A minimálbér-emelés felfelé tolja a fölötte lévő béreket?

Czomba Sándor úgy fogalmazott: a megállapodás mutatja, hogy "hová tartunk és mit szeretnénk elérni".

Az aláírt hároméves bérmegállapodás alapján a következő három évben a minimálbér 9, 13 és 14 százalékkal, a garantált bérminimum pedig jövőre 7 százalékkal emelkedik; az államtitkár szerint ez vállalható kompromisszum. A kormány jövőre 3,4 százalékos GDP-növekedéssel és 3,2 százalékos inflációval számol, így dinamikus lesz a bérnövekedés - jelezte.

A kormány továbbra is tartani szeretné, hogy 2027-re a minimálbér elérje az akkori rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát, 2028 januárjában pedig 400 ezer forint körül legyen, ami megvalósítható - közölte Czomba Sándor.

Az államtitkár kifejtette, hogy a minimálbér közvetlenül 211 ezer embert érint, de ennél sokkal nagyobb hatása van, mert tolja felfelé a fölötte lévő béreket.

Ugyanakkor ez a jelentős bérdinamika nem tartható fenn a termelékenység javulása nélkül, a vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy a következő időszakban növeljék a hatékonyságukat - emelte ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti a munkáltatókat, egyebek mellett a Demján Sándor Program keretében, valamint a hazai kis- és középvállalkozások fejlődését, növekedését támogató egyéb lehetőségekkel. Azoknak a cégeknek, amelyek minimálbéren foglalkoztatnak munkavállalókat, a következő három évben "csúsztatva" kell majd fizetniük a szociális hozzájárulási adót - tette hozzá.

Czomba Sándor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában egyebek mellett jelezte azt is: hagytak esélyt arra, hogy szükség esetén újratárgyalják a megállapodást.

Semmiképpen nem szeretnék a bérek dinamikáját úgy növelni, hogy az az elbocsátások kockázatával járjon - hangsúlyozta.

Borítókép: Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában