kapubanner for mobile
Szerző: HR Portal
Megjelent: 1 hónapja

Égető dilemma: honnan lesz 300 ezer új munkavállaló Magyarországon?

Ambiciózus célt tűzött ki maga elé a kormány: 2030-ra 85%-ra szeretnék emelni a magyarországi foglalkoztatottsági rátát. Ehhez főleg a 15-29 éves korosztályt kellene bemozdítani – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a VOSZ konferenciáján. A Magyarországra érkező beruházások miatt is égető a kérdés: Hol vannak a tartalékok a magyar álláspiacon? Milyen intézkedésekkel akarja őket a kormány mozgósítani? Mi a szerepe ebben a vendégmunkásoknak? A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) konferenciáján jártunk.

Nagy Márton VOSZ, 300 000 munkavállaló-
images

Magyarországon 300 ezer inaktív munkaképes személy él, akik munkaerőpiaci tartalékot jelentenek – jelentette ki Nagy Márton. Közülük 40 ezren rövid távon elhelyezhető álláskeresők, 50 ezren pedig képzést követően gyorsan elhelyezhető munkavállalót jelentnek – tette hozzá.

Jönnek a képzési támogatások

Azért, hogy ők gyorsan szaktudáshoz juthassanak éppen a konferencia napján (szerdán) tárgyalt a kormány egy felnőttképzési programról, ami 20 ezer embernek biztosítana képzést. Egy 70 milliárdos keretösszegű, munkahelyi képzéseket támogató programban a vállalkozások támogatást kaphatnak munkavállalók képzéséhez és az emiatt kieső munkaidőre járó bérhez. A támogatás maximális mértéke kkv-k esetében 75 millió forint maximum 60 százalékos intenzitással, nagyvállalatoknál 150 millió forint maximum 50 százalékos intenzitással. Megjegyezte: energiaintenzív vállalatok akár 100 százalékos intenzitással is kaphatnak támogatást. A program keretében eddig mintegy 1200 vállalkozás több mint 50 ezer munkavállalója részesül így képzési támogatásban.  

Az említett rétegek mellett van 150 ezer, komplex segítséget, fejlesztést igényelő álláskereső, őket új képzés mellett bértámogatással, munkába járási támogatással lehet többek között támogatni” – mondta. A kormány egy 150 milliárdos programot indít főként a 30 év fölötti inaktívak munkába állására, amely a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokat, bértámogatást, jelentene és a munkavállalói mobilitást emelné. Utóbbinak keretében például „azoknak, akik elköltöznének egyik városból a másikba, a munkáltató az első 5-10 évben adhatna többféle típusú lakhatási támogatást” – tette hozzá a miniszter.

A KSH munkaerő-piaci adatai szerint a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon vannak a legnagyobb tartalékok a munkaerőpiacon. „A kormány célja, hogy ezekbe a régiókba vigye az ipart, illetve növelje a mobilitást ezekben a térségekben. A tapasztalatok szerint a munkavállalók nagyjából 50 kilométert hajlandóak ingázni, ezeken a távolságokon belül kell munkahely, illetve a már említett lakhatási támogatással a munkavállalók munkahelyhez költözését kell elősegíteni az országon belül” – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter. Ezeket egészíti ki a kisvállalkozásoknál a januárban elindult generációváltást elősegítő program, ami szintén a foglalkoztatást segíti. Szintén konkrétan említette a sofőrhiányt Nagy Márton. Az 1,7 milliárd forint keretösszegű sofőrhiányt csökkentő gépjárművezetői képzési program márciusban indult, mely a személyszállítási és szállítmányozási területen tapasztalható munkaerő-piaci problémát fogja enyhíteni.

84 ezer fiatalt be kell vonni

A jelenlegi 80%-ról a 85%-os foglalkoztatási ráta elérése a kormány célja 2030-ra, ami a miniszter szerint a hazai aktivitás növelésével és szabályzott külföldi munkavállalókkal elérhető. Nagy Márton kiemelte: van egy korosztály, amire ez kiemelten vonatkozik: a 15-29 évesek. „Náluk ugyanis 50% körül megragadt a foglalkoztatási ráta – ezt a korosztályt szeretnék mobilizálni. Magyarországon közöttük 11% az inaktivitási ráta, ezzel az Unióban a középmezőnyben vagyunk, de a cél, hogy a jobbak között legyünk” – jelentette ki. Ismertetése szerint ezt két programmal támogatja a kormány. Az egyik az Ifjúsági Garancia Plusz, mely 200 milliárd forint keretösszeggel indul áprilisban. A program a 30 év alattiak munkához, munkatapasztalathoz vagy piacképes tudáshoz jutását segíti. A projekt célja, hogy lerövidítse a 4 hónapja nem tanuló és nem dolgozó fiatalok munkanélküliségben, inaktivitásban vagy oktatás nélkül eltöltött idejét és segítséget nyújtson nekik munkaerőpiaci helyzetük javításához képzésekkel, bértámogatással és mobilitási támogatással – ismertette a miniszter. 84 ezer álláskereső és inaktív fiatalt be kell vonni a munkaerőpiacra, ami nem csak az ország saját érdeke, hanem uniós vállalás is, hiszen uniós források megléte vagy visszavonása a tét.

Nagyobb a füstje a vendégmunkásoknak?

Nem kikerülhető a vendégmunkások kérése a munkaerőpiac problémái szempontjából itt azonban a miniszter szerint fontos lenne egy, az utóbbi időben szárnyra kapott mítosz eloszlatása. A Nagy Márton által citált statisztika szerint „Magyarország az EU-n belül az utolsók között van a vendégmunkások számában a foglalkoztatás arányain belül, számuk az összes foglalkoztatott 2-3%-át jelenti” – mondta a miniszter. 121 ezer fő dolgozik jelenleg Magyarországon külföldi munkavállalóként. 45 ezer ukrán és szerb nemzetiségű, ők nem számítanak a kvótába, más elbírálás alá esnek. Valójában a maradék 75 ezer tekinthető igazából vendégmunkásnak. „A magyar munkahelyek védelme érdekében közel 300 szakmában megtiltottuk a vendégmunkások könnyített eljárással történő alkalmazását” – jelentette ki, hozzátéve: a munkáltatókat sokkal szigorúbb ellenőrzés és büntetés fogja sújtani illegális foglalkoztatás esetén. A Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri rendeletben egyébként 65 ezer főben maximalizálta vendégmunkások arányát. Nagy Márton hozzátette: a konferencia napján tárgyalt a kormány egy előterjesztést, ami az állami szférában is tiltja a vendégmunkásokat.(Az új vendégmunkás-törvényről korábban itt írtunk.)

A romák, mint rejtett tartalék

A hátrányos helyzetű közösségek fiataljait jelenti jórészben az a fiatal korosztályban lévő tartalék, amiről Nagy Márton beszélt. Jelentős részük roma – jelentette ki a konferencián Forgács István romaügyi szakértő. Az ő integrálásuk elsősorban nem szociális, hanem foglalkoztatási kérdés. A szakember úgy látja: az elmúlt évtizedben sokat segített számunkra a közmunka, hiszen sokan nem csak „vizet gereblyéztek”, hanem megtanultak hasznos munkát végezve rendesen dolgozni. A közmunka emellett kialakított egyfajta attitűdöt a rendszeres munkavégzéshez is, ami nagyon fontos ennek a rétegnek az elsődleges munkaerőpiacra való továbblépéshez. Az ő munkaerő-piaci integrációjuk nem csak gazdasági, hanem mentálhigiénés kérdés is, hiszen a jellemzően szegénységben élő, hátrányos helyzetű közösségekben nem magától értetődő a munkába járásra ösztönző motiváció megléte – mondta a szakember. Nagy problémát jelent emellett a képzetlenség is. Forgács István szerint a hazai szakképzés helyzete ugyan javult az elmúlt bő 10 évben, de csak hosszútávon tud kilátást jelenteni.

Nem csak a húszéveseké a világ

A munkaerőpiac másik nagy tartalékát az idősek jelentik – jelentette ki Szabó Barna, az Egyensúly Intézet kutatója. Kutatásuk szerint az időskorúak foglalkoztatását támogatják a nyugdíjrendszer problémái („természetes nyomóerő”), a munkaerő-hiány, ellene hat viszont az idősek hátrányos helyzetbe sorolása („ageizmus”), illetve a Ratkó-generáció munkavállalói attitűdjei. Ennek a generációnak a munkában a biztonság és a hierarchikus működés az alapérték, hűségesek a munkaadójukhoz és megbízhatók, igényeik és elvárásaik könnyen azonosíthatóak, éppen ezért munkavállalóként kiszámíthatóak – sorolta a szakember. Aktivitásuk például a képzettségtől is függ: minél inkább kvalifikáltabb valaki, annál inkább kint marad a munkaerőpiacon a nyugdíjas éveiben is – ismertette a tapasztalatokat Szabó Barna. Az adatok szerint az idősek a nyugdíjkorhatár után átlagosan 7-8 évet tudnak még dolgozni. Nagy szükség van rájuk, hiszen a népességi adatok szerint a munkaerőpiacra jóval kevesebben lépnek be, mint ahányan nyugdíjba vonulnak. A munkaerőpiacot a következő 5-15 évben 140-180 ezer fő hagyja el évente, míg a belépők száma mindössze 90-100 ezer fő közé tehető. Ez a trend 2040-re csúcsosodik ki, amikortól nagyon sokan lesznek eltartottak – vázolta a jövőt a szakember. A foglalkoztatási ráta kissé mást mutat, ha kibővítjük a munkaképes lakosságra értve: 67,4% - 15-74 éves korosztály között ez az érték. 2010 óta a nyugdíjasok körében is jelentősen emelkedett a foglalkoztatás: 12 év alatt a 65-69 éves férfiak foglalkoztatottsági aránya 6,5%-ról 16,5%-ra emelkedett, míg a 70-74 éveseké 2,2-ről 6,9%-ra. A 65-69 éves nőké 3,6-ról 9,7%-ra, míg a 70-74 éveseké 1,1-ről 4%-ra nőtt. Ezzel együtt az idősek foglalkoztatása jól áll a régióban, de messze nem vagyunk éllovasok – jelentette ki Szabó Barna. Az 55 év feletti korosztály foglalkoztatási rátájának növelése egyébként a szakemberek szerint komoly nemzetgazdasági potenciált rejt. 25.000 55+-os munkavállaló bevonása számításaik szerint 0,4% GDP többletet tudna adni a következő években.

Atipikus megoldások

Magyarországon 1 millió 16-24 év közötti fiatal van, közülük 465 ezren munkaképes korúak. 124 ezer diák most is aktívan dolgozik a szövetkezetekben a munkaerőpiacon, holott a KSH adatsorban nem szerepelnek – hívta fel a figyelmet egy statisztikai problémára Csizmadia Gábor, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnöke. 270 ezren normál jogviszonyban dolgoznak, ők szerepelnek a statisztikában is. A munkaerő-kölcsönzők 51 + 20 ezer fő bővülési lehetőséget látnak még a munkaerőpiac számára a diákok között. Jó hír, hogy pénzkereset és tapasztalatszerzés terén egyre nő a motivációjuk. Az utánpótlás-nevelés szempontjából ráadásul a cégeknek kulcsfontosságú a fiatalok bevonzása. Rajtuk kívül a kisgyerekes szülők is potenciális munkaerőforrást jelenthetnek: jelenleg 128 ezren vannak GYES-t, vagy GYED-et és közülük négyezren dolgoznak. A már említett nyugdíjasok is a munkaerőpiac potenciális szereplői lehetnek. Közülük 1 millió munkaképes szépkorú van ma Magyarországon. Ebből 120 ezren dolgoznak, közülük 18 ezren nyugdíjas-szövetkezeteknél. A szövetkezetek úgy látják: 100 ezer  nyugdíjast lehetne bevonni még a foglalkoztatottak körébe.

Gyere haza, magyar

Nem csak ide érkezik a munkaerő: Az Egyensúly Intézet kutatása szerint a 2004-es uniós csatlakozás óta 321 ezer magyar dolgozik külföldön az ENSZ adatai szerint. Egy részüknek a hazacsábítása jelenthet munkaerő-piaci tartalékot – amire a kormány programot is indított. Ám, hogy közülük hányan jönnének tényleg haza, az nehezen megbecsülhető. Nagy tömegekről biztosan nem lehet beszélni – jelentette ki a konferencián Kozák Ákos az intézet igazgatója.

  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
"Szellemállásoktól" hemzsegnek az állásportálok - de mi értelme a kamu álláshirdetéseknek?

A munkáltatók olyan látszólag nyitott pozíciókat hirdetnek meg az állásportálokon vagy börzéken, amelyeket soha nem is akartak betölteni. Mi... Teljes cikk

Így áll a munkaerőpiac 2024-ben: hány jelentkezést nyújt be egy átlagos álláskereső?

A jelentkezők többsége legalább kettő, de maximum öt helyre adja be egyszerre az önéletrajzát – többek között ez derült ki az 55. Műegyetemi... Teljes cikk

Égető dilemma: honnan lesz 300 ezer új munkavállaló Magyarországon?

Ambiciózus célt tűzött ki maga elé a kormány: 2030-ra 85%-ra szeretnék emelni a magyarországi foglalkoztatottsági rátát. Ehhez főleg a 15-29 éves... Teljes cikk