállaló Magyarországon?