Diszkriminatív-e a bírák nyugdíjba küldése? - ma dönt az Ab
Az Alkotmánybíróság (Ab) mai ülésén várhatóan döntés születik a bírák nyugdíjazása ügyében.
A bírák nyugdíjkorhatárának az általános nyugdíjkorhatárhoz (62 év) igazítását az új alaptörvény és a bírák jogállásáról szóló törvény rögzítette, ezt azonban nemcsak az Ab, hanem a strasbourgi székhelyű európai emberi jogi bíróság és a luxembourgi székhelyű uniós bíróság is vizsgálja. Mindkét nemzetközi bíróság előtt az egyik központi kérdés lesz, hogy diszkriminatív-e a magyar állam döntése.
Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére múlt szerdán közölte, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénnyel kapcsolatos határozattervezet már több korábbi ülésén is megvitatta a testület, július 16-án pedig várhatóan döntés születik.
Az idén a mintegy 2900 fős bírói karból 274-en vonulnak nyugállományba, azok, akik már betöltötték, vagy az idén betöltik a 62 éves kort. A magyar bírák felső korhatára csaknem másfél évszázadon keresztül 70 év volt. Korábban a nyugdíjkorhatárt elérő bírók kérhették további foglalkoztatásukat, az új rendelkezés viszont kötelező rájuk. Nem vonatkozik ugyanakkor ilyen módon az általános öregségi nyugdíjkorhatár számos más hivatás gyakorlóira, így például az alkotmánybírákra, a közjegyzőkre vagy az egyetemi tanárokra.
A korhatár idei leszállítása többségében a felsőbb bíróságokat és a bírósági vezetőket érinti, így a megyei elnökök kétharmadát, az öt táblabíró közül kettőt, számos kollégiumvezetőt, a Kúria mintegy hetven bírájának pedig a harmadát.
Lövétei István alkotmányjogász korábban az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett: a nyugdíjazott bírák visszahelyezése minden bizonnyal kivihetetlen, de az anyagi sérelmek orvoslására a strasbourgi bíróság közvetlenül, saját döntésével, a luxembourgi bíróság, valamint a magyar Ab pedig közvetve, más hatóságok, bíróságok döntéseit orientálva alkalmas lehet.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a múlt héten az InfoRádióban arról beszélt: ha az Ab megsemmisíti a támadott rendelkezéseket, a hivatalnak ezzel kapcsolatban közvetlenül nem lesz tennivalója, nem vehetnék vissza automatikusan a nyugdíjazott bírákat, mindazok, akik sérelmezik nyugdíjazásukat, a munkaügyi bíróságokon kereshetik majd igazukat.
Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére múlt szerdán közölte, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénnyel kapcsolatos határozattervezet már több korábbi ülésén is megvitatta a testület, július 16-án pedig várhatóan döntés születik.
Az idén a mintegy 2900 fős bírói karból 274-en vonulnak nyugállományba, azok, akik már betöltötték, vagy az idén betöltik a 62 éves kort. A magyar bírák felső korhatára csaknem másfél évszázadon keresztül 70 év volt. Korábban a nyugdíjkorhatárt elérő bírók kérhették további foglalkoztatásukat, az új rendelkezés viszont kötelező rájuk. Nem vonatkozik ugyanakkor ilyen módon az általános öregségi nyugdíjkorhatár számos más hivatás gyakorlóira, így például az alkotmánybírákra, a közjegyzőkre vagy az egyetemi tanárokra.
A korhatár idei leszállítása többségében a felsőbb bíróságokat és a bírósági vezetőket érinti, így a megyei elnökök kétharmadát, az öt táblabíró közül kettőt, számos kollégiumvezetőt, a Kúria mintegy hetven bírájának pedig a harmadát.
Lövétei István alkotmányjogász korábban az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett: a nyugdíjazott bírák visszahelyezése minden bizonnyal kivihetetlen, de az anyagi sérelmek orvoslására a strasbourgi bíróság közvetlenül, saját döntésével, a luxembourgi bíróság, valamint a magyar Ab pedig közvetve, más hatóságok, bíróságok döntéseit orientálva alkalmas lehet.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a múlt héten az InfoRádióban arról beszélt: ha az Ab megsemmisíti a támadott rendelkezéseket, a hivatalnak ezzel kapcsolatban közvetlenül nem lesz tennivalója, nem vehetnék vissza automatikusan a nyugdíjazott bírákat, mindazok, akik sérelmezik nyugdíjazásukat, a munkaügyi bíróságokon kereshetik majd igazukat.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?